Gálatas 3

Te Ture, te Whakapono rānei

1 E ngā Karatia whakaarokore, nā wai koutou i whaiwhaiā, i whakakitea nuitia nā a Īhu Karaiti ki ō koutou kanohi, he mea rīpeka? 2 Heoi, tāku e mea ana kia whakaakona mai e koutou: Nō ngā mahi rānei o te ture i riro mai ai te Wairua i a koutou, nā te mea rānei ka rongo ki te whakapono? 3 Ha, kia pēnā koutou te whakaarokore? I runga i te Wairua tā koutou tīmatanga, ā, me whakaoti rānei e koutou i runga i te kikokiko? 4 He huakore noa iho rānei ō koutou matenga maha? Ki te mea rā he mea huakore. 5 Nā, ko te kaiwhakawhiwhi i a koutou ki te Wairua, e mahi nei hoki i ngā merekara i roto i a koutou, nō ngā mahi rānei o te ture tāna, nō te rongo rānei ki te whakapono?

6 Ka rite hoki ki a Āperahama "I whakapono ki te Atua, ā, whakairia ana ki a ia hei tika." 7 Nā, kia mātau koutou, ko te hunga o te whakapono, he tamariki ēnei nā Āperahama. 8 Ā, i te kitenga o te karaipiture i mua, he whakapono tā te Atua hei whakatika mō ngā tauiwi, ka kauwhautia wawetia te rongopai ki a Āperahama, "Māu ka manaakitia ai ngā iwi katoa." 9 Inā, ko te hunga o te whakapono, e manaakitia ngātahitia ana me Āperahama i whakapono rā.

10 Ko te hunga katoa hoki o ngā mahi o te ture, kei raro rātou i te kanga: kua oti hoki te tuhituhi, "Ka kangā ngā tāngata katoa kāhore e mau ki ngā mea katoa kua oti te tuhituhi ki te Pukapuka o te Ture, hei mahi mā rātou." 11 He hanga mārama anō tēnei, e kore e tika i te ture tētahi tangata ki te aroaro o te Atua: "Mā te whakapono hoki e ora ai te tangata tika." 12 He teka hoki nō te whakapono te ture; engari, "Ki te mahia aua mea e te tangata, mā aua mea ia e ora ai."

13 Kua hokona tātou e te Karaiti i roto i te kanga a te ture, i a ia nei i meinga hei kanga mō tātou – kua oti hoki te tuhituhi, "He mea kanga ngā tāngata katoa e whakairia ki runga ki te rākau." 14 Kia tae ai ki ngā tauiwi te manaaki o Āperahama i roto i a Karaiti Īhu; kia riro mai ai i a tātou te kupu hōmai o te Wairua, he mea mā roto i te whakapono.

Te Ture me te Kupu Whakaari

15 E ōku tēina, he kupu tangata tāku nei. Ahakoa he kawenata nā te tangata, ki te mea ka oti te whakaū, kāhore he tangata hei turaki, hei tāpiri rānei. 16 Nā, i kōrerotia ngā kupu whakaari ki a Āperahama, ki tana whānau anō hoki. Kīhai ia i mea, "Ki ngā whānau," me te mea he tokomaha; engari me te mea he kotahi, "Ki tāu whānau," ko te Karaiti hoki ia. 17 Nā, ko tāku kupu tēnei; ko te kawenata i whakaūkia e te Atua i mua rā, e kore e āhei te ture, nō muri iho nei o ngā tau e whā rau e toru tekau i tae mai ai, ki te turaki, hei whakakāhore i te kupu whakaari. 18 Mehemea hoki nā te ture i riro mai ai te kāinga, heoi, ehara i te mea nā te kupu whakaari; otirā i nā runga mai i te kupu whakaari tā te Atua hōmaitanga ki a Āperahama.

19 Hei aha rā te ture? I tāpiritia mai mō ngā pokanga kētanga, kia tae mai rā anō te whānau mōna nei te kupu whakaari; he mahinga nā ngā anahera, i roto i te ringa o te takawaenga. 20 Nā, he teka mō te kotahi te takawaenga; kotahi ia te Atua.

Te Pūtake o te Ture

21 He turaki rānei tā te ture i ā te Atua kupu whakaari? Kāhore rāpea! Me i hōmai hoki he ture, he mea kaha ki te whakaora, inā, kua puta ake te tika i te ture. 22 Heoi, kua kōpania ngā mea katoa e te karaipiture ki raro o te hara, kia hōmai ai ki te hunga e whakapono ana te mea i whakaaria mai i runga i te whakapono ki a Īhu Karaiti.

