Atos 5

Ko Anania rāua ko Hapaira

1 Nā, ko tētahi tangata ko Anania tōna ingoa, rāua ko tāna wahine, ko Hapaira, i hoko atu i tētahi whenua. 2 Ā, puritia ana e ia tētahi wāhi o te utu, ko tāna wahine hoki i mōhio ki taua mea huna, mauria ana tētahi wāhi, whakatakotoria ana ki ngā waewae o ngā āpōtoro.

3 Nā, ko te meatanga atu a Pita, "E Anania, nā te aha i whakakīia ai tōu ngākau e Hātana kia teka koe ki te Wairua Tapu, kia puritia atu ai tētahi wāhi o te utu o te whenua? 4 I te mea kāhore anō i riro, he teka ianei nāu ake tāu mea? Ā, ka oti te hoko atu he teka ianei kei a koe tonu te tikanga? Nā te aha tēnei mea i whakaaroa ai i roto i tōu ngākau? Kīhai hoki koe i teka ki te tangata, engari ki te Atua."

5 Ā, nō te rongonga o Anania i ēnei kupu, hinga ana ki raro, mate rawa. He nui anō te wehi i tau ki te hunga katoa i rongo i ēnei mea. 6 Nā, ka whakatika ngā taitamariki, takai ana i a ia, ā, maua atu ana ia ki waho, tanumia ana.

7 Ā, pātata ki te toru hāora i muri, ka tomo mai tāna wahine, kīhai hoki i mōhio he aha te mea kua meatia. 8 Nā, ko te meatanga a Pita ki a ia, "Kōrero mai ki ahau, ko te utu rānei tērā i hokona atu ai e kōrua te whenua?"

Ka mea ia, "Āe, koia tēnā."

9 Ka mea a Pita ki a ia, "He aha kōrua i whakaaro tahi ai ki te whakamātautau i te Wairua o te Ariki? Nanā, kei te kūwaha ngā waewae o te hunga i tanumia ai tāu tāne, mā rātou koe e kawe ki waho."

10 Nā, hinga tonu iho ia ki ōna waewae, hemo rawa. Ā, ko te tomonga mai o ngā taitamariki, rokohanga mai kua mate, nā kawea ana ia ki waho, tanumia ana ki te taha o tāna tāne. 11 Ā, nui atu te wehi o te hāhi katoa, o te hunga katoa anō i rangona ai ēnei mea.

Ngā Tohu me ngā Mea Whakamīharo

12 Ā, nā ngā ringa o ngā āpōtoro i mahi ngā tohu maha, me ngā mea whakamīharo, i roto i te iwi; i noho hoki rātou katoa ki te whakamahau o Horomona, kotahi anō te whakaaro. 13 Tēnā ko ērā atu tāngata kīhai rawa tētahi i māia ki te whakauru mai ki a rātou; otirā, whakanuia ana rātou e te iwi. 14 Ā, he nui noa atu te hunga whakapono i honoa mai ki te Ariki, tōna tini o te tāne, o te wāhine. 15 Nā reira hoki, ka mauria e rātou ngā tūroro ki ngā ara, whakatakotoria ana ki runga i ngā moenga, i ngā whāriki, me kore noa e taumarumaru iho ki tētahi o rātou te ātārangi o Pita, i a ia e haere ana. 16 I hui katoa mai anō te mano i ngā pā katoa e pātata ana ki Hiruhārama, me te mau mai i ngā tūroro, i te hunga e whakapōreareatia ana e ngā wairua poke; ā, whakaorangia ana rātou katoa.

Ka Whakawhiungia ngā Āpōtoro

17 Me i reira ka whakatika te tohunga nui rātou ko ōna hoa katoa, arā te wehenga ki ngā Haruki, kī tonu hoki rātou i te hae, 18 ā, ka pā ō rātou ringa ki ngā āpōtoro, makā ana rātou ki te whare herehere nui. 19 Otirā, nā tētahi anahera a te Ariki i uaki ngā tatau o te whare herehere i te pō; ārahina mai ana rātou e ia ki waho, ka mea, 20 "Haere, e tū i roto i te temepara, ka kōrero ki te iwi i ngā kupu katoa o tēnei ora." 21 Ā, ka rongo rātou i tēnei, ka tomo ki te temepara i te atatū, ka whakaako.

