Te Whakahau kia Koropiko ki te Whakapakoko Kōura
1 I hangā e Kīngi Nepukaneha he whakapakoko kōura, ko tōna roa e ono tekau whatīanga, ā, ko tōna whānui e ono whatīanga; ā, whakatūria ana e ia ki te mānia o Rura i te kāwanatanga o Papurōna. 2 Kātahi a Kīngi Nepukaneha ka tono tāngata ki te huihui i ngā ariki, i ngā kāwana, i ngā rangatira, i ngā kaiwhakawā, i ngā kaitiaki taonga, i ngā kaiwhakatakoto whakaaro, i ērā atu rangatira, i ngā kāwana katoa o ngā kāwanatanga, kia haere mai ki te tāinga o te kawa o te whakapakoko i whakatūria e Kīngi Nepukaneha. 3 Kātahi ngā ariki, ngā kāwana, ngā rangatira, ngā kaiwhakawā, ngā kaitiaki taonga, ngā kaiwhakatakoto whakaaro, ērā atu rangatira, me ngā kāwana katoa o ngā kāwanatanga ka huihui ki te tāinga o te kawa o te whakapakoko kua whakatūria nei e Kīngi Nepukaneha. Nā, tū ana rātou ki te aronga o te whakapakoko kua whakatūria nei e Nepukaneha.
4 Kātahi ka nui atu te karanga a te kaikaranga, "He whakahau tēnei ki a koutou, e ngā tāngata, e ngā iwi, e ngā reo; 5 ā te wā e rongo ai koutou i te tangi o te koronete, o te pūtōrino, o te hāpa, o te hakaputa, o te hātere, o te taratimere, o ngā mea tangi katoa, me takoto koutou, me koropiko ki te whakapakoko kōura kua whakatūria nei e Kīngi Nepukaneha. 6 Nā, ki te kāhore tētahi e takoto, e koropiko, ka makā ia i taua hāora anō ki waenganui o te oumu he mura rawa nei te ngiha."
7 Nā reira, i taua wā, i te rongonga o te iwi katoa i te tangi o te koronete, o te pūtōrino, o te hāpa, o te hakaputa, o te hātere, o ngā mea tangi katoa, takoto tonu iho ngā tāngata katoa, ngā iwi, ngā reo, koropiko ana ki te whakapakoko kōura kua tū nei i a Kīngi Nepukaneha.
Ka Whakapaea ngā Hoa e Toru mō te Whakahoihoi
8 Heoi, i taua wā ka haere mai ētahi Karari, ka whakahē ki ngā Hūrai. 9 I kōrero rātou, i mea ki a Kīngi Nepukaneha, "E te kīngi, kia ora tonu koe. 10 I whakatakotoria e koe he ture, e te kīngi, nā, ko ngā tāngata katoa e rongo ana i te tangi o te koronete, o te pūtōrino, o te hāpa, o te hakaputa, o te hātere, o te taratimere, o ngā mea tangi katoa, kia takoto, kia koropiko ki te whakapakoko kōura; 11 ā, ki te kāhore tētahi e takoto, e koropiko, kia makā ia ki te oumu he mura rawa te ngiha. 12 Tēnei ētahi Hūrai, he hunga i whakaritea e koe hei kaitirotiro mō ngā mea o te kāwanatanga o Papurōna: ko Hataraka, ko Mehaka, ko Apereneko. Kīhai ēnei tāngata i whakaaro ki a koe, e te kīngi; kāhore rātou e mahi ki ōu atua, kāhore e koropiko ki te whakapakoko kōura ka oti nei te whakatū e koe."
