Daniel 12

Te Aranga ake o ngā Mate

1 "Ā, i taua wā ka whakatika a Mikaera, te rangatira nui e tū nei hei hoa mō ngā tama a tōu iwi. Nā, he wā raruraru taua wā, kāhore mai i mua i te wā i whai iwi ai ā taea noatia taua wā nei; hei taua wā ka mawhiti tōu iwi, te hunga katoa e kitea kua oti te tuhituhi ki te pukapuka. 2 Nā, he tokomaha o te hunga e moe ana i te puehu o te oneone e ara ake, ko ētahi ki te ora tonu, ko ētahi ki te whakamā, ki te whakarihariha, mutungakore. 3 Ā, ka tīaho te hunga whakaaro nui ānō kei te tīaho o te kikorangi. Me te hunga hoki nāna i anga ai ngā tāngata tokomaha ki te tika, ka rite rātou ki ngā whetū ā ake ake. 4 Ko koe ia, e Raniera, kopia ngā kupu, hīritia anō te pukapuka ā taea noatia te mutunga. He tokomaha e kōpikopiko, ka nui haere anō te mātauranga."

5 Kātahi ahau, a Raniera, ka titiro, nā, ko ētahi atu tokorua e tū ana, ko tētahi i tēnei taha o te parenga o te awa, ko tētahi i tērā taha o te parenga o te awa. 6 Nā, ko te meatanga a tētahi ki te tangata i te kākahu rīnena, ki tērā i runga i ngā wai o te awa, "Ko āhea rā anō te mutunga o ēnei mea whakamīharo?"

7 Ā, i rongo ahau i tā te tangata i te kākahu rīnena, i tā tērā i runga i ngā wai o te awa, i te aranga o tōna matau, o tōna mauī whaka te rangi. Ā, oatitia ana e ia mā tērā e ora tonu ana ake ake, kia taka rā anō tētahi wā, ngā wā, me te hāwhe; ā, kia oti tā rātou tukituki i te kaha o te iwi tapu, kātahi ka oti ēnei katoa.

8 Ā, ka rongo ahau, engari kīhai i mātau; kātahi ahau ka mea, "E tōku Ariki, he aha rā te mutunga o ēnei mea?"

9 Kātahi tērā ka kī mai, "Haere, e Raniera, kua oti hoki ngā kupu te kokopi atu, hīri rawa ā taea noatia te wā o te mutunga. 10 He tokomaha e mea i a rātou kia pokekore, kia mā, kia parakore; engari ko te hunga kino ka mahi i te kino, ā, e kore tētahi o te hunga kino e mātau; ko te hunga whai whakaaro ia ka mātau.

11 "Nā, mai o te wā e whakakāhoretia ai te patunga tapu tūturu, e tū ai te mea whakarihariha, te mea whakangaro kotahi mano e rua rau e iwa tekau ngā rā. 12 Ka hari te tangata e tatari ana, ā, ka tutuki ki ngā rā kotahi mano e toru rau e toru tekau mā rima.

13 "Nā, haere kia taea rā anō te mutunga; ka okioki hoki koe, ā, ka tū ki tōu wāhi i te mutunga o ngā rā."

A jövendölés bepecsételtetik

1 És abban az időben felkél Mihály, a nagy fejedelem, a ki a te néped fiaiért áll, mert nyomorúságos idő lesz, a milyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni, mindezideig. És abban az időben megszabadul a te néped; a ki csak beírva találtatik a könyvben. 2 És sokan azok közül, a kik alusznak a föld porában, felserkennek, némelyek örök életre, némelyek pedig gyalázatra és örökkévaló útálatosságra. 3 Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége; és a kik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké. 4 Te pedig, Dániel, zárd be e beszédeket, és pecsételd be a könyvet a végső időig: tudakozzák majd sokan, és nagyobbá lesz a tudás. 5 És széttekinték én, Dániel, és ímé másik kettő álla ott, egyik a folyóvíz partján innét, a másik túl a folyóvíz partján. 6 És mondá egyik a gyolcsba öltözött férfiúnak, a ki a folyóvíz felett vala: Mikor lesz végök e csudadolgoknak? 7 És hallám a gyolcsba öltözött férfiút, a ki a folyóvíz felett vala, hogy felemelé az ő jobb kezét és bal kezét az ég felé, és megesküvék az örökké élőre, hogy ideig, időkig és fél időig, és mikor elvégezik a szent nép erejének rontását, mindezek elvégeztetnek. 8 Én pedig hallám ezt, de nem értém, és mondám: Uram, mi lesz ezeknek vége? 9 És monda: Menj el Dániel, mert be vannak zárva és pecsételve e beszédek a vég idejéig. 10 Megtisztulnak, megfehérednek és megpróbáltatnak sokan, az istentelenek pedig istentelenül cselekesznek, és az istentelenek közül senki sem érti; de az értelmesek értik, 11 És az időtől fogva, hogy elvétetik a mindennapi áldozat, és feltétetik a pusztító útálatosság, ezerkétszáz és kilenczven nap lesz. 12 Boldog, a ki várja és megéri az ezerháromszáz és harminczöt napot. 13 Te pedig menj el a vég felé; és majd nyugszol, és felkelsz a te sorsodra a napoknak végén.