João 4

Ko Īhu me te Wahine o Hamaria

1 Ā, nō ka mōhio te Ariki, kua rongo ngā Parihi, ko ngā ākonga a Īhu i mea ai, i iriiri ai, he tokomaha atu i a Hoani. 2 (He ahakoa rā ehara i a Īhu nāna i iriiri, nā āna ākonga ia.) 3 Ka mahue a Hūria i a ia, ā, hoki ana anō ki Karirī.

4 Nā, ko te ara mōna i tika nā Hamaria. 5 Ā, ka haere ia ki tētahi pā o Hamaria, ko Haika te ingoa, e pātata ana ki te wāhi i hoatu e Hākopa ki tāna tama, ki a Hōhepa. 6 Kei reira hoki te puna a Hākopa. Nā, kua ngenge a Īhu i te haerenga, heoi noho ana ia ki te taha o te puna, ā, meāke ko te ono o ngā hāora.

7 Ka haere mai tētahi wahine o Hamaria ki te utu wai. Ka mea a Īhu ki a ia, "Hōmai he wai mōku." 8 (Kua riro hoki āna ākonga ki te pā, ki te hoko kai.)

9 Nā, ko te meatanga a te wahine o Hamaria ki a ia, "He aha koe, he Hūrai nā koe, ka tono mai ai i te wai i ahau, he wahine nei ahau nō Hamaria?" (Kāhore hoki e tātata ana ngā Hūrai ki ngā Hamari.)

10 Ka whakahoki a Īhu, ka mea ki a ia, "Me i mātau koe ki tā te Atua e hōmai ai, ki tēnei hoki e mea nei ki a koe, ‘Hōmai he wai mōku,’ pēnei kua tono koe ki a ia, ā, kua hoatu e ia te wai ora ki a koe."

11 Ka mea te wahine ki a ia, "E kara, kāhore āu mea hei utu wai, he hōhonu anō te puna. Nō hea tēnā wai ora āu? 12 He nui oti koe i tō mātou matua, i a Hākopa, i hōmai ai te puna ki a mātou, inu ana ia i konei, rātou ko āna tamariki, me āna kararehe?"

13 Ka whakahoki a Īhu, ka mea ki a ia, "E mate anō i te wai te tangata e inu ana i tēnei wai; 14 tēnā ko te tangata e inu ana i te wai e hoatu e ahau ki a ia, e kore ia e mate i te wai ā ake ake. Engari, te wai e hoatu e ahau ki a ia, hei puna wai tēnā i roto i a ia e pupū ake ana, ā te ora tonu rā anō."

15 Ka mea te wahine ki a ia, "E kara, hōmai ki ahau tēnei wai, kei mate ahau i te wai, kei haere mai hoki ki konei rawa utu ai."

16 Ka mea a Īhu ki a ia, "Tīkina, karangatia tō tahu, ka hoki mai ai."

17 Ka whakahoki te wahine, ka mea, "Kāhore āku tahu."

Ka mea a Īhu ki a ia, "He kōrero tika tāu, ‘Kāhore āku tahu’; 18 inā hoki kua tokorima āu tahu, ko ia i a koe nei ehara i te tahu nāu. He pono tēnei kōrero āu."

19 Ka mea te wahine ki a ia, "E kara, e kite ana ahau he poropiti koe. 20 I karakia ō mātou mātua i runga i tēnei maunga; ā, e mea ana koutou, Ko Hiruhārama te wāhi e tika ai te karakia."

21 Ka mea a Īhu ki a ia, "E tai, whakapono ki ahau, meāke puta te wā, e kore ai koutou e karakia ki te Matua i runga i tēnei maunga, e kore anō i Hiruhārama. 22 Kāhore koutou e mōhio ki tā koutou e karakia nei; e mātau ana mātou ki tā mātou e karakia nei; nō ngā Hūrai nei hoki te ora. 23 Otirā, meāke puta te wā, ā, tēnei anō, e karakia ai ngā kaikarakia pono ki te Matua i runga i te wairua, i te pono; e rapu ana hoki te Matua ki te pērā hei karakia ki a ia. 24 He Wairua te Atua; me karakia hoki ngā kaikarakia ki a ia i runga i te wairua, i te pono."

25 Ka mea te wahine ki a ia, "E mātau ana ahau kei te haere mai te Mīhaia" (e kīia nei ko te Karaiti) "ka tae mai ia, māna ngā mea katoa e kōrero ki a tātou."

26 Ka mea a Īhu ki a ia, "Ko ahau anō ia e kōrero nei ki a koe."

27 Nā, ka puta i reira āna ākonga, ka mīharo ki tāna kōrerotanga ki te wahine; heoi, kīhai tētahi i mea, "He aha tāu e rapu? He aha koe ka kōrero ai ki a ia?"