Nā, ko te haerenga o te tohunga nui rātou ko ōna hoa, karangatia ana kia huihui te rūnanga me ngā kaumātua katoa o ngā tama a Īharaira, ā, tonoa ana he tangata ki te whare herehere hei tiki i a rātou. 22 Otirā, ko ngā kātipa i tae mai, kīhai i kite i a rātou i roto i te whare herehere, nā, ka hoki mai, ka kōrero. 23 Ka mea, "Rokohina atu e mātou e tūtaki tonu ana te whare herehere ū tonu, me ngā kaitiaki e tū ana i waho o ngā tatau; nō te huakanga atu, kāhore he tangata i kitea e mātou i roto." 24 Ā, nō ka rongo te rangatira o te temepara rātou ko ngā tohunga nui ki ēnei kupu, ka pororaru rātou, he aha rā te tukunga iho o taua mea.

25 Nā, ko te haerenga mai o tētahi, ka kōrero ki a rātou, ka mea, "Nanā, ko te hunga i makā rā e koutou ki te whare herehere, e tū mai nei i te temepara, e whakaako ana i te iwi!" 26 Kātahi, ka haere te rangatira rātou ko ngā kātipa, ā, ārahina mai ana rātou, otirā, kīhai i takakinotia; i wehi hoki rātou i te iwi, kei ākina rātou ki te kōhatu.

27 Ā, ka oti rātou te ārahi mai, ka whakatūria ki mua i te rūnanga. Nā, ka ui te tohunga nui ki a rātou, 28 ka mea, "Kīhai ianei mātou i āta whakatūpato i a koutou kia kaua e whakaako i runga i tēnei ingoa? Nā, kua kī nei Hiruhārama i tā koutou whakaakoranga, ā, e mea ana koutou kia whakairia ngā toto o tēnei tangata ki runga i a mātou."

29 Nā, ka whakahoki a Pita rātou ko ngā āpōtoro, ka mea, "Me whakarongo rā mātou ki te Atua, kaua ki te tangata. 30 Nā te Atua o ō tātou tūpuna i whakaara ake a Īhu, i whakamatea nā e koutou, he mea whakairi ki te rākau. 31 Kua oti ia te whakanoho e te ringa matau o te Atua ki runga, hei Piriniha, hei Kaiwhakaora, hei hōmai i te rīpenetā, i te murunga hara ki a Īharaira. 32 Ko mātou anō ngā kaiwhakaatu i ēnei mea; ko te Wairua Tapu hoki, i hōmai nei e te Atua ki te hunga e rongo ana ki a ia."

33 Otirā, i tō rātou rongonga i tēnei, tū tonu ki ō rātou ngākau, ā, ka whakaaro kia whakamatea rātou. 34 Nā, ka whakatika tētahi o ngā Parihi i roto i te rūnanga, ko Kamariera te ingoa, he kaiwhakaako i te ture, he tangata e whakanuia ana e te iwi katoa, ka mea, kia nekehia atu aua tāngata ki waho mō tētahi wā poto nei. 35 Nā, ko tāna meatanga ki a rātou, "E ngā tāngata o Īharaira, kia tūpato ki tā koutou e mea ai ki ēnei tāngata. 36 I ngā rā ki muri ka whakatika ake a Teura, me te whakaari i a ia, ko ia he tangata nui; piri atu ana ki a ia ētahi tāngata, pātata ki te whā rau. Nā patua iho ia; ā, ko te hunga katoa i whakarongo ki a ia, whakamararatia atu ana, ā, kore ake. 37 Ā muri iho i taua tangata ka whakatika ake ko Hūrā o Karirī i ngā rā o te tatauranga, ā, kūmea atu ana e ia ētahi o te iwi ki te whai i a ia; i ngaro anō hoki tēnā; ā, ko te hunga katoa i whakarongo ki a ia, whakamararatia atu ana. 38 Nā, ko tāku kupu tēnei ki a koutou, kāti te mea ki ēnei tāngata. Waiho noa iho rātou! Ki te mea hoki nā te tangata tēnei whakaaro, tēnei mahi, tērā e whakakāhoretia, 39 otirā, mehemea nā te Atua, e kore rawa e taea e koutou te whakakāhore. Kei tūpono hoki e whawhai kē ana koutou ki te Atua!"

