Ka Īnoi a Īhu mō Āna Ākonga
1 Ka kōrerotia ēnei mea e Īhu, nā, ka anga ake ōna kanohi ki te rangi, ka mea:
"E Pā, kua taea te hāora; whakakorōriatia tāu Tama, kia whakakorōriatia ai anō hoki koe e tāu Tama. 2 Kua tukua mai nei hoki e koe ki a ia ngā tikanga mō ngā kikokiko katoa, kia hoatu e ia te ora tonu ki te hunga katoa kua hōmai nei e koe ki a ia. 3 Ko te ora tonu hoki tēnei, kia mātau rātou ki a koe, ko koe anake te Atua pono, ki a Īhu Karaiti anō hoki i tonoa mai nei e koe. 4 Kua whakakorōriatia koe e ahau i runga i te whenua; ka oti i ahau te mahi i hōmai e koe kia mahia e ahau. 5 Nā, kia whai korōria ahau āianei i a koe ake, e Pā, hei te korōria i whiwhi ai ahau i a koe i mua atu o te ao.
6 "Kua whakapuakina e ahau tōu ingoa ki ngā tāngata i hōmai nei e koe ki ahau i roto i te ao. Nōu rātou, nāu anō hoki rātou i hōmai ki ahau, ā, kua puritia e rātou tāu kupu. 7 Kātahi rātou ka mātau nāu ngā mea katoa i hōmai nei e koe ki ahau. 8 Nō te mea kua hoatu e ahau ki a rātou ngā kupu i hōmai nei e koe ki ahau; ā, kua tango rātou, kua tino mātau anō, i haere mai ahau i a koe, kua whakapono rātou, nāu ahau i tono mai.
9 "Mō rātou tāku īnoi; kāhore āku īnoi mō te ao, engari, mō āu i hōmai ai ki ahau; nāu hoki rātou. 10 Ko āku mea katoa nāu, nāku hoki āu; ā, ka whai korōria ahau i a rātou. 11 Nā, heoi anō tōku noho ki te ao; kei te ao nei anō ēnei, ko ahau ia ka haere atu ki a koe. E te Matua tapu, puritia i runga i tōu ingoa te hunga kua hōmai nei e koe ki ahau, kia kotahi ai rātou, me tāua nei. 12 I ahau anō e noho ana i a rātou i te ao, i puritia rātou e ahau i runga i tōu ingoa. Kua tiakina e ahau āu i hōmai ai ki ahau, ā, kāhore tētahi o rātou i ngaro, ko te tama anake o te ngaromanga; kia rite ai te karaipiture.
13 "Nā, ka haere atu nei ahau ki a koe; ā, e kōrerotia ana e ahau ēnei mea i te ao nei, kia tino nui ai tōku koa i roto i a rātou. 14 Kua hoatu e ahau tāu kupu ki a rātou; e kino ana hoki te ao ki a rātou, nō te mea ehara rātou i te ao, me ahau hoki ehara i te ao. 15 Kāhore āku īnoi kia tangohia atu rātou e koe i te ao, engari, kia tiakina rātou e koe kei kino. 16 Ehara rātou i te ao, me ahau hoki ehara i te ao. 17 Whakatapua rātou e koe i runga i tōu pono; ko tāu kupu te pono. 18 Nāu ahau i tono mai ki te ao, he pēnā anō tāku tono i a rātou ki te ao. 19 He whakaaro hoki ki a rātou i whakatapu ai ahau i ahau, kia tapu ai hoki rātou i te pono.
20 "Ehara tāku i te īnoi mō ēnei anake, engari, mō te hunga e meinga e tā rātou kupu kia whakapono ki ahau. 21 Kia kotahi ai rātou katoa; me koe hoki, e Pā, i roto i ahau, me ahau anō i roto i a koe, kia kotahi ai hoki rātou i roto i a tāua; kia whakapono ai te ao, nāu ahau i tono mai.
22 "Kua hoatu anō e ahau ki a rātou te korōria i hōmai e koe ki ahau; kia kotahi ai rātou, me tāua nei hoki he kotahi. 23 Ko ahau i roto i a rātou, ko koe hoki i roto i ahau, kia tino tutuki ai rātou ki te kotahitanga; kia mōhio ai anō te ao, nāu ahau i tono mai, he rite hoki tōu aroha ki a rātou ki tōu aroha ki ahau.
24 "E Pā, e mea ana ahau kia noho tahi ki ahau, ki te wāhi e noho ai ahau, āu i hōmai ai ki ahau; kia kite ai rātou i tōku korōria kua hōmai nei e koe ki ahau; nō mua atu hoki i te hanganga o te ao tōu aroha ki ahau.
25 "E te Matua tika, ahakoa te ao tē mōhio ki a koe, e mōhio ana ahau ki a koe, ā, kua mōhio anō ēnei, nāu ahau i tono mai. 26 Kua whakapuakina anō tōu ingoa e ahau ki a rātou, ā, ka whakapuakina anō; kia mau ai i roto i a rātou te aroha i arohaina ai ahau e koe, me ahau anō i roto i a rātou."
Krisztus főpapi imája magáért, tanítványaiért és híveiért
1 Ezeket beszélte Jézus; és felemelé szemeit az égre, és monda: Atyám, eljött az óra; dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőítsen téged; 2 A miként te hatalmat adtál néki minden testen, hogy örök életet adjon mindennek, a mit néki adtál. 3 Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust. 4 Én dicsőítettelek téged e földön: elvégeztem a munkát, a melyet reám bíztál, hogy végezzem azt. 5 És most te dicsőíts meg engem, Atyám, te magadnál azzal a dicsőséggel, a melylyel bírtam te nálad a világ létele előtt. 6 Megjelentettem a te nevedet az embereknek, a kiket e világból nékem adtál: tiéid valának, és nékem adtad azokat, és a te beszédedet megtartották. 7 Most tudták meg, hogy mindaz te tőled van, a mit nékem adtál: 8 Mert ama beszédeket, a melyeket nékem adtál, ő nékik adtam; és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem. 9 Én ezekért könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, a kiket nékem adtál, mert a tiéid. 10 És az enyémek mind a tiéid, és a tiéid az enyémek: és megdicsőíttetem ő bennök. 11 És nem vagyok többé e világon, de ők a világon vannak, én pedig te hozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, a kiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi! 12 Mikor velök valék a világon, én megtartám őket a te nevedben; a kiket nékem adtál, megőrizém, és senki el nem veszett közülök, csak a veszedelemnek fia, hogy az írás beteljesüljön. 13 Most pedig te hozzád megyek; és ezeket beszélem a világon, hogy ők az én örömemet teljesen bírják ő magokban. 14 Én a te ígédet nékik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok. 15 Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. 16 Nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok. 17 Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság. 18 A miképen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is őket e világra; 19 És én ő érettök oda szentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban. 20 De nemcsak ő érettök könyörgök, hanem azokért is, a kik az ő beszédökre hisznek majd én bennem; 21 Hogy mindnyájan egyek legyenek; a mint te én bennem, Atyám, és én te benned, hogy ők is egyek legyenek mi bennünk: hogy elhigyje a világ, hogy te küldtél engem. 22 És én azt a dicsőséget, a melyet nékem adtál, ő nékik adtam, hogy egyek legyenek, a miképen mi egy vagyunk: 23 Én ő bennök, és te én bennem: hogy tökéletesen egygyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, a miként engem szerettél. 24 Atyám, a kiket nékem adtál, akarom, hogy a hol én vagyok, azok is én velem legyenek; hogy megláthassák az én dicsőségemet, a melyet nékem adtál: mert szerettél engem e világ alapjának felvettetése előtt. 25 Igazságos Atyám! És e világ nem ismert téged, de én ismertelek téged; és ezek megismerik, hogy te küldtél engem; 26 És megismertettem ő velök a te nevedet, és megismertetem; hogy az a szeretet legyen ő bennök, a mellyel engem szerettél, és én is ő bennök legyek.