28 Nā, ka whakarērea e te wahine tāna ipu, ā, haere ana ki te pā, ka mea ki ngā tāngata, 29 "Haere mai, kia kite i te tangata i kōrerotia mai ai ki ahau ngā mea katoa i mea ai ahau. Ehara rānei tēnei i a te Karaiti?" 30 Ka puta rātou ki waho o te pā, ā, ka ahu mai ki a ia.

31 I taua takiwā anō ka tohe ngā ākonga ki a ia, ka mea, "E te Kaiwhakaako, e kai rā."

32 Otirā, ka mea ia ki a rātou, "He kai anō tāku hei kai māku, kāhore koutou e mātau."

33 Nā, ka mea ngā ākonga tētahi ki tētahi, "I kawea mai rānei e tētahi he kai māna?"

34 Ka mea a Īhu ki a rātou, "Ko tāku kai tēnei, ko te mea i tā tōku kaitono e pai ai, kia whakaotia hoki tāna mahi. 35 E kore ianei koutou e mea, ‘Kia whā atu ngā marama, ā, ka taea te kotinga?’ Nanā, ko tāku kupu tēnei ki a koutou, kia ara ake ō koutou kanohi, titiro ki ngā māra; kua mā noa ake; ko te kotinga tēnei. 36 Ka whiwhi te kaikokoti ki te utu, ka kohia anō hoki e ia ngā hua mō te ora tonu; kia hari tahi ai te kairui rāua ko te kaikokoti. 37 Nā, konei hoki i pono ai taua kī, ‘E rui ana tētahi, e kokoti ana tētahi.’ 38 I tonoa koutou e ahau ki te kokoti i te mea kīhai i mahia e koutou. He tangata kē nāna i mahi, ā, kua uru koutou ki ā rātou mahi."

39 Ā, he tokomaha ngā Hamari o taua pā i whakapono ki a ia, mō te kī a te wahine i mea rā, "I kōrerotia mai e ia ki ahau ngā mea katoa i mea ai ahau." 40 Ā, nō ka tae ngā Hamari ki a ia, ka mea kia noho ia ki a rātou; ā, e rua ngā rā i noho ai ia ki reira. 41 Nā, hira noa ake ngā tāngata i whakapono, he mea hoki nā tāna kupu.

42 I mea anō ki te wahine, "Ehara i te mea nā tāu kupu i whakapono ai mātou ināianei; kua rongo nei hoki mātou ake, ā, ka mātau, ko te Karaiti pū tēnei, ko te Kaiwhakaora o te ao."

Ka Whakaorangia e Īhu te Tama a tētahi Rangatira

43 Ka pahure aua rā e rua, ka tūria atu e ia i reira, ā, haere ana ki Karirī. 44 Ko Īhu tonu hoki nāna te kī, kāhore he hōnore o te poropiti i tōna kāinga ake. 45 Heoi, i tōna taenga ki Karirī, ka whakamanuhiritia, ia e ngā tāngata o Karirī, i kite hoki rātou i ngā mea katoa i meatia e ia ki Hiruhārama i te hākari; i haere hoki rātou ki te hākari.

46 Ā, ka tae anō a Īhu ki Kana o Karirī, ki te wāhi i meatia ai e ia te wai hei wāina. Nā, ko tētahi tangata a te kīngi, kei Kaperenauma tāna tama e mate ana. 47 Ā, nō ka rongo ia kua tae mai a Īhu i Hūria ki Karirī, ka haere ki a ia, ka īnoi ki a ia kia haere ia ki te whakaora i tāna tama; meāke hoki marere.

48 Nā, ko te meatanga a Īhu ki a ia, "Ki te kāhore koutou e kite i ngā tohu, i ngā merekara, e kore rawa koutou e whakapono."

49 Ka mea te tangata a te kīngi ki a ia, "E te Ariki, haere iho i te mea kāhore anō kia mate noa tāku tamaiti."

50 Ka mea a Īhu ki a ia, "Haere; kua ora tāu tama."

Nā, whakapono ana te tangata ki te kupu i kōrerotia e Īhu ki a ia, ā, haere ana. 51 Ā, i a ia e haere ana, ka tūtaki āna pononga ki a ia, ka kōrero, "Kua ora tāu tamaiti."

52 Nā, ka ui ia ki a rātou ki te hāora i mātūtū ake ai ia. Ka mea rātou ki a ia, "Nōnanahi, nō te whitu o ngā hāora, i mutu ai tōna kā."

53 Nā, ka mōhio te pāpā, ko te tino hāora ia i mea ai a Īhu ki a ia, "Kua ora tāu tama"; ā, whakapono ana ia, rātou ko tōna whare katoa.

