Ki Makeronia me Kariki
1 Ā, nō te mutunga o te ngangau, ka karangatia e Pāora ngā ākonga, ka tohutohu i a rātou, ka poroporoaki, ā, tūria atu ana e ia, haere ana ki Makeronia. 2 Ā, ka hāereerea e ia aua wāhi, me te whakahau i a rātou ki ngā kupu maha, ā, haere ana ia ki Kariki; 3 ā, ka toru ōna marama ki reira. I ngā Hūrai anō e whakatakoto whakaaro ana mōna, i a ia meāke rere ki Hīria, ka whakaaro ia kia hoki mā Makeronia. 4 Ā, i haere tahi i a ia tae noa ki Āhia, a Hopate o Peria, te tama a Piru; a Aritaku rāua ko Hekunu o Teharonika; a Kaiu o Rerepe; a Tīmoti hoki rātou ko Tikiku, ko Toropimu o Āhia. 5 Otirā, kua haere atu ēnei i mua, ā, e tatari mai ana ki a mātou i Toroa. 6 Nā, i te mutunga o ngā rā o te Taro Rēwenakore ka rere atu mātou i Piripai, ā, pō rima ka tae atu ki a rātou ki Toroa; ā, e whitu ngā rā i noho ai ki reira.
Te Haerenga Whakamutunga o Pāora ki Toroa
7 Nā, i te rā tuatahi o te wiki, i te mea kua huihui mātou ki te whawhati taro, ka kauwhau a Pāora ki a rātou, e mea ana hoki ki te haere i te aonga ake; ā, ka kūmea roatia tāna kōrero ā waenganui pō rā anō. 8 Ā, he maha ngā rama i te rūma i runga, i te wāhi i huihui ai mātou. 9 Nā, tērā tētahi taitamariki, ko Ūtiku te ingoa, i te matapihi e noho ana, kua tino parangia e te moe; ā, ka roa tonu te kauwhau a Pāora, nā, ka pēhia rawatia ia e te moe, nā, ka taka iho i te toru o ngā whakapaparanga o ngā rūma, tangohia rawatia ake kua mate. 10 Nā, ka heke iho a Pāora, ā, hinga ana ki runga ki a ia, awhi ana i a ia, ka mea, "Kei ngangau koutou; kei roto hoki i a ia tōna wairua." 11 Nā, ka kake atu anō ia, ka whawhati taro, ka kai, ā, ka roa rawa te kōrero ā pūao noa, ka haere. 12 Heoi, ārahina oratia atu ana e rātou taua taitama, kīhai hoki i nohinohi te koa.
Mai i Toroa ki Miretu
13 Nā, ko mātou kua riro i mua ki te kaipuke, ā, rere ana ki Aho, i mea kia utaina a Pāora i reira; nāna hoki i whakarite, i mea hoki ko ia me rā uta. 14 Ā, ka tūtaki ki a mātou ki Aho, ka utaina ia, ā, rere ana mātou ki Mitirini. 15 Rere atu ana mātou i reira, ā, i te aonga ake ka taea te ritenga atu o Kio; ao ake anō ka ū ki Hamo, ā, noho ana ki Torokiriuma; ao ake anō ka ū ki Miretu. 16 I mea hoki a Pāora kia rere i waho ake o Epeha, kei roa ia ki Āhia; i pōrangi hoki me kore e rokohanga atu ia e te rā o te Petekoha ki Hiruhārama.
Te Poroporoaki a Pāora ki ngā Kaumātua o Epeha
17 Nā, ka tono tāngata atu ia i Miretu ki Epeha, hei tiki i ngā kaumātua o te hāhi. 18 Ā, nō tō rātou taenga mai ki a ia, ka mea ia ki a rātou, "E mātau ana koutou ki tāku tikanga i roto i a koutou i ngā rā katoa, nō te rā tuatahi iho anō o tōku taenga mai ki Āhia, 19 pāpaku noa iho te ngākau i mahi ai ahau ki te Ariki, he maha ia ngā roimata me ngā whakamātautau i pā ki ahau, i ngā Hūrai e whakatakoto whakaaro ana mōku. 20 Kīhai i puritia e ahau tētahi o ngā mea pai i whakakitea atu anō ki a koutou i ākona nuitia ki a koutou, i tēnei whare, i tēnei whare; 21 i kauwhautia hoki ki ngā Hūrai ki ngā Kariki, te rīpenetā whaka te Atua, me te whakapono ki tō tātou Ariki, ki a Īhu Karaiti.
