João 20

Te Urupā Tahanga

1 I te rā tuatahi o te wiki ka haere a Meri Makarini ki te urupā i te atatū, i te mea e pōuri tonu ana, ā, ka kite i te kōhatu kua tangohia atu i te urupā. 2 Nā, ka oma ia, ka haere ki a Haimona Pita rāua ko tērā ākonga i aroha ai a Īhu, ka mea ki a rāua, "Kua tangohia e rātou te Ariki i te urupā, ā, kāhore mātou e mōhio ki te wāhi i waiho ai ia e rātou."

3 Nā, ka puta atu a Pita, me taua ākonga, ka haere ki te urupā. 4 Ā, oma ngātahi ana rāua; otiia, i hohoro tērā ākonga i a Pita, ko ia anō kua tae wawe ki te urupā. 5 Nā, piko iho ana ia, ka kite i ngā tākai rīnena e takoto ana; heoi, kīhai i tomo ki roto. 6 Nā, ka haere anō a Haimona Pita i muri i a ia, ā, ko tōna tomokanga ki te urupā, ka kite i ngā tākai rīnena e takoto ana. 7 Me te tauera i takaia ai tōna mātenga, kīhai i takoto tahi me ngā tākai rīnena, he mea whakakopa ia ki tētahi wāhi i tahaki. 8 Kātahi, ka tomo tērā ākonga, i tae wawe nei ki te urupā, kite ana, whakapono ana. 9 (Kīanō hoki rātou i mōhio noa ki te karaipiture, kua takoto te tikanga kia ara ake ia i te hunga mate.) 10 Nā, hoki ana anō ngā ākonga ki tō rāua kāinga.

Ka Kitea a Īhu e Meri Makarini

11 Ko Meri ia tū tonu i waho o te urupā tangi ai. Ā, i a ia e tangi ana, ka piko iho ki te urupā. 12 Ka kite i ngā anahera tokorua, he mā ngā kākahu, e noho ana, ko tētahi ki te mātenga, ko tētahi ki ngā waewae, i te wāhi i takoto ai te tinana o Īhu.

13 Ka mea rāua ki a ia, "E tai, he aha tāu e tangi?"

Ka mea ia ki a rāua, "Kua tangohia e rātou tōku Ariki, e kore hoki ahau e mātau ki te wāhi i whakatakotoria ai ia." 14 Ka pēnei āna kōrero, ka tahuri whakamuri, ka kite i a Īhu e tū ana, otiia, kīhai i mōhio ko Īhu ia.

15 Ka mea a Īhu ki a ia, "E tai, he aha tāu e tangi? Ko wai tāu e rapu?"

Hua noa ia ko te kaingaki kāri, nā, ko tāna meatanga ki a ia, "E mara, ki te mea kua mauria atu ia e koe, kōrerotia ki ahau te wāhi i whakatakotoria ai ia, ā, māku ia e tango atu."

16 Ka mea a Īhu ki a ia, "E Meri!"

Ka tahuri atu tērā, ka mea ki a ia, "E Rāponi!" Ko te tikanga tēnei, "E te Kaiwhakaako."

17 Ka mea a Īhu ki a ia, "Kei pā ki ahau; kīanō hoki ahau i kake noa ki tōku Matua. Engari, haere ki ōku tēina, ka mea atu ki a rātou, ‘Ka kake ahau ki tōku Matua, ki tō koutou Matua; ki tōku Atua, ki tō koutou Atua.’ "

18 Haere ana a Meri Makarini, kōrero ana ki ngā ākonga, "Kua kite ia i te Ariki." Kua kōrerotia hoki e ia ēnei mea ki a ia.

Ka Kitea a Īhu e Āna Ākonga

19 I taua rā tuatahi anō o te wiki, i te ahiahi, i ngā tatau e kati ana o te wāhi i huihui ai ngā ākonga i te wehi i ngā Hūrai, ka haere mai a Īhu, ka tū i waenganui, ka mea ki a rātou, "Kia tau te rangimārie ki a koutou." 20 Ā, ka puaki tēnei kupu āna, ka whakakitea e ia ōna ringa me tōna kaokao ki a rātou. Nā, hari tonu ngā ākonga, i tō rātou kitenga i te Ariki.

21 Ka mea anō a Īhu ki a rātou, "Kia tau te rangimārie ki a koutou. I tonoa mai ahau e te Matua, ka pērā anō tāku tono i a koutou." 22 Ka kōrerotia tēnei e ia, ka whakahā ia, ka mea ki a rātou, "Kia riro te Wairua Tapu i a koutou. 23 Ki te whakarērea noatia e koutou ngā hara o ētahi, ka whakarērea o rātou; ki te whakamaua anō o ētahi e koutou, ka mau anō."

Ko Īhu rāua ko Tamati

24 Ko Tamati ia, ko tētahi o te tekau mā rua, tētahi o ōna ingoa ko Ririmu, kāhore i a rātou i te taenga mai o Īhu. 25 Ā, ko te meatanga a ērā ākonga ki a ia, "Kua kite mātou i te Ariki!"

