João 13

Ka Horoia e Īhu ngā Waewae o Āna Ākonga

1 Nā, i mua ake o te Hākari o te Kapenga, ka mahara a Īhu kua taka tōna wā e haere atu ai ia i tēnei ao ki te Matua; aroha ana ia ki ōna o te ao nei, arohaina ana rātou taea noatia te mutunga.

2 Ā, i te mutunga o te hapa, kua whakamaharatia noatia ake anō hoki e te rēwera te ngākau o Hūrā Ikariote, tama a Haimona, kia tukua ia. 3 Ā, ka mahara a Īhu kua oti ngā mea katoa te hōmai e te Matua ki ōna ringa, i haere mai ia i te Atua, e hoki atu ana ki te Atua; 4 ka whakatika ia i te hapa, ka whakarere i ōna kākahu, ka mau ki te tauera, ka whītiki i a ia. 5 Me i reira, ka ringihia e ia he wai ki te peihana, ā, ka anga ka horoi i ngā waewae o ngā ākonga, ka muru hoki ki te tauera i whītikiria ai ia.

6 Ā, ka tae ia ki a Haimona Pita, ka mea tērā ki a ia, "E te Ariki, e horoi ana koe i ōku waewae?"

7 Ka whakahoki a Īhu, ka mea ki a ia, "E kore koe e mātau āianei ki tāku e mea nei; otirā, e mātau koe ā mua ake nei."

8 Ka mea a Pita ki a ia, "E kore rawa koe e horoi i ōku waewae."

Ka whakahokia e Īhu ki a ia, "Ki te kore ahau e horoi i a koe, kāhore āu wāhi i roto i ahau."

9 Ka mea a Haimona Pita ki a ia, "E te Ariki, aua rā ko ōku waewae anake, engari, ko ōku ringa me tōku mātenga."

10 Ka mea a Īhu ki a ia, "Ki te mea i te kaukau tētahi, kāhore atu he aha māna, ko te horoi anake i ōna waewae, e mā katoa ana hoki ia. E mā ana koutou, otirā kāhore katoa." 11 I mōhio hoki ia ki te tangata e tukua ai ia; koia ia i mea ai, "Kāhore koutou katoa i mā."

12 Ā, ka oti ō rātou waewae te horoi, ka mau ia ki ōna kākahu, ka noho anō, nā, ka mea ki a rātou, "E mātau ana i rānei koutou ki tāku i mea nei ki a koutou? 13 E karangatia ana ahau e koutou, ‘E te Kaiwhakaako, E te Ariki,’ ā, he tika tā koutou kōrero, ko ahau hoki ia. 14 Nā, kua horoia nei ō koutou waewae e ahau, e tō koutou Ariki, e tō koutou Kaiwhakaako me horoi anō hoki e koutou ngā waewae o tētahi, o tētahi o koutou. 15 Kua hoatu nei hoki e ahau he tauira mō koutou, kia rite ai tā koutou mahi ki tāku i mea nei ki a koutou. 16 He pono, he pono tāku e mea nei ki a koutou, kāhore te pononga e nui ake i tōna rangatira; e kore anō te tangata i tonoa e nui atu i tōna kaitono. 17 Ki te mātau koutou ki ēnei mea, ka koa ki te meatia e koutou.

18 "Ehara tāku i te kōrero mō koutou katoa; e mātau ana ahau ki āku i whiriwhiri ai. Otirā, kia rite ai te karaipiture, ‘Ko ia e kai taro tahi nei māua kua hiki ake tōna rekereke ki ahau.’

19 "Nā, ka kōrerotia nei e ahau ki a koutou i te mea kāhore anō i puta noa, mō te puta rawa mai, kia whakapono ai koutou, ko ahau ia. 20 He pono, he pono tāku e mea atu nei ki a koutou, ki te tango tētahi ki tāku e tono ai, e tango ana ia i ahau; ā, ki te tango tētahi i ahau, e tango ana ki tōku kaitono mai."

Ka Poropiti a Īhu i te Whakamoho i a Ia

21 Ā, nō ka kōrerotia e Īhu ēnei mea, ka pōuri tōna wairua, ka kōrero ia, ka mea, "He pono, he pono tāku e mea nei ki a koutou, mā tētahi o koutou ahau e tuku."