22 "Nā, tēnei ahau te haere nei ki Hiruhārama, he hereherenga nā te wairua, kāhore hoki e mōhio ki ngā mea e pā ki ahau i reira; 23 heoi anō, ko tā te Wairua Tapu e whakaatu nei ki ahau i tēnei pā, i tēnei pā, e mea ana, kei te tāria mai ahau e ngā mekameka, e ngā mate. 24 Otirā, kāhore ahau e ihupuku ki te ora, hei painga ki ahau ake, engari, kia taea tāku e whai nei, me te mahi i hōmai ki ahau e te Ariki, e Īhu, arā kia whakaaturia te rongopai o te aroha noa o te Atua.
25 "Nā, e mōhio ana tēnei ahau, heoi anō, kitenga o tōku mata e tētahi o koutou, e te hunga i kauwhau haere nei ahau i te rangatiratanga o te Atua i roto i a koutou. 26 Koia ahau ka mea nei ki a koutou āianei, kāhore ōku poke i ngā toto o tētahi tangata. 27 Kīhai hoki ahau i manawapā ki te kauwhau i te whakaaro katoa o te Atua ki a koutou. 28 Nā, kia tūpato ki a koutou, ki te kāhui katoa anō i meinga ai koutou e te Wairua Tapu hei kaitirotiro, whāngaia te hāhi a te Atua i hokona nei e ia ki ōna ake toto. 29 E mōhio ana hoki ahau ki tēnei ka riro ahau tērā e puta mai ki a koutou he wuruhi nanakia, e kore nei e tohu i te kāhui; 30 ā, ka whakatika ake ētahi tāngata i roto i a koutou anō, kōrero ai i ngā mea parori kē, hei kukume i ngā ākonga kia whai i a rātou. 31 Nā reira, kia mataara, kia mahara anō ki ngā tau e toru kīhai nei ahau i māngere i te pō, i te ao, ki te whakatūpato i tēnei, i tēnei o koutou, me te tangi anō ahau.
32 "Nā, tēnei ahau, te tuku nei i a koutou ki te Atua, ki te kupu hoki o tōna aroha noa, e kaha nei ki te whakatupu ake, ki te hoatu hoki i tētahi wāhi ki a koutou i roto i te hunga katoa kua oti te whakatapu. 33 Kīhai i hiahiatia e ahau te hiriwa, te kōura, te kākahu rānei, o tētahi. 34 E mōhio ana anō koutou, nā ēnei ringa i mahi ngā mea i matea e ahau, e ōku hoa hoki. 35 I ngā mea katoa i hoatu ahau he tauira ki a koutou, kia pēnei tā koutou mahi kia atawhaitia ai e koutou te hunga ngoikore, me te mahara ki ngā kupu a te Ariki, a Īhu, i mea rā ia, ‘Ko te whakawhiwhi, nui atu te hari i tō te whiwhi.’ "
36 I te mutunga o tēnei whai kupu āna ka tukua ōna turi ki raro, ka īnoi tahi ia me rātou katoa. 37 He nui hoki te tangi o te katoa; hinga iho rātou ki runga ki te kakī o Pāora, ka kihi i a ia; 38 i tino mamae pū hoki rātou i te kupu i mea ai ia, heoi anō, tō rātou kitenga i tōna mata. Nā, ka ārahi rātou i a ia ki te kaipuke.
Pál tovább utazik Macedóniába és Görögországba, majd ismét Kisázsiába
1 Minekutána pedig megszűnt a háborúság, magához híván Pál a tanítványokat és tőlük búcsút vévén, elindula, hogy Maczedóniába menjen. 2 Miután pedig azokat a tartományokat eljárta, és intette őket bő beszéddel, Görögországba méne. 3 És ott töltött három hónapot. És mivelhogy a zsidók lest hánytak néki, a mint Siriába készült hajózni, úgy végezé, hogy Maczedónián át tér vissza. 4 Kíséré pedig őt Ázsiáig a béreai Sopater, a Thessalonikabeliek közül pedig Aristárkhus és Sekundus, és a derbei Gájus és Timótheus; Ázsiabeliek pedig Tikhikus és Trofimus. 5 Ezek előremenvén, megvárának minket Troásban. 6 Mi pedig a kovásztalan kenyerek napjai után kievezénk Filippiből, és menénk ő hozzájok Troásba öt nap alatt; hol hét napot tölténk.