40 Ā, whakaae ana rātou ki a ia; nā, ka karangatia ngā āpōtoro ki a rātou, ka whiua, ka whakatūpatoria kia kaua rawa e kōrero i runga i te ingoa o Īhu, ā, tukua ana rātou kia haere. 41 Heoi, haere hari atu ana rātou i te aroaro o te rūnanga, mō rātou kua meinga e pai ana kia whakataurekarekatia mō te Ingoa. 42 Ā, i ngā rā katoa, i roto i te temepara, i ngā kāinga rānei, kāhore e mutu ana tā rātou whakaako, tā rātou kauwhau i a Īhu, ko te Karaiti ia.

Anániás és Safira

1 Egy ember azonban, névszerint Anániás, Safirával, az ő feleségével, eladá birtokát. 2 És félre tőn az árából, feleségének is tudtával, és valami részét elvivén, az apostoloknak lábai elé letevé. 3 Monda pedig Péter: Anániás, miért foglalta el a Sátán a te szívedet, hogy megcsald a Szent Lelket, és a mezőnek árából félre tégy? 4 Nemde megmaradva néked maradt volna meg, és eladva a te hatalmadban volt? Miért hogy ezt a dolgot cselekedted szívedben? Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek. 5 Hallván pedig Anániás e szavakat, lerogyott és meghala; és mindenekben nagy félelem támada, kik ezeket hallják vala. 6 Az ifjak pedig felkelvén, begöngyölék őt, és kivivén eltemeték. 7 Történt aztán mintegy három órai szünet múlva, hogy az ő felesége, nem tudva, mi történt, beméne. 8 Monda pedig néki Péter: Mondd meg nékem, vajjon ennyiért adtátok-é el a földet? Ő pedig monda: Igen, ennyiért. 9 Péter pedig monda néki: Miért hogy megegyeztetek, hogy az Úrnak lelkét megkísértsétek? Ímé a küszöbön vannak azoknak lábaik, a kik eltemették férjedet, és kivisznek téged. 10 És azonnal összerogyott lábainál, és meghala; bemenvén pedig az ifjak, halva találák őt, és kivivén eltemeték férje mellé. 11 És támada nagy félelem az egész gyülekezetben és mindazokban, kik ezeket hallják vala. 12 Az apostolok kezei által pedig sok jel és csoda lőn a nép között; és egyakarattal mindnyájan a Salamon tornáczában valának. 13 Egyebek közül pedig senki sem mert közéjük elegyedni: hanem a nép magasztalá őket; 14 Hívők pedig mindinkább csatlakoztak az Úrhoz, úgy férfiaknak, mint asszonyoknak sokasága. 15 Úgyannyira, hogy az utczákra hozák ki a betegeket, és letevék ágyakon és nyoszolyákon, hogy az arra menő Péternek csak árnyéka is érje valamelyiket közülök, 16 És a szomszéd városok sokasága is Jeruzsálembe gyűlt, hozva betegeket és tisztátalan lelkektől gyötretteket: kik mind meggyógyulának.