22 Nā, ka titiro ngā ākonga tētahi ki tētahi, ka pōhēhē ko wai rānei tāna i kōrero ai. 23 Nā, i te whakawhirinaki ki te uma o Īhu tētahi o āna ākonga, ko tā Īhu hoki i aroha ai. 24 Nā, ka tāwhiri atu a Haimona Pita ki a ia, ka mea atu, "Kōrerotia mai ki a mātou, ko wai tāna e kōrero nei."

25 Nā, ka takoto atu ia ki te uma o Īhu, ka mea ki a ia, "E te Ariki, ko wai koia?"

26 Ka whakahokia e Īhu, "Ko te tangata e hoatu ai e ahau te maramara taro ki a ia, ina toua iho e ahau." Ā, nō ka toua iho e ia te maramara taro, ka hoatu ki a Hūrā, tama a Haimona Ikariote. 27 Ā muri iho i te maramara taro, ka tomo a Hātana ki roto ki a ia.

Nā, ka mea a Īhu ki a ia, "Hohoro te mea i tāu e mea ai." 28 Kāhore ia tētahi o te hunga i taua hapa i mātau mō te aha tēnei i kōrerotia nei e ia ki a ia. 29 I mahara ētahi, nō te mea i a Hūrā te pūtea, tērā a Īhu te mea rā ki a ia, "Hokona ngā mea mā tātou mō te hākari; kia hoatu rānei tētahi mea mā ngā rawakore."

30 Nā, ka tangohia e ia te maramara taro, haere tonu atu ki waho. He pō anō hoki.

Te Ture Hou

31 Nō tōna rironga atu ki waho, ka mea a Īhu, "Kātahi te Tama a te tangata ka whakakorōriatia, ka whai korōria anō te Atua i a ia. 32 Ā, ka whakakorōria te Atua i a ia i roto i a ia ake, inā, ka hohoro tāna whakakorōria i a ia.

33 "E ngā tamariki, poto kau nei tāku noho i a koutou, tērā koutou e rapu i ahau, ko tāku hoki i mea ai ki ngā Hūrai, E kore koutou e āhei te haere ake ki te wāhi e haere ai ahau; ko tāku kupu anō tēnā ki a koutou.

34 "He ture hou tāku ka hoatu nei ki a koutou, kia aroha koutou tētahi ki tētahi; kia rite ki tōku aroha ki a koutou, waihoki kia aroha koutou tētahi ki tētahi. 35 Mā konei ka mātau ai te katoa, he ākonga koutou nāku, me ka aroha koutou tētahi ki tētahi."

Ka Poropiti a Īhu i Whakakoretanga a Pita

36 Ka mea a Haimona Pita ki a ia, "E te Ariki, e haere ana koe ki hea?"

Ka whakahokia e Īhu ki a ia, "E kore koe e āhei te aru i ahau āianei ki te wāhi e haere atu nei ahau; ā mua ia ka aru koe i ahau."

37 Ka mea a Pita ki a ia, "E te Ariki, he aha ahau tē aru ai i a koe āianei nei anō? Ka tuku ahau i ahau kia mate, he whakaaro nāku ki a koe."

38 Ka whakahokia e Īhu ki a ia, "E tuku oti koe i a koe ki te mate, he whakaaro nāu ki ahau? He pono, he pono tāku e mea nei ki a koe, e kore e tangi te tīkaokao, kia toru rā anō āu whakakāhoretanga ki ahau."