Pál feltámasztja Eutikhust
7 A hétnek első napján pedig a tanítványok egybegyűlvén a kenyér megszegésére, Pál prédikál vala nékik, mivelhogy másnap el akara menni; és a tanítást megnyújtá éjfélig. 8 Vala pedig elegendő szövétnek abban a felházban, a hol egybe valának gyülekezve. 9 Egy Eutikhus nevű ifjú pedig ül vala az ablakban, mély álomba merülve: és mivelhogy Pál sok ideig prédikála, elnyomatván az álom által, aláesék a harmadik rend házból, és halva véteték föl. 10 Pál pedig alámenvén, reá borula, és magához ölelve monda: Ne háborogjatok; mert a lelke benne van. 11 Azután fölméne, és megszegé a kenyeret és evék, és sokáig, mind virradatig beszélgetvén, úgy indula el. 12 Felhozák pedig az ifjat elevenen, és felette igen megvigasztalódának. 13 Mi pedig előremenvén a hajóra, Assusba evezénk, ott akarván fölvenni Pált; mert így rendelkezett, ő maga gyalog akarván jőni. 14 Mikor pedig Assusban összetalálkozott velünk, felvévén őt, menénk Mitilénébe. 15 És onnét elevezvén, másnap eljutánk Khius ellenébe; a következőn pedig áthajózánk Sámusba; és Trogilliumban megszállván, másnap mentünk Milétusba. 16 Mert elvégezé Pál, hogy Efézus mellett elhajózik, hogy ne kelljen néki időt múlatni Ázsiában; mert siet vala, hogy ha lehetne néki, pünkösd napjára Jeruzsálemben legyen.
Pál búcsúja az efézusi gyülekezet véneitől
17 Milétusból azonban küldvén Efézusba, magához hívatá a gyülekezet véneit. 18 Mikor pedig hozzá mentek, monda nékik: Ti tudjátok, hogy az első naptól fogva, melyen Ázsiába jöttem, mint viseltem magamat ti köztetek az egész idő alatt, 19 Szolgálván az Úrnak teljes alázatossággal és sok könnyhullatás és kisértetek közt, melyek én rajtam a zsidóknak utánam való leselkedése miatt estek; 20 Hogy semmitől sem vonogattam magamat, a mi hasznos, hogy hirdessem néktek, és tanítsalak titeket nyilvánosan és házanként, 21 Bizonyságot tévén mind zsidóknak, mind görögöknek az Istenhez való megtérés, és a mi Urunk Jézus Krisztusban való hit felől. 22 És most ímé én a Lélektől kényszerítve megyek Jeruzsálembe, nem tudván, mik következnek ott én reám. 23 Kivéve, hogy a Szent Lélek városonként bizonyságot tesz, mondván, hogy én reám fogság és nyomorúság következik. 24 De semmivel sem gondolok, még az én életem sem drága nékem, csakhogy elvégezhessem az én futásomat örömmel, és azt a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangyéliomáról. 25 És most íme én tudom, hogy nem látjátok többé az én orczámat ti mindnyájan, kik között általmentem, prédikálván az Istennek országát. 26 Azért bizonyságot teszek előttetek a mai napon, hogy én mindeneknek vérétől tiszta vagyok. 27 Mert nem vonogattam magamat, hogy hirdessem néktek az Istennek teljes akaratát. 28 Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Lélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett. 29 Mert én tudom azt, hogy az én eltávozásom után jőnek ti közétek gonosz farkasok, kik nem kedveznek a nyájnak. 30 Sőt ti magatok közül is támadnak férfiak, kik fonák dolgokat beszélnek, hogy a tanítványokat magok után vonják. 31 Azért vigyázzatok, megemlékezvén arról, hogy én három esztendeig éjjel és nappal meg nem szüntem könnyhullatással inteni mindenkit. 32 És most, atyámfiai, ajánlak titeket az Istennek és az ő kegyelmessége ígéjének, a ki felépíthet és adhat néktek örökséget minden megszenteltek közt. 33 Senkinek ezüstjét, vagy aranyát, vagy ruháját nem kívántam: 34 Sőt magatok tudjátok, hogy a magam szükségeiről és a velem valókról ezek a kezek gondoskodtak. 35 Mindenestől megmutattam néktek, hogy ily módon munkálkodva kell az erőtlenekről gondot viselni, és megemlékezni az Úr Jézus szavairól, mert ő mondá: Jobb adni, mint venni. 36 És mikor ezeket mondotta, térdre esve imádkozék mindazokkal egybe. 37 Mindnyájan pedig nagy sírásra fakadtak; és Pálnak nyakába borulva csókolgaták őt. 38 Keseregve kiváltképen azon a szaván, a melyet mondott, hogy többé az ő orczáját nem fogják látni. Aztán elkísérték őt a hajóra.