1 Samuel 2

Te Īnoi a Hana

1 Nā, ka karakia a Hana, ka mea,

"E whakamanamana ana tōku ngākau ki a Ihowā;

kua ara tōku haona i a Ihowā.

Ka rahi tōku waha ki ōku hoariri,

nōku ka koa ki tāu whakaoranga.

2 "Kāhore he mea tapu, ko Ihowā anake;

kāhore kē atu, ko koe anake;

kāhore anō hoki he kāmaka hei rite mō tō tātou Atua.

3 "Kāti te whakanui i te kōrero whakahīhī;

kei puta te whakapehapeha i ō koutou māngai;

he Atua mōhio hoki a Ihowā,

ā, ka pāunatia e ia ngā mahi.

4 "Whati ana ngā kōpere a te hunga mārohirohi,

ā, ko te hunga i tūtuki te waewae,

ko te kaha hei whītiki mō rātou.

5 E mahi ana hei utu taro te hunga i mākona i mua,

ā, mutu ake tā te hunga i matekai.

Heoi, kua tokowhitu a te pākoko i whānau ai;

ā, iwikore noa iho te mea kua tokomaha nei āna tamariki.

6 "Ko Ihowā e whakamate ana,

ā, ko ia e whakaora ana;

māna e riro ai ki raro ki te rēinga,

māna e kake ai ki runga.

7 Ko Ihowā hei whakarawakore,

ko ia hei whakawhiwhi ki te taonga;

māna e whakaiti, māna anō hoki e whakaara.

8 Whakaarahia ana e ia te iti i roto i te puehu;

ara ana i a ia te rawakore i roto i te pūranga paru,

ā, whakanohoia iho ki roto ki ngā rangatira,

meinga ana kia whiwhi ki te torōna korōria.

"Nō Ihowā rā hoki ngā pou tūranga o te whenua;

ā, whakanohoia iho e ia te ao ki runga.

9 Māna ngā waewae o tāna hunga tapu e tiaki;

ko te hunga kino ia ka whakanohoia ki roto ki te pōuri wahangū ai;

ehara hoki te kaha i te mea e riro ai te pāpā i te tangata.

10 "Mongamonga noa ngā hoariri o Ihowā;

ka papā mai tāna whatitiri i te rangi ki a rātou.

Ka whakarite whakawā a Ihowā mō ngā pito o te whenua;

māna e hōmai he kaha ki tāna kīngi,

e whakaara te haona o tāna i whakawahi ai."

Ngā Tama Kino a Eri

11 Nā, ka haere a Erekana ki Rama ki tōna whare, ā, minita ana taua tamaiti ki a Ihowā i te aroaro o te tohunga, o Eri.

12 Nā, he tama nā Periara ngā tama a Eri; kīhai rātou i mōhio ki a Ihowā. 13 Nā, ko te tikanga tēnei a ngā tohunga i roto i te iwi; i te patunga a tētahi i te whakahere, ka haere te tangata a te tohunga, i te mea kei te kōhua anō ngā kiko, me te mārau e toru nei ngā koikoi i tōna ringa. 14 Nā, ka werohia e ia ki te peihana, ki te pāta rānei, ki te hōpane rānei, ki te kōhua rānei; ko ngā mea katoa i riro ake i te mārau, i tangohia e te tohunga ki taua mea. Pēnā tonu tā rātou mahi i Hiro ki ngā Īharaira katoa i haere ki reira. 15 Āe rā, i te mea anō hoki kāhore i tahuna noatia ngā ngako, ka haere te tangata a te tohunga, ka mea ki te tangata nāna te whakahere, "Hōmai tētahi wāhi kiko kia tunua mā te tohunga; e kore hoki ia e tango i āu kiko, i te mea kōhua, engari i te mea mata."

16 Ā, ki te kī mai te tangata ki a ia, "Āianei pū tahuna ai e rātou te ngako, ā, hei reira koe tango ai i tā tōu ngākau i pai ai." Kātahi tērā ka mea atu, "Kāhore; engari me hōmai e koe āianei; ā, ki te kāhore, ka tangohia māoritia e ahau."