13 Kātahi a Nepukaneha i runga i tōna riri me te weriweri ka whakahau kia mauria mai a Hataraka, a Mehaka, a Apereneko. Kātahi ka kawea mai e rātou aua tāngata ki te aroaro o te kīngi. 14 I kōrero a Nepukaneha, i mea ki a rātou, "He mea āta whakaaro rānei, e Hataraka, e Mehaka, e Apereneko, e kore nei koutou e mahi ki ōku atua, e kore nei e koropiko ki te whakapakoko kōura kua tū nei i ahau? 15 Nā, ki te hihiko koutou i te wā e rongo ai koutou i te tangi o te koronete, o te pūtōrino, o te hāpa, o te hakaputa, o te hātere, o te taratimere o ngā mea tangi katoa, ā, ka takoto ka koropiko, ki te whakapakoko i hangā e ahau, he pai. Tēnā ki te kāhore koutou e koropiko, ka makā koutou i taua hāora ki te oumu he mura rawa tōna ngiha; ā, ko wai te atua hei whakaora i a koutou i roto i ōku ringa?"
16 I whakahoki a Hataraka a Mehaka, a Apereneko, i mea ki te kīngi, "E Nepukaneha, kāhore ā mātou māharahara ki te whakahoki kupu ki a koe mō tēnei mea. 17 Ki te pēnātia, e taea anō e tō mātou Atua, e karakiatia nei e mātou, te whakaora i a mātou i roto i te oumu he mura rawa nei te ngiha, inā, ka whakaorangia anō mātou e ia i tōu ringa, e te kīngi. 18 Otiia ka kore, kia mōhio koe, e te kīngi, e kore mātou e mahi ki ōu atua, e kore anō e koropiko ki te whakapakoko kōura kua tū nā i a koe."
Ka Whiua ngā Taitama ki roto i te Ahi
19 Kī tonu i reira a Nepukaneha i te riri, rerekē ana te āhua o tōna mata ki a Hataraka, ki a Mehaka, ki a Apereneko. Kōrero ana ia, whakahau ana kia whitu ngā whakanekehanga ake o te hana o te oumu i tō mua hana. 20 I whakahau anō ia i ngā tāngata kaha rawa o tāna ope kia herea a Hataraka, a Mehaka, a Apereneko, kia makā ki roto ki te oumu he mura rawa nei te ngiha. 21 Kātahi ka herea ngā tāngata nei i roto tonu i ō rātou tarau, i ō rātou koti, i ō rātou koroka me ērā atu ō rātou kākahu, ā, ka makā ki roto ki te oumu he mura rawa nei tōna ngiha. 22 Nā reira, i te akiaki rawa o te whakahau a te kīngi, i te nui rawa hoki o te hana o te ahi, mate iho i te mura o te ahi ngā tāngata nāna i kawe a Hataraka, a Mehaka, a Apereneko. 23 Nā, ka taka ngā tāngata tokotoru nei, a Hataraka, a Mehaka, a Apereneko, he mea here, ki waenganui o te oumu he mura rawa nei tōna ngiha.
24 Ko te tino mīharotanga o Nepukaneha, hohoro tonu tōna whakatika, kei te kōrero, kei te mea ki āna kaiwhakatakoto whakaaro, "He teka ianei tokotoru ngā tāngata i makā e tātou, he mea here, ki waenganui o te ahi?"
Ka whakahoki rātou, ka mea ki te kīngi, "He tika anō, e te kīngi."
25 Ka whakahoki ia, ka mea, "Nanā, tokowhā ngā tāngata e kitea nei e ahau, kāhore he here, e hāereere ana i waenganui o te ahi, kāhore hoki e ahatia; nā, ko te āhua o te tuawhā kei tō te Tama a te Atua."
Ka Wetekina, ka Hāpaitia ngā Tāne e Toru
26 Kātahi ka whakatata a Nepukaneha ki te waha o te oumu he mura rawa nei te ngiha, kei te kōrero, kei te mea, "E Hataraka, e Mehaka, e Apereneko, e ngā pononga a te Atua, a te Runga Rawa, puta mai, haere mai hoki."
Kātahi a Hataraka rātou ko Mehaka, ko Apereneko ka puta mai i waenganui o te ahi. 27 Nā, ko te huihuinga o ngā ariki, o ngā kāwana, o ngā rangatira, o ngā kaiwhakatakoto whakaaro a te kīngi, ka kite rātou i ēnei tāngata, kīhai nei te ahi i whai kaha ki ō rātou tinana, kīhai anō ngā makawe o ō rātou māhunga i hunua, kīhai anō ō rātou koti i puta kē, kīhai anō te haunga ahi i rere i runga i a rātou.
28 Ka kōrero a Nepukaneha, ka mea, "Kia whakapaingia te Atua o Hataraka, o Mehaka, o Apereneko, nāna nei i unga mai tāna anahera, ā, whakaorangia ana e ia āna pononga i whakawhirinaki nei ki a ia, i whakaputa kē nei i te kupu a te kīngi, ā, tukua ana e rātou ō rātou tinana, he mea kei mahi rātou, kei koropiko ki tētahi atu atua, engari ki tō rātou Atua anake. 29 Nā, ko tāku ture tēnei e whakatakoto nei, nā, ko ngā tāngata, ko te iwi, ko te reo, he kupu kino nei tāna mō te Atua o Hataraka, o Mehaka, o Apereneko, ka haehaea rātou, ā, ka meinga ō rātou whare hei pūranga paru. Nō te mea kāhore atu he atua he rite tāna whakaora ki tā tēnei."
30 Kātahi ka whakanekehia ake anō a Hataraka, a Mehaka, a Apereneko e te kīngi i te kāwanatanga o Papurōna.
A három férfi az égő kemenczében
1 Nabukodonozor király csináltata egy arany állóképet, magassága hatvan sing, szélessége hat sing; felállíttatá azt a Dura mezején, Babilon tartományában. 2 És Nabukodonozor király egybegyűjteté a fejedelmeket, helytartókat, kormányzókat, bírákat, kincstartókat, tanácsosokat, törvénytevőket és a tartományok minden igazgatóját, hogy jőjjenek az állóképnek felavatására, a melyet Nabukodonozor király állíttatott vala. 3 Akkor egybegyűlének a fejedelmek, helytartók, kormányzók, bírák, kincstartók, tanácsosok, törvénytevők és a tartományok minden igazgatója az állókép felavatására, a melyet Nabukodonozor király állíttatott, és megállának az állókép előtt, a melyet Nabukodonozor állíttatott. 4 És a hírnök hangosan kiálta: Meghagyatik néktek, oh népek, nemzetek és nyelvek! 5 Mihelyt halljátok a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak, dudának és mindenféle hangszernek szavát: boruljatok le, és imádjátok az arany állóképet, a melyet Nabukodonozor király állíttatott. 6 Akárki pedig, a ki nem borul le és nem imádja, tüstént bevettetik az égő, tüzes kemenczébe. 7 Azért mihelyt hallák mind a népek a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak és mindenféle hangszernek szavát: leborulának, mind a népek, nemzetségek és nyelvek, és imádák az arany állóképet, a melyet Nabukodonozor király állíttatott. 8 Elmenének azért ebben az időben káldeabeli férfiak, és vádat emelének a zsidók ellen; 9 Szólának pedig és mondák Nabukodonozor királynak: Király! örökké élj! 10 Te, oh király! parancsolatot adtál ki, hogy minden ember, mihelyt meghallja a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak, dudának és mindenféle hangszernek szavát: boruljon le, és imádja az arany állóképet; 11 A ki pedig nem borul le és nem imádja, vettessék be az égő, tüzes kemenczébe. 12 Vannak zsidó férfiak, a kiket a babiloni tartomány gondviselésére rendeltél, Sidrák, Misák és Abednégó: ezek a férfiak nem becsülnek téged, oh király, a te isteneidet nem tisztelik, és az arany állóképet, a melyet felállíttattál, nem imádják. 13 Akkor Nabukodonozor nagy haraggal és felgerjedéssel meghagyá, hogy hozzák elő Sidrákot, Misákot és Abednégót; erre elhozák a férfiakat a király elé. 14 Szóla Nabukodonozor, és monda nékik: Sidrák, Misák és Abednégó! Szántszándékból nem tisztelitek-é az én istenemet és nem imádjátok-é az arany állóképet, a melyet felállíttattam? 15 Ha tehát készek vagytok: mihelyt halljátok a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak, dudának és mindenféle hangszernek szavát, leboruljatok és imádjátok az állóképet, a melyet én csináltattam. De ha nem imádjátok, tüstént bevettettek az égő, tüzes kemenczébe; és kicsoda az az Isten, a ki kiszabadítson titeket az én kezeimből? 16 Felelének Sidrák, Misák és Abednégó, és mondának a királynak: Oh Nabukodonozor! Nem szükség erre felelnünk néked. 17 Ímé, a mi Istenünk, a kit mi szolgálunk, ki tud minket szabadítani az égő, tüzes kemenczéből, és a te kezedből is, oh király, kiszabadít minket. 18 De ha nem tenné is, legyen tudtodra, oh király, hogy mi a te isteneidnek nem szolgálunk, és az arany állóképet, a melyet felállíttatál, nem imádjuk. 19 Akkor Nabukodonozor eltelék haraggal, és az ő orczájának színe elváltozék Sidrák, Misák és Abednégó ellen; azért szóla, és meghagyá, hogy fűtsék be a kemenczét hétszerte inkább, mint szokták vala befűteni. 20 És meghagyá a legerősebb férfiaknak az ő seregében, hogy kötözzék meg Sidrákot, Misákot és Abednégót, és vessék őket az égő, tüzes kemenczébe. 21 Erre ezek a férfiak alsó ruhástul, köntösöstül, palástostul és egyéb öltönyöstül megkötöztettek, és az égő, tüzes kemenczébe vettettek. 22 A miatt azonban, hogy a király parancsolata szigorú volt és a kemencze rendkivül izzó vala: azokat a férfiakat, a kik Sidrákot, Misákot és Abednégót felvitték, megölé a tűznek lángja. 23 Az a három férfiú pedig: Sidrák, Misák és Abednégó, az égő, tüzes kemenczébe esék megkötözve. 24 Akkor Nabukodonozor király megijedt és sietve felkele, szóla és monda az ő tanácsosainak: Nem három férfiút veténk-é a tűz közepébe megkötözve? Felelének és mondának a királynak: Bizonyára, oh király! 25 Felele, és monda: Ímé, négy férfiút látok szabadon járni a tűz közepében, és semmi sérelem sincs bennök, és a negyediknek ábrázata olyan, mint valami istenek-fiáé. 26 Nabukodonozor ekkor az égő, tüzes kemencze szájához járula, és szóla és monda: Sidrák, Misák és Abednégó, a felséges Istennek szolgái, jertek ki és jőjjetek ide! Azonnal kijövének Sidrák, Misák és Abednégó a tűz közepéből. 27 És egybegyűlvén a fejedelmek, helytartók és kormányzók és a király tanácsosai, nézik vala ezeket a férfiakat, hogy a tűznek semmi hatalma nem lett az ő testükön, és hogy egy hajszáluk sem égett meg, és az ő alsó ruháik meg nem változtak, és a tűz szaga sem járta át őket. 28 Szóla Nabukodonozor, és monda: Áldott ezeknek Istene, a Sidrák, Misák és Abednégó Istene, a ki küldötte az ő angyalát és kiszabadította az ő szolgáit, a kik ő benne bíztak; és a király parancsolatát megszegték és veszedelemre adták az ő testöket és nem szolgáltak és nem imádtak más istent az ő Istenökön kivül. 29 Parancsolom azért, hogy minden nép, nemzetség és nyelv, a mely káromlást mond Sidrák, Misák és Abednégó Istene ellen, darabokra tépessék, és annak háza szemétdombbá tétessék: mert nincs más Isten, a ki így megszabadíthasson. 30 Akkor a király nagy tisztességre emelé Sidrákot, Misákot és Abednégót Babilon tartományában. 31 Nabukodonozor király minden népnek, nemzetnek és nyelveknek, a kik az egész földön lakoznak, mondá: Békességetek bőséges legyen! 32 A jeleket és csudákat, a melyeket cselekedett velem a felséges Isten, illendő dolognak tartom megjelenteni. 33 Mely nagyok az ő jelei és mely hatalmasak az ő csudái! az ő országa örökkévaló ország és az ő uralkodása nemzedékről nemzedékre száll.