Gálatas 4

1 Ko tāku kupu ia tēnei: I te mea he tamariki tonu te tangata mōna te kāinga, kāhore ia e rerekē i te pononga, ahakoa ko te rangatira ia o ngā mea katoa; 2 engari, e meatia ana e ngā kaitohutohu, e ngā kaititiro, kia taea rā anō te wā i whakaritea e te pāpā. 3 Waihoki ko tātou, i te mea e tamariki ana, he pononga tātou nā ngā mea tīmatanga o te ao. 4 Ā, nō ka tutuki te tāima, ka tonoa mai e te Atua tāna Tama, i whānau i te wahine, i whānau i raro i te ture, 5 hei hoko i te hunga i raro i te ture, kia whiwhi ai tātou ki te whakatamarikitanga.

6 Nā, i te mea he tamariki koutou, kua tonoa mai e te Atua te Wairua o tāna Tama ki roto ki ō koutou ngākau, e karanga ana, "E Apa, e Pā!" 7 Heoi, kua mutu tōu ponongatanga, engari kua tama koe; ā, ki te mea he tama, nā mōu ngā mea i roto i te Atua.

Te Māharahara o Pāora ki te Hunga Karatia

8 Heoi i reira, i te mea kīhai koutou i mātau ki te Atua, he pononga koutou nā ngā mea ehara nei i te atua tupu. 9 Ināianei ia, i te mea ka mātau nei koutou ki te Atua, arā, ka mātauria nei koutou e te Atua, he aha koutou ka tahuri ai anō ki aua mea ngoikore, rawakore, ki ngā mea tīmatanga, e hokia nā e tō koutou hiahia, kia waiho koutou hei pononga mā aua mea? 10 E mau ana koutou ki ngā rā, ki ngā marama, ki ngā wā, ki ngā tau. 11 E manawapā ana ahau ki a koutou, kei kore he hua mō tāku i mahi ai i roto i a koutou.

12 E ōku tēina, ko tāku tohe tēnei ki a koutou, kia rite ki ahau; e rite ana hoki ahau ki a koutou. Kāhore ā koutou mahi hē ki ahau. 13 E mātau ana koutou he mea nā te ngoikore e tōku kikokiko tāku kauwhau i te rongopai ki a koutou i te tuatahi. 14 Heoi, kīhai koutou i whakahāwea, i whakakino ki tōku whakamātautauranga i tōku kikokiko; nā, tahuri mai ana koutou ki ahau, ānō he anahera ahau nā te Atua, me te mea ānō ko Īhu Karaiti. 15 Kei hea rā tērā hari o koutou? He kaiwhakaatu hoki ahau mō tā koutou, me i taea kua tīkarohia e koutou ō koutou kanohi, ā, kua hōmai ki ahau. 16 Koia, kua hoariritia rānei ahau ki a koutou, mōku i kōrero i te pono ki a koutou?

17 Ko tā rātou whaiwhai i a koutou ehara i te pai; engari, e mea ana rātou kia tūtakina mai koutou, kia whai ai ko koutou ki a rātou. 18 He mea pai ia kia matenuitia i runga i te pai i ngā wā katoa, kauaka hoki i tōku nohoanga anake ki a koutou. 19 E āku tamariki, ka mamae nei anō ahau mō koutou, kia whai āhua rā anō a te Karaiti i roto i a koutou, 20 ko tāku hiahia me i konā ahau i a koutou nā āianei, kia puta kē anō tōku reo; nō te mea e ruarua ana ahau ki a koutou.

Te Tauira o Hakara rāua ko Hera

21 Kī mai ki ahau, e te hunga e hiahia ana kia noho i raro i te ture, kāhore ianei koutou e rongo ki tā te ture? 22 Kua oti hoki te tuhituhi, tokorua ngā tama a Āperahama, kotahi nā te wahine pononga, kotahi nā te wahine rangatira. 23 Ko tā te pononga nō te kikokiko tōna whānautanga. Ko tā te wahine rangatira ia he mea kōrero mai i mua.

24 He mea whakarite aua mea: ko ngā wāhine nei ngā kawenata e rua; kotahi nō Maunga Hinai, whānau ake ana hei taurekareka, ko Hakara tēnei. 25 Nā, ko tēnei Hakara ko Maunga Hinai i Arāpia, e rite ana hoki ki Hiruhārama onāianei, he pononga nei hoki ia, rātou ko āna tamariki. 26 Tēnā, ko te Hiruhārama i runga he mea herekore, ko ia tō tātou whaea. 27 Kua oti hoki te tuhituhi:

"Kia hari, e te pākoko

kāhore nei e whānau!