17 Nā, nui atu te hara o aua taitama i te aroaro o Ihowā; nō te mea i whakarihariha ngā tāngata ki te whakahere a Ihowā.

Ko Hamuera te Tamaiti kei Hiro

18 Ko Hamuera ia i minita ki te aroaro o Ihowā, he tamariki nei ia, whītiki rawa tōna epora rīnena. 19 I hangā anō he koroka iti e tōna whaea mōna, ā, kawea ana ki a ia i tēnei tau, i tēnei tau, i ō rāua haerenga ko tāna tahu ki te patu i te whakahere o te tau. 20 Nā, ka whakapai a Eri i a Erekana rāua ko tāna wahine, ka mea, "Mā Ihowā e hōmai he uri ki a koe i roto i tēnei wahine mō tēnei ka tukua nei ki a Ihowā." Nā, hoki ana rāua ki tō rāua wāhi.

21 Nā, ka titiro a Ihowā ki a Hana, ā, ka hapū anō ia, ka whānau, tokotoru ngā tama, tokorua ngā kōtiro. Ā, tupu ana te tamaiti, a Hamuera, i te aroaro o Ihowā.

Ka Kohete a Eri i āna Tama

22 Nā, kua koroheke rawa a Eri. Kua rongo hoki ki ngā mea katoa i mea ai āna tama ki a Īharaira katoa, ki tō rāua takotoranga hoki ki ngā wāhine i mahi ki te whatitoka o te tapenākara o te whakaminenga. 23 Nā, ka mea ia ki a rāua, "He aha kōrua i mahi ai i ēnei mea? Kua rongo hoki ahau ki tēnei iwi katoa ki ā kōrua mahi kino. 24 Kāti rā, e āku tama; ehara hoki i te pai te kōrero e rangona nei e ahau; e mea ana kōrua i te iwi o Ihowā kia poka kē. 25 Ki te hara he tangata ki tōna hoa, mā te Atua te whakawā mōna; tēnā ko tēnei, ka hara te tangata ki a Ihowā, ko wai hei kaiwawao mōna?" Heoi, kīhai rāua i pai ki te whakarongo ki te reo o tō rāua pāpā, nō te mea i pai a Ihowā kia whakamatea rāua.

26 Ā, nui haere ana anō taua tamaiti, a Hamuera, e paingia ana e Ihowā, e ngā tāngata.

27 Nā, ka haere mai tētahi tangata a te Atua ki a Eri, ka mea ki a ia, "Ko te kupu tēnei a Ihowā, ‘Kāhore ianei ahau i puta mārama ki te whare o tōu pāpā, i a rātou i Īhipa, i pononga ai i te whare o Parao? 28 Kāhore rānei ahau i whiriwhiri i a ia i roto i ngā iwi katoa o Īharaira hei tohunga mōku, hei whakaeke whakahere ki runga ki tāku āta, hei tahu whakakakara, hei kākahu i te epora ki tōku aroaro? Ā, hoatu ana ki te whare o tōu pāpā ngā whakahere ahi katoa a ngā tamariki a Īharaira? 29 Ā, he aha koutou i takahi ai i ōku patunga tapu, i ōku whakahere, i kīia e ahau mō tōku nohoanga; i a koe ka whakahōnore nei i āu tama ki runga ake i ahau, ā, ka tetere nei koutou i ngā mea papai o ngā whakahere katoa a Īharaira, a tāku iwi?’

30 "Nā reira tēnei kupu a Ihowā, a te Atua o Īharaira: ‘He tika i mea ahau, ko tōu whare me te whare o tōu matua ka haere i tōku aroaro ā ake ake.’ Nā, ko tā Ihowā kupu tēnei ināianei: ‘Kāhore rā hoki; ka whakahōnore hoki ahau i te hunga e whakahōnore ana i ahau, ka whakaiti anō i te hunga e whakahāwea ana ki ahau. 31 Nanā, meāke puta ngā rā e tapahia ai e ahau tōu ringa, me te ringa o te whare o tōu pāpā, ā, kore iho tētahi koroheke i roto i tōu whare. 32 Ā, ka kite koe i te tūkinotanga i tōku nohoanga, i ngā pai katoa e hoatu e te Atua ki a Īharaira; e kore anō tōu whare e whai koroheke ā ake ake. 33 Nā, ko te tangata āu e kore e hautopea atu i tāku āta, ka ai ia hei whakapaunga mō ōu kanohi, hei whakamamae mō tōu ngākau; whakakaumātua kau hoki ngā whānau hou o tōu whare, ka mate i tō rātou taiohinga.