54 Ko te rua anō tēnei o ngā merekara i meatia e Īhu, i muri i tōna haerenga i Hūria ki Karirī.

Krisztus beszélgetése a samaritánus nővel

1 Amint azért megtudta az Úr, hogy a farizeusok meghallották, hogy Jézus több tanítványt szerez és keresztel, mint János, 2 (Jóllehet Jézus maga nem keresztelt, hanem a tanítványai,) 3 Elhagyá Júdeát és elméne ismét Galileába. 4 Samárián kell vala pedig általmennie. 5 Megy vala azért Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, a melyet Jákób adott vala az ő fiának, Józsefnek. 6 Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leüle a forráshoz. Mintegy hat óra vala. 7 Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom! 8 Az ő tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek. 9 Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tőlem, a ki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal. 10 Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, a ki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet. 11 Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd tehát az élő vizet? 12 Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, a ki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is? 13 Felele Jézus és monda néki: Mindaz, a ki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik: 14 Valaki pedig abból a vízből iszik, a melyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, a melyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ő benne. 15 Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jőjjek ide meríteni! 16 Monda néki Jézus: Menj el, hívd a férjedet, és jőjj ide! 17 Felele az asszony és monda: Nincs férjem. Monda néki Jézus: Jól mondád, hogy: Nincs férjem; 18 Mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad. 19 Monda néki az asszony: Uram, látom, hogy te próféta vagy. 20 A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak; és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, a hol imádkozni kell. 21 Monda néki Jézus: Asszony, hidd el nékem, hogy eljő az óra, a mikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát. 22 Ti azt imádjátok, a mit nem ismertek; mi azt imádjuk, a mit ismerünk: mert az idvesség a zsidók közül támadt. 23 De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul. 24 Az Isten lélek: és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják. 25 Monda néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jő (a ki Krisztusnak mondatik); mikor az eljő, megjelent nékünk mindent. 26 Monda néki Jézus: Én vagyok az, a ki veled beszélek. 27 Eközben megjövének az ő tanítványai; és csodálkozának, hogy asszonnyal beszélt; mindazáltal egyik sem mondá: Mit keresel? vagy: Mit beszélsz vele? 28 Ott hagyá azért az asszony a vedrét, és elméne a városba, és monda az embereknek: 29 Jertek, lássatok egy embert, a ki megmonda nékem mindent, a mit cselekedtem. Nem ez-é a Krisztus? 30 Kimenének azért a városból, és hozzá menének. 31 Aközben pedig kérék őt a tanítványok, mondván: Mester, egyél! 32 Ő pedig monda nékik: Van nékem eledelem, a mit egyem, a mit ti nem tudtok. 33 Mondának azért a tanítványok egymásnak: Hozott-é néki valaki enni? 34 Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, a ki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem. 35 Ti nem azt mondjátok-é, hogy még négy hónap és eljő az aratás? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra. 36 És a ki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyűjt; hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen. 37 Mert ebben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató. 38 Én annak az aratására küldtelek titeket, a mit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti a mások munkájába állottatok. 39 Abból a városból pedig sokan hivének benne a Samaritánusok közül annak az asszonynak beszédéért, a ki bizonyságot tett vala, hogy: Mindent megmondott nékem, a mit cselekedtem. 40 A mint azért oda mentek hozzá a Samaritánusok, kérék őt, hogy maradjon náluk; és ott marada két napig. 41 És sokkal többen hivének a maga beszédéért, 42 És azt mondják vala az asszonynak, hogy: Nem a te beszédedért hiszünk immár: mert magunk hallottuk, és tudjuk, hogy bizonnyal ez a világ idvezítője, a Krisztus. 43 Két nap mulva pedig kiméne onnét, és elméne Galileába. 44 Mert Jézus maga tett bizonyságot arról, hogy a prófétának nincs tisztessége a maga hazájában. 45 Mikor azért beméne Galileába, befogadták őt a Galileabeliek, mivelhogy látták vala mindazt, a mit Jeruzsálemben cselekedett az ünnepen; mert ők is elmentek vala az ünnepre.

A királyi udvari ember fiának meggyógyítása

46 Ismét a galileai Kánába méne azért Jézus, a hol a vizet borrá változtatta. És volt Kapernaumban egy királyi ember, a kinek a fia beteg vala. 47 Mikor ez meghallá, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, hozzá méne és kéré őt, hogy menjen el és gyógyítsa meg az ő fiát; mert halálán vala. 48 Monda azért néki Jézus: Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek. 49 Monda néki a királyi ember: Uram, jőjj, mielőtt a gyermekem meghal. 50 Monda néki Jézus: Menj el, a te fiad él. És hitt az ember a szónak, a mit Jézus mondott néki, és elment. 51 A mint pedig már megy vala, elébe jövének az ő szolgái, és hírt hozának néki, mondván, hogy: A te fiad él. 52 Megtudakozá azért tőlük az órát, a melyben megkönnyebbedett vala; és mondának néki: Tegnap hét órakor hagyta el őt a láz; 53 Megérté azért az atya, hogy abban az órában, a melyben azt mondá néki a Jézus, hogy: a te fiad él. És hitt ő, és az ő egész háza népe. 54 Ezt ismét második jel gyanánt tevé Jézus, mikor Júdeából Galileába ment.