Hāmama, karanga,

e te mea kāhore nei kia whakamamae;

he tini kē hoki ngā tamariki

a te mea mahue i ā te mea whai tāne."

28 Nā, ko tātou nei, e ōku tēina, e rite ana ki a Īhaka, he tamariki nā te kupu whakaari. 29 Engari e rite ana anō ki tō mua, ko te mea nō te kikokiko nei tōna whānautanga, whakatoia ana e ia te tama nō te Wairua nei tōna; e pērā ana anō ināianei. 30 Heoi, e pēhea ana tā te karaipiture? "Peia atu te wahine pononga rāua ko tāna tama; e kore hoki te tama a te wahine pononga e whiwhi tahi me te tama a te wahine rangatira ki te taonga." 31 Nā, ehara tātou, e ōku tēina, i te tamariki nā te wahine pononga, engari nā te wahine rangatira.

Krisztus által Isten fiai vagyunk, tehát a törvénytől szabadok

1 Mondom pedig, hogy a meddig az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek; 2 Hanem gyámok és gondviselők alatt van az atyjától rendelt ideig. 3 Azonképen mi is, mikor kiskorúak valánk, a világ elemei alá voltunk vettetve szolgaként: 4 Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát, a ki asszonytól lett, a ki törvény alatt lett, 5 Hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot. 6 Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta az Isten az ő Fiának Lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atya! 7 Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Istennek örököse is Krisztus által. 8 Ámde akkor, mikor még nem ismertétek az Istent, azoknak szolgáltatok, a mik természet szerint nem istenek; 9 Most azonban, hogy megismertétek az Istent, sőt hogy megismert titeket az Isten, miként tértek vissza ismét az erőtelen és gyarló elemekhez, a melyeknek megint újból szolgálni akartok? 10 Megtartjátok a napokat és hónapokat és időket, meg az esztendőket. 11 Féltelek titeket, hogy hiába fáradoztam körültetek. 12 Legyetek olyanok, mint én; mert én is olyanná lettem, mint ti: atyámfiai, kérlek titeket, semmivel sem bántottatok meg engem. 13 Tudjátok pedig, hogy testem erőtelensége miatt hirdettem néktek az evangyéliomot először. 14 És megkísértetvén testemben, nem vetettetek meg, sem nem útáltatok meg engem, hanem úgy fogadtatok, mint Istennek angyalát, mint Krisztus Jézust. 15 Hová lőn tehát a ti boldogságotok? Mert bizonyságot teszek néktek, hogy ti, ha lehetséges volt volna, szemeiteket kivájván, nékem adtátok volna. 16 Tehát ellenségetek lettem-é, megmondván néktek az igazat? 17 Nem szépen buzgolkodnak érettetek, sőt minket ki akarnak rekeszteni, hogy mellettök buzgolkodjatok. 18 Szép dolog pedig fáradozni a jóban mindenkor, és nem csupán akkor, ha köztetek vagyok. 19 Gyermekeim! kiket ismét fájdalommal szűlök, míglen kiábrázolódik bennetek Krisztus. 20 Szeretnék pedig most köztetek jelen lenni és változtatni a hangomon; mert bizonytalanságban vagyok felőletek.

Sára és Hágár az újtestamentumi és az ótestamentumi egyház képe

21 Mondjátok meg nékem, kik a törvény alatt akartok lenni: nem halljátok-é a törvényt? 22 Mert meg van írva, hogy Ábrahámnak két fia volt; egyik a szolgálótól, és a másik a szabadostól. 23 De a szolgálótól való test szerint született; a szabadostól való pedig az ígéret által. 24 Ezek mást példáznak: mert azok az asszonyok a két szövetség, az egyik a Sinai hegyről való, szolgaságra szűlő, ez Hágár, 25 Mert Hágár a Sinai hegy Arábiában, hasonlatos pedig a mostani Jeruzsálemhez, nevezetesen fiaival együtt szolgál. 26 De a magasságos Jeruzsálem szabad, ez mindnyájunknak anyja, 27 Mert meg van írva: Ujjongj te meddő, ki nem szűlsz; vígadozzál és kiálts, ki nem vajudol; mert sokkal több az elhagyottnak magzatja, mint a kinek férje vagyon. 28 Mi pedig, atyámfiai, Izsák szerint, ígéretnek gyermekei vagyunk. 29 De valamint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerint valót, úgy most is. 30 De mit mond az Írás? Űzd ki a szolgálót és az ő fiát; mert a szolgáló fia nem örököl a szabad nő fiával. 31 Annakokáért, atyámfiai, nem vagyunk a szolgáló fiai, hanem a szabadoséi.