34 " ‘Ko te tohu hoki tēnei ki a koe, ka puta ki āu tama tokorua, ki a Hōponi rāua ko Pinehaha, kotahi anō te rā e mate ai rāua tokorua. 35 Ā, ka whakaarahia ake e ahau he tohunga pono māku, hei mahi i tā tōku ngākau, i tā tōku hinengaro i pai ai, māku anō e hanga he whare pūmau mōna; ā, ka hāereere ia i ngā rā katoa i te aroaro o tāku e whakawahi ai. 36 Ā, ko te hunga katoa e mahue iho ki tōu whare, ka haere mai, ka piko iho ki a ia mō tētahi pīhi hiriwa, mō tētahi wāhi taro, ka mea, "Tēnā koe, kia uru atu ahau ki tētahi o ngā mahi tohunga, kia kai ai ahau i tētahi kongakonga taro." ’ "

Anna hálaéneke

1 És imádkozék Anna, és monda:

Örvendez az én szívem az Úrban,

Felmagasztaltatott az én szarvam az Úrban.

Az én szám felnyílt ellenségeim ellen,

Mert szabadításodnak örvendezek én!

2 Senki sincs olyan szent, mint az Úr,

Sőt rajtad kivül senki sincs.

Nincsen olyan kőszál, mint a mi Istenünk.

3 Ne szóljatok oly kevélyen, oly nagyon kevélyen;

Szátokból ne jőjjön kérkedő szó,

Mert mindentudó Isten az Úr,

És a cselekedeteket ő ítéli meg.

4 Az erős kézíjjasokat megrontja,

És a roskadozókat erővel övedzi fel,

5 A megelégedettek bérért szegődnek el,

Éhezők pedig nem lesznek;

S míg a magtalan hét gyermeket szül,

A sok gyermekű megfogyatkozik.

6 Az Úr öl és elevenít,

Sírba visz és visszahoz.

7 Az Úr szegénynyé tesz és gazdagít,

Megaláz s fel is magasztal;

8 Felemeli a porból a szegényt,

És a sárból kihozza a szűkölködőt,

Hogy ültesse hatalmasok mellé,

És a dicsőségnek székét adja nékik;

Mert az Úré a földnek oszlopai,

És azokra helyezé a föld kerekségét.

9 Híveinek lábait megoltalmazza,

De az istentelenek setétségben némulnak el,

Mert nem az erő teszi hatalmassá az embert.

10 Az Úr, a kik vele versengenek, megrontja,

Mennydörög felettök az égben,

Az Úr megítéli a földnek határait,

Királyának pedig hatalmat ad,

És felemeli felkentjének szarvát!

