Atos 10

Ko Pita rāua ko Koroniria

1 Nā, i Hiharia tētahi tangata, ko Koroniria te ingoa, he keneturio nō te pū i kīia nei ko tō Itari. 2 He tangata karakia ia, e wehi ana i te Atua, rātou ko tōna whare katoa, he maha āna mahi atawhai ki te iwi, me te īnoi tonu ki te Atua. 3 I kite nui ia, he whakarehu, i te mea ka tata ki te iwa o ngā hāora o te rā, i tētahi anahera a te Atua, e haere mai ana ki a ia, e mea ana hoki ki a ia, "E Koroniria!"

4 Nā, ka titiro matatau atu ia ki a ia, ka wehi, ka mea, "He aha, e te Ariki?"

Ka kī tērā ki a ia, "Kua puta ake āu īnoi me āu mahi atawhai, hei whakamahara ki te aroaro o te Atua. 5 Nā, tonoa āianei he tangata ki Hopa, ki te tiki i a Haimona, ko te rua nei o ōna ingoa ko Pita. 6 He manuhiri ia nā Haimona kaimahi hiako, i te taha nei o te moana tōna whare."

7 Ā, nō te rironga atu o te anahera i kōrero nei ki a ia, ka karangatia e ia tokorua o āna pononga tāne, me tētahi hōia karakia nō te hunga e mahi tonu ana ki a ia; 8 ā, ka oti ngā mea katoa te kōrero ki a rātou, ka tonoa rātou e ia ki Hopa.

9 Nā i te aonga ake, i a rātou e haere ana, e whakatata atu ana ki te pā, ka kake a Pita ki runga ki te tuanui, i te ono o ngā hāora, ki te īnoi. 10 Nā ka pā ki a ia te matekai, ka mea ki te kai; otirā, i a rātou e taka mai ana, ka tau iho te wairua matakite ki a ia. 11 Nā, ka kite ia i te rangi kua tuwhera, me tētahi mea e heke iho ana, he mea tuku iho mā ngā pito e whā, ki te whenua. 12 I roto i taua mea ngā momo kararehe waewae whā katoa, ngā mea ngōkingōki katoa o te whenua, me ngā manu o te rangi. 13 I reira, ka puta mai he reo ki a ia, "Whakatika, e Pita; patua, kainga."

14 Ko Pita ia i mea, "Kāhore, e te Ariki; kīanō ahau i kai i te mea noa, i te mea poke rānei."

15 Ka puta mai anō he reo ki a ia, ka tuaruatia, "Ko ā te Atua i mea ai kia mā, kaua e whakanoatia e koe." 16 E toru meatanga o tēnei; ā, i reira tonu ka tangohia atu taua mea ki te rangi.

17 I taua wā tonu, i a Pita e whakaaroaro ana i roto i a ia ki te tikanga o tēnei whakakitenga, nā, ko ngā tāngata i tonoa mai rā e Koroniria, tērā kua uiui ki te whare o Haimona, tū ana i mua i te kūwaha. 18 Karanga ana mai, ui ana, kei reira rānei e noho ana a Pita, te rua nei o ōna ingoa ko Haimona.

19 Ā, i a Pita e whakaaro ana mō taua whakakitenga, ka mea te Wairua ki a ia, "Nanā, tokotoru ēnei tāngata e rapu ana i a koe. 20 Nā, whakatika, heke atu, haere tahi koutou, kei ruarua; nāku hoki rātou i tono mai."

21 Nā, ka heke atu a Pita ki aua tāngata, ka mea, "Nā, ko ahau tēnei e rapu nei koutou. He aha te take o tā koutou haere mai?"

22 Nā, ka mea rātou, "Ko Koroniria rā, he keneturio, he tangata tika, e wehi ana i te Atua, e kōrerotia paitia ana e te iwi katoa o ngā Hūrai, kua whakamaharatia ia e te Atua nā tētahi anahera tapu kia tīkina atu koe ki tōna whare, kia rongo ia ki ētahi kupu i a koe." 23 Nā, karanga ana ia i a rātou ki roto hei manuhiri māna.

