Ngā Mahi 16

Ka Haere a Tīmoti ki te taha o Pāora rāua ko Hira

1 Nā, ka tae atu hoki ia ki Rerepe, ki Raihitara; ā, i reira tētahi ākonga, ko Tīmoti te ingoa, he tama nā tētahi wahine whakapono, he Hūrai, ko tōna pāpā ia he Kariki. 2 He pai te kōrero mōna a ngā tēina i Raihitara, i Ikoniuma. 3 I mea a Pāora kia haere ia hei hoa mōna; ā tangohia ana ia, kotia ana, he mea hoki mō ngā Hūrai e noho ana i aua wāhi; i mātau hoki rātou katoa he Kariki tōna pāpā. 4 Ā, i a rātou e hāereere ana i ngā pā, ka tukua e rātou hei pupuri mā rātou ngā tikanga i whakaritea e ngā āpōtoro, e ngā kaumātua, i Hiruhārama. 5 Nā, ka whakaūkia ngā hāhi ki te whakapono, ka nui haere hoki i tēnei rā, i tēnei rā.

Te Whakakitenga ki a Pāora i Toroa

6 Nā, haere ana rātou nā waenganui o te whenua o Pirikia, o Karatia, kua āraia hoki e te Wairua Tapu kei kōrero i te kupu ki Āhia. 7 Ā, i te taenga atu ki Maihia, ka whakamātau rātou ki te haere ki Pitinia; heoi, kīhai i tukua e te Wairua o Īhu; 8 nā, kapea ana Maihia, ka haere ki Toroa. 9 Ā, ka kitea e Pāora he kitenga i te pō: He tangata nō Makeronia e tū ana, e tohe ana ki a ia, e mea ana, "Whiti mai ki Makeronia, āwhinatia mātou." 10 Ā, nō ka kitea te kitenga, ka mea tonu mātou kia haere ki Makeronia, i whakaaro hoki, nā te Atua mātou i karanga ki te kauwhau i te rongopai ki a rātou.

I Piripai: Te Huringa o Riria ki te Whakapono

11 Heoi, ko te rerenga atu i Toroa, ka tika tonu mātou ki Hamotarakia, ā, ao ake te rā ki Neapori. 12 I reira atu ki Piripai, ko te pā nui ia o taua wāhi o Makeronia, he koroni nō Rōma. Ā, noho ana mātou i taua pā ā taka noa ētahi rā.

13 Nā, i te rā hāpati ka haere mātou ki waho o te pā, ki te taha o tētahi awa, he whakaaro ko te wāhi tērā hei karakiatanga; ā, ka noho, ka kōrero ki ngā wāhine i haere tahi ake. 14 Nā, ka whakarongo tētahi wahine, ko Riria te ingoa, he kaihoko pāpura, nō te pā o Taiataira, he wahine karakia ki te Atua. He mea whakapuare tōna ngākau e te Ariki, i rongo ai ia ki ngā mea i kōrerotia e Pāora. 15 Ā, nō ka oti ia te iriiri, rātou ko tōna whare, ka tohe ia, ka mea, "Ki te mea kua Whakaaro koutou he pono tāku mahi ki te Ariki, tomo mai koutou, e noho ki tōku whare." Nā, ka tohea mātou e ia.

I te Whare Herehere i Piripai

16 Nā, i a mātou e haere ana ki te wāhi īnoi, ka tūtaki ki a mātou tētahi kōtiro, he wairua matakite nei tōna, he nui te utu i riro i a ia mā ōna rangatira, i a ia e poropiti ana. 17 Ka whai ia i a mātou ko Pāora, ka karanga, ka mea, "He pononga ēnei tāngata nā te Atua, nā te Runga Rawa, e whakapuakina ana e rātou te ara o te ora ki a koutou." 18 Nā, he maha ngā rā i mea ai ia tēnei. Otiia, ka hōhā a Pāora, ka tahuri, ka mea ki te wairua, "Ko tāku kupu tēnei ki a koe i runga i te ingoa Īhu Karaiti, puta mai i roto i a ia." Puta mai ana i taua hāora anō.

19 Otirā, nō te kitenga o ōna rangatira kua kore he mahinga moni mā rātou, ka mau ki a Pāora rāua ko Hira, ka tōia ki te kāinga hoko ki ngā rangatira; 20 ā, ka oti rāua te mau ki ngā kaiwhakawā, ka mea, "Ko ēnei tāngata he Hūrai nei, e tino whakararuraru ana i tō tātou pā, 21 e whakapuakina ana hoki e rāua he ritenga e kore nei e tika kia whakaaetia, kia mahia e tātou, e ngā tāngata o Rōma."

22 Nā, ko te whakatikanga o te mano ki a rāua. Ka huhua ō rāua kākahu e ngā kaiwhakawā, ka mea kia whiua ki te rākau. 23 Ā, ka maha ō rāua whiunga e rātou, ka makā rāua ki te whare herehere, ka tohutohutia te kaitiaki herehere, kia mau tāna pupuri i a rāua. 24 Nō te rironga i a ia o taua kupu, ka makā rāua e ia ki te whare herehere i roto rawa, ka whakaūria ō rāua waewae ki te rākau.