Az apostolok fogsága és kiszabadulása

17 De felkelvén a főpap és mind a kik vele valának, azaz a sadduczeusok felekezete, betelének irigységgel, 18 És ráveték kezöket az apostolokra, és a közönséges tömlöczbe tevék őket. 19 Hanem az Úrnak angyala éjszaka megnyitá a tömlöcz ajtaját, és kihozván őket, monda: 20 Menjetek el, és felállván, hirdessétek a templomban a népnek ez életnek minden beszédit! 21 Azok pedig ezt hallván, bemenének jó reggel a templomba, és tanítának. A főpap pedig elmenvén és a vele levők, egybehívák a gyűlést, és Izráel fiainak egész tanácsát, és küldének a tömlöczbe, hogy azokat előhozzák. 22 Mikor azonban a poroszlók oda mentek, nem találák őket a tömlöczben; visszatérvén tehát, megjelenték, 23 Mondván: A tömlöczöt ugyan nagy erősen bezárva találtuk, és az őröket kívül az ajtó előtt állva; mikor azonban kinyitottuk, ott benn senkit sem találánk. 24 A mint pedig hallották e szavakat a pap és a templom felügyelője és a főpapok, zavarban voltak azok miatt, mi lehet ez? 25 Eljövén pedig valaki, hírül adá nékik, mondván: Ímé, ama férfiak, kiket a tömlöczbe vetettetek, a templomban állanak és tanítják a népet. 26 Akkor elmenvén a felügyelő a poroszlókkal, előhozá őket erőszak nélkül; féltek ugyanis a néptől, hogy megkövezi őket. 27 Előhozván pedig őket, állaták a tanács elé; és megkérdé őket a főpap, 28 Mondván: Nem megparancsoltuk-é néktek parancsolattal, hogy ne tanítsatok ebben a névben? És ímé betöltöttétek Jeruzsálemet tudományotokkal, és mi reánk akarjátok hárítani annak az embernek vérét. 29 Felelvén pedig Péter és az apostolok, mondának: Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek. 30 A mi atyáinknak Istene feltámasztotta Jézust, kit ti fára függesztve megölétek. 31 Ezt az Isten fejedelemmé és megtartóvá emelte jobbjával, hogy adjon az Izráelnek bűnbánatot és bűnöknek bocsánatát. 32 És mi vagyunk néki bizonyságai ezen beszédek felől, és a Szent Lélek is, kit Isten adott azoknak, a kik néki engednek. 33 Azok pedig ezeket hallván, fogukat csikorgaták, és arról tanácskozának, hogy megölik őket.

Gamáliel tanácsa

34 Felkelvén azonban a tanácsban egy farizeus, névszerint Gamáliel, az egész nép előtt tisztelt törvénytudó, parancsolá, hogy egy kis időre vezessék ki az apostolokat. 35 És monda azoknak: Izráel férfiai, vigyázzatok magatokra ez emberekkel szemben, mit akartok cselekedni! 36 Mert ez időnek előtte felkelt Theudás, azt mondván, hogy ő valaki, kihez mintegy négyszáz embernyi tömeg csatlakozott; ő megöletett, és mindnyájan, a kik csak követték őt, eloszlottak és semmivé lettek. 37 Ezután felkelt ama Galileus Júdás az összeírás idején, és sok népet maga után csábított: ez is elveszett; és mindazok, a kik őt követték, szétszórattak. 38 Mostanra nézve is mondom néktek, álljatok el ez emberektől, és hagyjatok békét nékik: mert ha emberektől van e tanács, vagy e dolog, semmivé lesz; 39 Ha pedig Istentől van, ti fel nem bonthatjátok azt; nehogy esetleg Isten ellen harczolóknak is találtassatok. 40 Engedének azért néki; és miután előszólították az apostolokat, megveretvén, megparancsolák, hogy a Jézus nevében ne szóljanak, és elbocsáták őket. 41 Ők annakokáért örömmel menének el a tanács elől, hogy méltókká tétettek arra, hogy az ő nevéért gyalázattal illettessenek. 42 És mindennap a templomban és házanként nem szűnnek vala meg tanítani és hirdetni Jézust, a Krisztust.