Ā, i te aonga ake, ka whakatika ia ka haere atu me rātou, ā, ko ētahi o ngā tēina nō Hopa i haere tahi me ia. 24 Ā, ao ake ka tomo rātou ki Hiharia. Nā, ko Koroniria e tatari mai ana ki a rātou, he mea karanga nāna kia huihui mai ōna whanaunga me ōna hoa tupu. 25 Ā, nō ka tomo atu a Pita, ka tūtaki a Koroniria ki a ia, ka hinga ki ōna waewae, ka koropiko ki a ia. 26 Otirā, ka whakaara ake a Pita i a ia, ka mea, "E tū ki runga; he tangata nei anō ahau."

27 Nā, i a ia e kōrero ana ki a ia, ka tomo atu ia ki roto, ka kite i te menenga tokomaha, 28 ka mea atu ki a rātou, "E mātau ana koutou e kore e tika kia huihui te tangata o ngā Hūrai, kia haere atu rānei ki te tangata iwi kē; otiia, kua whakakitea e te Atua ki ahau kia kaua e kīia tētahi tangata he noa, he poke. 29 Koia ahau i haere mai ai, kīhai i aha i te tikinga ake i ahau. Nā, ka ui nei ahau, he aha te take i tīkina ake ai ahau?"

30 Ka mea a Koroniria, "Ka whā ngā rā ināianei tae mai ki tēnei hāora, e whakarite ana ahau i te īnoinga o te iwa o ngā hāora i roto i tōku whare; nā, ko te tangata e tū ana i tōku aroaro, kanapa tonu te kākahu, 31 e mea ana, ‘E Koroniria, kua rangona tāu īnoi, ā, e maharatia ana āu mahi atawhai i te aroaro o te Atua. 32 Nā, tonoa he tangata ki Hopa, ka karanga ki a koe i a Haimona, te rua nei o ōna ingoa ko Pita; he manuhiri ia i roto i te whare o Haimona kaimahi hiako, i te taha moana.’ 33 I reira tonu ka tono tāngata atu ahau ki a koe; nā, he pai rawa tōu haerenga mai. Nō reira, kei konei katoa mātou kei te aroaro o te Atua, whakarongo ai ki ngā mea katoa kua whakahaua e te Ariki ki a koe."

Te Whaikōrero a Pita

34 Nā, ka puaki te māngai o Pita, ka mea: "He pono ka kite ahau kāhore a te Atua whakapai kanohi; 35 otiia, i roto i ngā tini iwi ko te tangata e wehi ana ki a ia, ā, e mahi ana i te tika, ka paingia e ia. 36 Ko te kupu i tukua mai e ia ki ngā tamariki a Īharaira, he kauwhau i te rongopai o te rangimārie nā Īhu Karaiti; ko ia nei te Ariki o te katoa. 37 Ko taua kupu, kei te mōhio koutou, i kauwhautia rā puta noa i Hūria katoa, i tīmata mai i Karirī, i muri o te iriiri i kauwhautia e Hoani; 38 arā, ko Īhu o Nahareta, tā te Atua whakawahinga i a ia ki te Wairua Tapu, ki te kaha; ā, hāereere ana ia ki te mahi i te pai, ki te whakaora i te hunga katoa i pēhia e te rēwera; nō te mea i a ia te Atua.

39 "Ko mātou hoki ngā kaiwhakaatu o ngā mea katoa i mea ai ia ki te whenua o ngā Hūrai, ki Hiruhārama hoki. Ā, whakamatea ana ia e rātou, he mea whakairi ki runga ki te rākau. 40 Nā, ko ia i whakaarahia ake e te Atua i te toru o ngā rā, ā, meinga ana ia kia kitea nuitia, 41 ehara i te mea e te iwi katoa, engari e te hunga i whiriwhiria i mua e te Atua, arā e mātou, i kai tahi nei, i inu tahi nei me ia, i muri i tōna aranga ake i te hunga mate. 42 I whai kupu hoki ia ki a mātou kia kauwhau ki te iwi, kia whakaatu, ko ia tā te Atua i whakarite ai hei Kaiwhakawā mō ngā tāngata ora, mō ngā tāngata mate. 43 He kaiwhakaatu ngā poropiti katoa mōna, arā mā tōna ingoa ka whiwhi ai ki te murunga hara ngā tāngata katoa e whakarongo, ana ki a ia."

Te Whiwhinga o ngā Tauiwi ki te Wairua Tapu

44 I a Pita anō e kōrero ana i ēnei kupu, ka tau iho te Wairua Tapu ki te hunga katoa e whakarongo ana ki te kupu. 45 Ā, ko te hunga o te kotinga i whakapono nei, ko ngā mea i haere tahi mai me Pita, mīharo ana nō te mea kua ringihia tahitia iho te Wairua Tapu ki ngā tauiwi. 46 I rongo hoki rātou ki ngā reo i kōrero ai rātou, i whakanui ai i te Atua.

I reira ka whakahoki a Pita, 47 "E āhei rānei te whakakāhore e tētahi te wai, kei iriiria ēnei kua whiwhi tahi nei me tātou ki te Wairua Tapu?" 48 Nā, ka whakahau ia kia iriiria rātou i runga i te ingoa o Īhu Karaiti. I reira ka tohe rātou ki a ia kia noho mō ētahi rā.

Kornélius és háza népe Péter által megtér és megkeresztelkedik

1 Vala pedig Czézáreában egy Kornélius nevű férfiú, százados az úgynevezett itáliai seregből. 2 Jámbor és istenfélő egész házanépével egybe, ki sok alamizsnát osztogat vala a népnek, és szüntelen könyörög vala Istennek. 3 Ez látá látásban világosan, a napnak mintegy kilenczedik órája körül, hogy az Istennek angyala beméne őhozzá, és monda néki: Kornélius! 4 Ő pedig szemeit reá függesztve és megrémülve monda: Mi az, Uram? Az pedig monda néki: A te könyörgéseid és alamizsnáid felmentek Isten elébe emlékezetnek okáért. 5 Most azért küldj Joppéba embereket, és hivasd magadhoz Simont, ki neveztetik Péternek; 6 Ő egy Simon nevű tímárnál van szálláson, kinek háza a tenger mellett van. Ő megmondja néked, mit kell cselekedned. 7 A mint pedig elment az angyal, a ki Kornéliussal beszélt, szólíta kettőt az ő szolgái közül, és egy kegyes vitézt azok közül, kik rendelkezésére állnak vala. 8 És elmondván nékik mindent, elküldé őket Joppéba. 9 Másnap pedig, míg azok menének és közelgetének a városhoz, felméne Péter a háznak felső részére imádkozni hat óra tájban. 10 Megéhezék azonban, és akara enni: míg azonban azok ételt készítének, szálla ő reá elragadtatás; 11 És látá, hogy az ég megnyilt és leszálla ő hozzá valami edény, mint egy nagy lepedő, négy sarkánál fogva felkötve, és leeresztve a földre: 12 Melyben valának mindenféle földi négylábú állatok, vadak, csúszómászó állatok és égi madarak. 13 És szózat lőn ő hozzá: Kelj fel Péter, öljed és egyél! 14 Péter pedig monda: Semmiképen sem, Uram; mert sohasem ettem semmi közönségest, vagy tisztátalant. 15 És ismét szózat lőn ő hozzá másodszor is: A miket az Isten megtisztított, te ne mondd tisztátalanoknak. 16 Ez pedig három ízben történt; és ismét felviteték az edény az égbe. 17 A mint pedig Péter magában tünődék, mi lehet az a látás, a melyet látott, ímé az férfiak, kiket Kornélius küldött, megtudakozván a Simon házát, odaérkezének a kapuhoz, 18 És bekiáltván megtudakozák, vajjon Simon, ki neveztetik Péternek, ott van-é szálláson? 19 És a míg Péter a látás felől gondolkodék, monda néki a Lélek: Ímé három férfiú keres téged: 20 Nosza kelj fel, eredj alá, és minden kételkedés nélkül menj el ő velök: mert én küldöttem őket. 21 Alámenvén azért Péter a férfiakhoz, kiket Kornélius küldött ő hozzá, monda: Ímé, én vagyok, a kit kerestek: mi dolog az, a miért jöttetek? 22 Ők pedig mondának: Kornélius százados, igaz és istenfélő férfiú, ki mellett a zsidók egész népe jó bizonyságot tesz, szent angyal által megintetett, hogy hívasson téged házához, és halljon tőled valami dolgokról. 23 Behíván azért őket, szállására fogadá. Másnap pedig elméne Péter ő velök, és a Joppébeli atyafiak közül is némelyek együtt menének ő vele. 24 És másnap eljutának Czézáreába. Kornélius pedig várja vala őket, egybegyűjtvén rokonait és jó barátait. 25 És lőn, hogy a mint Péter beméne, Kornélius elébe menvén, lábaihoz borulva imádá őt. 26 Péter azonban felemelé őt, mondván: Kelj fel; én magam is ember vagyok. 27 És beszélgetve vele, belépett, és talála sokakat egybegyűlve; 28 És monda nékik: Ti tudjátok, hogy tilalmas zsidó embernek más nemzetbelivel barátkozni, vagy hozzámenni; de nékem az Isten megmutatá, hogy senkit se mondjak közönséges, vagy tisztátalan embernek: 29 Annak okáért ellenmondás nélkül el is jöttem, miután meghívattam. Azt kérdem azért, mi okból hivattatok engem? 30 És Kornélius monda: Negyednaptól fogva mind ez óráig bőjtöltem, és kilencz órakor imádkozám az én házamban; és ímé egy férfiú álla meg előttem fényes ruhában, 31 És monda: Kornélius, meghallgattatott a te imádságod, és a te alamizsnáid emlékezetbe jutottak Isten előtt. 32 Küldj el azért Joppéba, és hívasd magadhoz Simont, ki Péternek neveztetik; ez Simon tímár házában van szálláson a tenger mellett: ő, minekutána eljő, szól néked. 33 Azonnal azért küldöttem hozzád; és te jól tetted, hogy eljöttél. Most azért mi mindnyájan az Isten előtt állunk, hogy meghallgassuk mindazokat, a miket Isten néked parancsolt. 34 Péter pedig megnyitván száját, monda: Bizonynyal látom, hogy nem személyválogató az Isten; 35 Hanem minden nemzetben kedves ő előtte, a ki őt féli és igazságot cselekszik. 36 Azt az ígét, melyet elkülde az Izráel fiainak, hirdetvén békességet a Jézus Krisztus által (ő mindeneknek Ura). 37 Ti ismeritek azt a dolgot, mely lőn az egész Júdeában, Galileától kezdve, az után a keresztség után, melyet János prédikált, 38 A názáreti Jézust, mint kené fel őt az Isten Szent Lélekkel és hatalommal, ki széjjeljárt jót tévén és meggyógyítván mindeneket, kik az ördög hatalma alatt voltak; mert az Isten vala ő vele. 39 És mi vagyunk bizonyságai mindazoknak, a miket mind a zsidóknak tartományában, mind Jeruzsálemben cselekedett; a kit megölének, fára feszítvén. 40 Ezt az Isten feltámasztá harmadnapon, és megadá, hogy ő megjelenjék nyilván, 41 Nem az egész népnek, hanem az Istentől eleve választott bizonyságoknak, nékünk, kik együtt ettünk és együtt ittunk ő vele, minekutána feltámadott halottaiból. 42 És megparancsolta nékünk, hogy hirdessük a népnek, és tegyünk bizonyságot, hogy ő az Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak. 43 Erről a próféták mind bizonyságot tesznek, hogy bűneinek bocsánatját veszi az ő neve által mindenki, a ki hiszen ő benne. 44 Mikor még szólá Péter ez ígéket, leszálla a Szent Lélek mindazokra, a kik hallgatják vala e beszédet. 45 És elálmélkodának a zsidóságból való hívek, mindazok, a kik Péterrel együtt mentek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szent Lélek ajándéka. 46 Mert hallják vala, hogy ők nyelveken szólnak és magasztalják az Istent. Akkor felele Péter: 47 Vajjon eltilthatja-é valaki a vizet, hogy ezek meg ne keresztelkedjenek, kik vették a Szent Lelket miképen mi is? 48 És parancsolá, hogy keresztelkedjenek meg az Úrnak nevében. Akkor kérék őt, hogy maradjon náluk néhány napig.