25 Nā, i waenganui pō ka īnoi a Pāora rāua ko Hira, ka waiata atu ki te Atua, me te whakarongo anō ngā herehere ki a rāua. 26 Nā, ka pā whakarere he rū nui, i ngarue ai ngā tūranga o te whare herehere; ā, puare tonu atu ngā tatau katoa, whakakorokoroa ana ngā herenga o ngā tāngata katoa. 27 Ā, ka oho te kaitiaki herehere i te moe, ka kite i ngā tatau o te whare herehere e puare ana, nā, ka unu i tāna hoari, ka mea ki te patu i a ia anō, hua noa kua oma ngā herehere. 28 Nā, ka nui te reo o Pāora ki te karanga, ka mea, "Kauaka tētahi mea kino e meatia ki a koe; ina tonu hoki mātou katoa."

29 Ā, karangatia ana e ia he rama, ka rere ki roto, ka haere wiri, ka takoto ki te aroaro o Pāora rāua ko Hira. 30 Ka ārahina hoki rāua ki waho, ka mea, "E hoa mā, me aha ka ora ai ahau?"

31 Ka mea rāua "Me whakapono ki te Ariki, ki a Īhu Karaiti, ka ora ai koe, koutou tahi ko tōu whare." 32 Nā, ka kōrerotia te kupu a te Ariki ki a ia, ki ngā tāngata katoa hoki i roto tōna whare. 33 Ā, ka mauria rāua e ia i taua hāora o te pō, ka horoia ō rāua whiunga; nā, iriiria tonutia iho, a ia me āna tāngata katoa. 34 Ā, ka ārahina rāua e ia ki tōna whare, ka whakatūria he tēpu kai ki mua i a rāua, ā, nui atu tōna hari, me tōna whare katoa, i te mea kua whakapono nei ki te Atua.

35 I te aonga ake ia o te rā, ka tonoa, ngā kātipa e ngā kaiwhakawā, i mea, "Tukua aua tāngata kia haere."

36 Nā, ka kōrerotia e te kaitiaki herehere ēnei kupu ki a Pāora, ka mea, "Kua tono tāngata mai ngā kaiwhakawā, kia tukua kōrua; tēnā rā puta mai, haere i runga i te rangimārie."

37 Nā, ko te kīanga atu a Pāora, "Kua whiua nuitia nei māua e rātou, ahakoa kāhore i whakawākia, he tāngata hoki nō Rōma, ā, kua makā māua ki te whare herehere; ā, kei te makā pukutia atu māua āianei e rātou? Kāhore rāpea; engari, mā rātou tonu e haere mai, e whakaputa i a māua ki waho."

38 Nā, ka kōrerotia ēnei kupu e ngā kātipa ki ngā kaiwhakawā; ā, ka wehi, i tō rātou rongonga nō Rōma rāua. 39 Nā, ka haere mai rātou, ka tohe ki a rāua, ā, ka oti rāua te ārahi ki waho, ka mea rātou kia haere atu rāua i te pā. 40 Ā, ka puta atu rāua i te whare herehere, ka tomo ki te whare o Riria; ā, nō ka kite rāua i ngā tēina, ka whakamārie i a rātou, ka haere.

Pál Timótheust magához veszi, az evangéliumot Ázsiából Európába hozza

1 Juta pedig Derbébe és Listrába: És ímé vala ott egy Timótheus nevű tanítvány, egy hívő zsidó asszonynak, de görög atyának fia; 2 Kiről jó bizonyságot tesznek vala a Listrában és Ikóniumban levő atyafiak. 3 Ezt Pál magával akará vinni; és vévén, körülmetélé őt a zsidókért, kik azokon a helyeken valának: mert ismerték mindnyájan az ő atyját, hogy görög volt. 4 És a mint általmentek a városokon, meghagyák nékik, hogy tartsák meg a rendeléseket, melyeket végeztek a Jeruzsálemben levő apostolok és vének. 5 A gyülekezetek azért erősödének a hitben, és gyarapodának számban naponként. 6 Eljárván pedig Frigiát és Galácia tartományát, mivelhogy eltiltatának a Szent Lélektől, hogy az ígét Ázsiában hirdessék, 7 Misia felé menvén, igyekeznek vala Bithiniába jutni; de nem ereszté őket a Lélek. 8 Áthaladván azért Misián, lemenének Tróásba. 9 És azon az éjszakán látás jelenék meg Pálnak: egy macedón férfiú állt előtte, kérve őt és ezt mondva: Jer által Macedóniába, és légy segítségül nékünk! 10 Mihelyt pedig a látást látta, azonnal igyekezénk elmenni Macedóniába, megértvén, hogy oda hívott minket az Úr, hogy azoknak prédikáljuk az evangyéliomot. 11 Elhajózván azért Tróásból, egyenesen Sámothrákéba mentünk, és másnap Neápolisba; 12 Onnét pedig Filippibe, mely Macedónia azon részének első gyarmatvárosa. És ebben a városban töltöttünk néhány napot.