A lábmosás

1 A husvét ünnepe előtt pedig, tudván Jézus, hogy eljött az ő órája, hogy átmenjen e világból az Atyához, mivelhogy szerette az övéit e világon, mindvégig szerette őket. 2 És vacsora közben, a mikor az ördög belesugalta már Iskáriótes Júdásnak, a Simon fiának szívébe, hogy árulja el őt, 3 Tudván Jézus, hogy az Atya mindent hatalmába adott néki, és hogy ő az Istentől jött és az Istenhez megy, 4 Felkele a vacsorától, leveté a felső ruháját; és egy kendőt vévén, körülköté magát. 5 Azután vizet tölte a medenczébe, és kezdé mosni a tanítványok lábait, és megtörleni a kendővel, a melylyel körül van kötve. 6 Méne azért Simon Péterhez; és az monda néki: Uram, te mosod-é meg az én lábaimat? 7 Felele Jézus és monda néki: A mit én cselekszem, te azt most nem érted, de ezután majd megérted. 8 Monda néki Péter: Az én lábaimat nem mosod meg soha! Felele néki Jézus: Ha meg nem moslak téged, semmi közöd sincs én hozzám. 9 Monda néki Simon Péter: Uram, ne csak lábaimat, hanem kezeimet és fejemet is! 10 Monda néki Jézus: A ki megfürödött, nincs másra szüksége, mint a lábait megmosni, különben egészen tiszta; ti is tiszták vagytok, de nem mindnyájan. 11 Tudta ugyanis, hogy ki árulja el őt; azért mondá: Nem vagytok mindnyájan tiszták! 12 Mikor azért megmosta azoknak lábait, és a felső ruháját felvette, újra leülvén, monda nékik: Értitek-é, hogy mit cselekedtem veletek? 13 Ti engem így hívtok: Mester, és Uram . És jól mondjátok, mert az vagyok. 14 Azért, ha én az Úr és a Mester megmostam a ti lábaitokat, néktek is meg kell mosnotok egymás lábait. 15 Mert példát adtam néktek, hogy a miképen én cselekedtem veletek, ti is akképen cselekedjetek. 16 Bizony, bizony mondom néktek: A szolga nem nagyobb az ő Uránál; sem a követ nem nagyobb annál, a ki azt küldte. 17 Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha cselekszitek ezeket. 18 Nem mindnyájatokról szólok; tudom én kiket választottam el; hanem hogy beteljesedjék az írás: A ki velem ette a kenyeret, a sarkát emelte fel ellenem. 19 Most megmondom néktek, mielőtt meglenne, hogy mikor meglesz, higyjétek majd, hogy én vagyok. 20 Bizony, bizony mondom néktek: A ki befogadja, ha valakit elküldök, engem fogad be; a ki pedig engem befogad, azt fogadja be, a ki engem küldött.

Jézus jelzi árulóját

21 Mikor ezeket mondja vala Jézus, igen nyugtalankodék lelkében, s bizonyságot tőn, és monda: Bizony, bizony mondom néktek, hogy egy ti közületek elárul engem. 22 A tanítványok ekkor egymásra tekintének bizonytalankodva, hogy kiről szól. 23 Egy pedig az ő tanítványai közül a Jézus kebelén nyugszik vala, a kit szeret vala Jézus. 24 Int azért ennek Simon Péter, hogy tudakozza meg, ki az, a kiről szól? 25 Az pedig a Jézus kebelére hajolván, monda néki: Uram, ki az? 26 Felele Jézus: Az, a kinek én a bemártott falatot adom. És bemártván a falatot, adá Iskáriótes Júdásnak, a Simon fiának. 27 És a falat után akkor beméne abba a Sátán. Monda azért néki Jézus: A mit cselekszel, hamar cselekedjed. 28 Ezt pedig senki sem érté a leültek közül, miért mondta néki. 29 Némelyek ugyanis állíták, mivelhogy az erszény Júdásnál vala, hogy azt mondá néki Jézus: Vedd meg, a mikre szükségünk van az ünnepre; vagy, hogy adjon valamit a szegényeknek. 30 Az pedig, mihelyt a falatot elvevé, azonnal kiméne: vala pedig éjszaka.

A szeretet új parancsa

31 Mikor azért kiment vala, monda Jézus: Most dicsőítteték meg az embernek Fia, az Isten is megdicsőítteték ő benne. 32 Ha megdicsőítteték ő benne az Isten, az Isten is megdicsőíti őt ő magában, és ezennel megdicsőíti őt. 33 Fiaim, egy kevés ideig még veletek vagyok. Kerestek majd engem; de a miként a zsidóknak mondám, hogy: A hová én megyek, ti nem jöhettek; most néktek is mondom. 34 Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. 35 Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.

Jézus megjósolja, hogy Péter őt megtagadja

36 Monda néki Simon Péter: Uram, hová mégy? Felele néki Jézus: A hová én megyek, most én utánam nem jöhetsz; utóbb azonban utánam jössz. 37 Monda néki Péter: Uram, miért nem mehetek most utánad? Az életemet adom éretted! 38 Felele néki Jézus: Az életedet adod érettem? Bizony, bizony mondom néked, nem szól addig a kakas, mígnem háromszor megtagadsz engem.