11 Elméne ezután Elkána Rámába az ő házához; a gyermek pedig az Úrnak szolgája lett Éli pap előtt.

Éli fiainak gonoszsága

12 Éli fiai azonban Béliál fiai valának, nem ismerék az Urat. 13 És a papoknak ez vala szokásuk a néppel szemben: Ha mikor valaki áldozatot tesz vala, eljött a papnak szolgája, midőn a húst főzték, és a háromágú villácska az ő kezében vala; 14 És beüti vala a serpenyőbe, vagy üstbe, vagy fazékba, vagy edénybe, és mindent, a mit a villácskával kihúz, magának veszi el a pap. Így cselekesznek egész Izráellel, kik oda mennek Silóba. 15 És minekelőtte a kövérét megáldoznák, eljön a papnak szolgája és azt mondja az áldozó embernek: Adj a papnak sütni való húst, mert nem fogad el tőled főtt húst, hanem csak nyerset. 16 És ha az ember azt mondja néki: Hadd gyújtsák meg most a kövérét, azután vedd el, a mint lelked kívánja: akkor azt mondják vala: Semmiképen nem, hanem most adjad, mert ha nem, erővel elveszem. 17 Igen nagy volt azért az ifjaknak bűne az Úr előtt, mert az emberek megútálják vala az Úrnak áldozatát. 18 Sámuel pedig szolgál vala az Úrnak, mint gyermek, gyolcs efóddal körül övezve. 19 És anyja kicsiny felső ruhát csinált vala néki, és felvivé néki esztendőnként, mikor férjével felment az esztendőnként való áldozat bemutatására. 20 És megáldá Éli Elkánát és az ő feleségét, és monda: Adjon az Úr néked magzatot ez asszonytól a helyett, a kiért könyörgött, és a kit az Úrnak kért. És haza menének. 21 És meglátogatá az Úr Annát, ki az ő méhében fogada, és szült három fiút és két leányt. És a gyermek Sámuel felnevekedék az Úrnál. 22 Éli pedig igen vén vala, és meghallá mindazt, a mit fiai cselekesznek egész Izráellel, és hogy az asszonyokkal hálnak, kik a gyülekezet sátorának nyílása előtt szolgálnak. 23 Monda azért nékik: Miért cselekesztek ilyen dolgot? Mert hallom a ti gonosz cselekedeteiteket mind az egész néptől. 24 Ne tegyétek fiaim! mert nem jó hír az, melyet hallok; vétkessé teszitek az Úrnak népét. 25 Ha ember embertársa ellen vétkezik, megítéli az Isten; de ha az Úr ellen vétkezik az ember, ki lehetne érette közbenjáró? De nem hallgatának atyjok szavára, mert az Úr meg akará őket ölni. 26 A gyermek Sámuel pedig folytonosan növekedék és kedves volt mind az Úr, mind az emberek előtt.

Ítélet Éli háza ellen

27 És eljöve Istennek embere Élihez, és monda néki: Így szól az Úr: Nem jelentettem-é ki magamat atyád házának, midőn Égyiptomban a Faraó házában valának? 28 És kiválasztám őt papnak Izráel minden nemzetségei közül magamnak, hogy áldozzon az én oltáromon; hogy füstölő szert füstölögtessen, hogy az efódot előttem viselje; és atyád házára bíztam Izráel fiainak minden tüzes áldozatait. 29 Miért tapossátok meg az én véres áldozatomat és ételáldozatomat, melyet rendeltem e hajlékban? És te többre becsülöd fiaidat, mint engem, hogy magatokat hízlaljátok az én népem Izráel minden áldozatának elejével. 30 Azért így szól az Úr, Izráelnek Istene, jóllehet megmondottam, hogy a te házad és atyádnak háza mindörökké én előttem jár; de most, azt mondja az Úr, távol legyen tőlem, mert a kik engem tisztelnek, azoknak tisztességet szerzek, a kik azonban engem megutálnak, megutáltatnak. 31 Ímé, napok jőnek, és levágom a te karodat és atyád házának karját, hogy ne legyen vén ember a te házadban. 32 És meglátod az Isten hajlékának szorongattatását, mind a helyett, a mi jót cselekedett volna Izráellel; és nem lészen vén ember a te házadban soha. 33 Mindazonáltal nem fogok mindenkit kiirtani oltárom mellől, te éretted, hogy szemeidet emészszem és lelkedet gyötörjem; de egész házadnépe férfikorban hal meg. 34 És az legyen előtted a jel, a mi következik két fiadra, Hofnira és Fineásra, hogy egy napon halnak meg mind a ketten. 35 Támasztok azonban magamnak hűséges papot, ki kedvem és akaratom szerint cselekszik; és építek néki állandó házat, és az én felkentem előtt fog járni mindenkor. 36 És lészen, hogy mind az, a ki megmarad a te házadból, eljön, hogy leboruljon előtte egy ezüst pénzecskéért és egy darab kenyérért, és ezt mondja: ugyan helyezz el engem a papi tisztségek egyikébe, hogy ehessem egy falat kenyeret.