Pál élményei Filippiben: Lídia és a börtönőr megtér

13 És szombatnapon kimenénk a városon kívül egy folyóvíz mellé, hol az imádkozás szokott lenni; és leülvén, beszélgeténk az egybegyűlt asszonyokkal. 14 És egy Lidia nevű, Thiatira városbeli bíborárús asszony, ki féli vala az Istent, hallgata reánk. Ennek az Úr megnyitá szívét, hogy figyelmezzen azokra, a miket Pál mond vala. 15 Mikor pedig megkeresztelkedék mind házanépével egybe, kére minket, mondván: Ha az Úr hívének ítéltetek engem, jertek az én házamhoz, és maradjatok ott. És unszola minket. 16 Lőn pedig, hogy mikor mentünk a könyörgésre, egy szolgálóleányka jöve előnkbe, kiben jövendőmondásnak lelke vala, ki az ő urainak nagy hasznot hajta jövendőmondásával. 17 Ez követvén Pált és minket, kiált vala, mondván: Ezek az emberek a magasságos Istennek szolgái, kik néktek az idvességnek útját hirdetik. 18 Ezt pedig több napon át mívelte. Pál azonban megbosszankodván, és hátrafordulván, mondá a léleknek: Parancsolom néked a Jézus Krisztus nevében, hogy menj ki belőle. És kiméne abban az órában. 19 Látván pedig annak az urai, hogy keresetüknek a reménysége elveszett, megfogva Pált és Silást, vonák a piaczra a hatóságok elé. 20 És odavezetvén őket a bírákhoz, mondának: Ezek az emberek zsidó létükre megháborítják a mi városunkat, 21 És olyan szertartásokat hirdetnek, melyeket nem szabad nékünk bevennünk, sem cselekednünk, mivelhogy rómaiak vagyunk. 22 És velök egyben feltámada a sokaság ő ellenök. A bírák pedig letépetvén ruháikat, megvesszőzteték őket. 23 És miután sok ütést mértek rájok, tömlöczbe veték őket, megparancsolva a tömlöcztartónak, hogy gondosan őrizze őket. 24 Ki ilyen parancsolatot vévén, veté őket a belső tömlöczbe, és lábaikat kalodába szorítá. 25 Éjféltájban pedig Pál és Silás imádkozván, énekkel dicsőíték az Istent. A foglyok pedig hallgatják vala őket. 26 És hirtelen nagy földindulás lőn, úgyannyira, hogy megrendülének a tömlöcz fundamentomai; és azonnal megnyílának az ajtók mind, és mindnyájoknak a bilincsei feloldódnak. 27 Fölserkenvén pedig a tömlöcztartó, és látván, hogy nyitva vannak a tömlöcznek ajtai, kivonva fegyverét, meg akará magát ölni, azt gondolván, hogy elszöktek a foglyok. 28 Pál azonban nagy fenszóval kiáltá, mondván: Semmi kárt ne tégy magadban; mert mindnyájan itt vagyunk! 29 Az pedig világot kérve beugrott, és remegve borult Pál és Silás elé, 30 És kihozván őket, monda: Uraim, mit kell nékem cselekednem, hogy idvezüljek? 31 Azok pedig mondának: Higyj az Úr Jézus Krisztusban, és idvezülsz mind te, mind a te házadnépe! 32 És hirdeték néki az Úrnak ígéjét, és mindazoknak, kik az ő házánál valának. 33 És az magához vévén őket az éjszakának azon órájában, megmosá az ütésektől; és megkeresztelkedék azonnal ő és az övéi mindnyájan. 34 És bevivén őket házába, asztalt teríte nékik, és egész háznépével egyben örvendeze, hogy hitt az Istennek. 35 Mikor pedig megvirradt, a bírák elküldék a poroszlókat, mondván: Bocsásd el azokat az embereket. 36 A tömlöcztartó pedig tudtára adá e szavakat Pálnak: A bírák ide küldöttek, hogy bocsássalak el titeket: most azért kimenvén, menjetek el békességgel! 37 Pál pedig monda nékik: Megvesszőztek minket nyilvánosan, ítélet nélkül, holott római emberek vagyunk, és tömlöczbe vetettek: és most alattomban akarnak bennünket kiküldeni? Nem úgy; hanem jőjjenek ők maguk és vezessenek ki minket. 38 A poroszlók pedig megmondák a bíráknak e beszédeket; és azok megfélemlének, mikor meghallották, hogy rómaiak, 39 És odamenvén, megkérlelék őket: és kivezetvén, kérék, hogy menjenek ki a városból. 40 Kijövén pedig a tömlöczből, bemenének Lidiához; és mikor látták az atyafiakat, vígasztalák őket, és eltávozának.