Ka mea ia ki a rātou, "Ki te kāhore ahau e kite i te ngaunga o ngā whao i ōna ringa, e kuhu i tōku matihao ki te ngaunga a ngā whao, e kuhu hoki i tōku ringa ki tōna kaokao, e kore ahau e whakapono."

26 Ā, ka pahemo ngā rā e waru, nā, kei roto anō āna ākonga, rātou ko Tamati. Ka haere mai a Īhu i te mea e kati ana ngā tatau, ka tū ki waenganui, ka mea, "Kia tau te rangimārie ki a koutou." 27 Kātahi ia ka mea ki a Tamati, "Totoro mai tōu matihao, kia kite hoki koe i ōku ringa. Totoro mai hoki tōu ringa, ka kuhu ki tōku kaokao. Aua e whakateka, engari, me whakapono."

28 Nā, ka whakahoki a Tamati, ka mea ki a ia, "E tōku Ariki, e tōku Atua!"

29 Ka mea a Īhu ki a ia, "Nō tōu kitenga i ahau, i whakapono ai koe, e Tamati. Ka koa te hunga kāhore i kite, ā, kua whakapono."

Te Tātai o tēnei Pukapuka

30 He maha anō ērā atu tohu i oti i a Īhu, i te aroaro o āna ākonga, kāhore nei i tuhituhia ki tēnei pukapuka. 31 Otiia, kua tuhituhia ēnei, kia whakapono ai koutou ko te Karaiti a Īhu, ko te Tama a te Atua; kia whiwhi ai hoki ki te ora i runga i tōna ingoa, ina whakapono.

Krisztus feltámadása után megjelenik Mária Magdalénának

1 A hétnek első napján pedig jó reggel, a mikor még sötétes vala, oda méne Mária Magdaléna a sírhoz, és látá, hogy elvétetett a kő a sírról. 2 Futa azért és méne Simon Péterhez és ama másik tanítványhoz, a kit Jézus szeret vala, és monda nékik: Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették őt. 3 Kiméne azért Péter és a másik tanítvány, és menének a sírhoz. 4 Együtt futnak vala pedig mindketten: de ama másik tanítvány hamar megelőzé Pétert, és előbb juta a sírhoz; 5 És lehajolván, látá, hogy ott vannak a lepedők; mindazáltal nem megy vala be. 6 Megjöve azután Simon Péter is nyomban utána, és beméne a sírba: és látá, hogy a lepedők ott vannak. 7 És a keszkenő, a mely az ő fején volt, nem együtt van a lepedőkkel, hanem külön összegöngyölítve egy helyen. 8 Akkor aztán beméne a másik tanítvány is, a ki először jutott a sírhoz, és lát és hisz vala. 9 Mert nem tudják vala még az írást, hogy fel kell támadnia a halálból. 10 Visszamenének azért a tanítványok az övéikhez. 11 Mária pedig künn áll vala a sírnál sírva. A míg azonban siránkozék, behajol vala a sírba; 12 És láta két angyalt fehér ruhában ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, a hol a Jézus teste feküdt vala. 13 És mondának azok néki: Asszony mit sírsz? Monda nékik: Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették őt. 14 És mikor ezeket mondotta, hátra fordula, és látá Jézust ott állani, és nem tudja vala, hogy Jézus az. 15 Monda néki Jézus: Asszony, mit sírsz? kit keressz? Az pedig azt gondolván, hogy a kertész az, monda néki: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nékem, hová tetted őt, és én elviszem őt. 16 Monda néki Jézus: Mária! Az megfordulván, monda néki: Rabbóni! a mi azt teszi: Mester! 17 Monda néki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez. 18 Elméne Mária Magdaléna, hirdetvén a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket mondotta néki.

Jézus megjelenik a tizenegynek és nyolczad napra Tamásnak

19 Mikor azért estve vala, azon a napon, a hétnek első napján, és mikor az ajtók zárva valának, a hol egybegyűltek vala a tanítványok, a zsidóktól való félelem miatt, eljöve Jézus és megálla a középen, és monda nékik: Békesség néktek! 20 És ezt mondván, megmutatá nékik a kezeit és az oldalát. Örvendezének azért a tanítványok, hogy látják vala az Urat. 21 Ismét monda azért nékik Jézus: Békesség néktek! A miként engem küldött vala az Atya, én is akképen küldelek titeket. 22 És mikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket: 23 A kiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; a kikéit megtartjátok, megtartatnak. 24 Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, a kit Kettősnek hívtak, nem vala ő velök, a mikor eljött vala Jézus. 25 Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig monda nékik: Ha nem látom az ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképen el nem hiszem. 26 És nyolcz nap múlva ismét benn valának az ő tanítványai, Tamás is ő velök. Noha az ajtó zárva vala, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek! 27 Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő. 28 És felele Tamás és monda néki: Én Uram és én Istenem! 29 Monda néki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, a kik nem látnak és hisznek. 30 Sok más jelt is mívelt ugyan Jézus az ő tanítványai előtt, a melyek nincsenek megírva ebben a könyvben; 31 Ezek pedig azért irattak meg, hogy higyjétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt hívén, életetek legyen az ő nevében.