23 I mua ia o te taenga mai o te whakapono, e puritia ana tātou i raro i te ture, he mea kōpani, kia taea rā anō te whakapono e whakapuakina nei i muri. 24 Heoi, kua meinga nei te ture hei kaiwhakaako mō tātou, hei ārahi ki a te Karaiti, kia tika ai tātou i te whakapono. 25 Otirā, ka tae mai nei te whakapono, mutu ake tō tātou meatanga mai e te kaiwhakaako.

26 He tamariki katoa hoki koutou nā te Atua, he mea nā te whakapono ki a Karaiti Īhu. 27 Ko te hunga katoa hoki o koutou kua iriiria ki roto ki a te Karaiti, kua kākahuria e koutou a te Karaiti. 28 Kāhore he Hūrai, kāhore he Kariki, kāhore he pononga, kāhore he rangatira, kāhore he tāne, wahine rānei; he tangata kotahi tonu hoki koutou katoa i roto i a Karaiti Īhu. 29 Ā, ki te mea nā te Karaiti koutou, he whānau nā Āperahama, mō koutou hoki te kāinga i runga i te kupu whakaari.

Más Ábrahámnál a hitből való igazság

1 Óh balgatag Galátziabeliek, kicsoda ígézett meg titeket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak, kiknek szemei előtt a Jézus Krisztus úgy íratott le, mintha ti köztetek feszíttetett volna meg? 2 Csak azt akarom megtudni tőletek: a törvény cselekedeteiből kaptátok-é a Lelket, avagy a hit hallásából? 3 Ennyire esztelenek vagytok? A mit Lélekben kezdtetek el, most testben fejeznétek be? 4 Annyit szenvedtetek hiába? ha ugyan hiába. 5 Annakokáért, a ki a Lelket szolgáltatja néktek, és hatalmas dolgokat művel bennetek, a törvény cselekedeteiből, vagy a hit hallásából cselekeszi-é?6 Miképen Ábrahám hitt az Istennek, és tulajdoníttatott néki igazságul. 7 Értsétek meg tehát, hogy a kik hitből vannak, azok az Ábrahám fiai. 8 Előre látván pedig az Írás, hogy Isten hitből fogja megigazítani a pogányokat, eleve hirdette Ábrahámnak, hogy: Te benned fognak megáldatni minden népek. 9 Ekként a hitből valók áldatnak meg a hívő Ábrahámmal. 10 Mert a kik törvény cselekedeteiből vannak, átok alatt vannak; minthogy meg van írva: Átkozott minden, a ki meg nem marad mindazokban, a mik megirattak a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje. 11 Hogy pedig a törvény által senki sem igazul meg Isten előtt, nyilvánvaló, mert az igaz ember hitből él. 12 A törvény pedig nincs hitből, hanem a mely ember cselekeszi azokat, élni fog azok által. 13 Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká levén érettünk; mert meg van írva: Átkozott minden, a ki fán függ: 14 Hogy az Ábrahám áldása Krisztus Jézusban legyen a pogányokon, hogy a Lélek ígéretét elnyerjük hit által. 15 Atyámfiai! ember szerint szólok. Lám az embernek megerősített testámentomát senki erőtelenné nem teszi, sem ahhoz hozzá nem ád. 16 Az ígéretek pedig Ábrahámnak adattak és az ő magvának. Nem mondja: És a magvaknak, mint sokról; hanem mint egyről. És a te magodnak, a ki a Krisztus. 17 Ezt mondom pedig, hogy a kötést, melyet Isten először megerősített a Krisztusra nézve, a négyszázharmincz esztendő multán keletkezett törvény nem teszi erőtelenné, hogy megsemmisítse az ígéretet. 18 Mert ha törvényből van az örökség, akkor többé nem ígéretből; Ábrahámnak pedig ígéret által ajándékozta azt az Isten.

A törvény Krisztusra vezérlő mester

19 Micsoda tehát a törvény? A bűnök okáért adatott, a míg eljő a Mag, a kinek tétetett az ígéret; rendeltetvén angyalok által, közbenjáró kezében. 20 A közbenjáró pedig nem egyé, Isten ellenben egy. 21 A törvény tehát az Isten ígéretei ellen van-é? Távol legyen! Mert ha olyan törvény adatott volna, a mely képes megeleveníteni, valóban a törvényből volna az igazság. 22 De az Írás mindent bűn alá rekesztett, hogy az ígéret Jézus Krisztusban való hitből adassék a hívőknek. 23 Minekelőtte pedig eljött a hit, törvény alatt őriztettünk, egybezárva az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig. 24 Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg. 25 De minekutána eljött a hit, nem vagyunk többé a vezérlő mester alatt. 26 Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. 27 Mert a kik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöztétek fel. 28 Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban. 29 Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök.