João 3

Ko Īhu rāua ko Nikorima

1 Nā, he tangata tērā nō ngā Parihi, ko Nikorima tōna ingoa, he rangatira nō ngā Hūrai. 2 Ka haere mai tēnei ki a Īhu i te pō, ka mea ki a ia, "E Rapi, e mātau ana mātou i haere mai koe i te Atua hei kaiwhakaako, inā hoki e kore tētahi tangata e āhei te mea i ēnei merekara e meatia nei e koe, ki te kāhore te Atua i a ia."

3 Ka whakahoki a Īhu, ka mea ki a ia, "He pono, he pono, tāku e mea nei ki a koe, ki te kāhore te tangata e whānau hou, e kore ia e āhei te kite i te rangatiratanga o te Atua."

4 Ka mea a Nikorima ki a ia, "Me pēhea ka whānau ai te tangata i tōna koroheketanga? E taea rānei te tuarua o ngā haerenga ki roto ki te kōpū o tōna whaea, whānau mai ai?"

5 Ka whakahokia e Īhu, "He pono, he pono tāku e mea nei ki a koe, Ki te kāhore te tangata e whānau i te wai, i te Wairua hoki, e kore ia e āhei te tomo ki te rangatiratanga o te Atua. 6 Ko tā te kikokiko e whānau ai he kikokiko; ko tā te Wairua e whānau ai he wairua. 7 Aua rā e mīharo ki tāku i mea nei ki a koe, ‘He mea tūturu tēnei kia whānau hou koutou.’ 8 E pupuhi ana te hau ki tāna wāhi e pai ai, ka rongo hoki koe ki tōna haruru otiia e kore e mōhiotia e koe te wāhi i puta mai ai, e tae atu ai rānei. Ko te ritenga tēnei ki te hunga katoa ka whānau i te Wairua."

9 Ka whakahoki a Nikorima, ka mea ki a ia, "Me pēhea ka taea ai ēnei mea?"

10 Ka whakahoki a Īhu, ka mea ki a ia, "Ko koe te Kaiwhakaako o Īharaira, ā, kāhore i mātau ki ēnei mea? 11 He pono, he pono tāku e mea nei ki a koe, e kōrerotia ana e mātou tā mātou i mātau ai, e whakaaturia ana tā mātou i kite ai; heoi, e kore koutou e tango ki tā mātou whakaaturanga. 12 Ki te mea kua kōrerotia e ahau ki a koutou ngā mea o te whenua, ā, kāhore koutou e whakapono, me pēhea ka whakapono ai ki te kōrerotia e ahau ki a koutou ngā mea o te rangi? 13 Kāhore hoki he tangata i kake noa ki te rangi, ko ia anake i heke iho i te rangi, arā ko te Tama a te tangata, e noho mai nei i te rangi.

14 "Ka rite hoki ki tā Mohi whakairinga i te nākahi i te koraha, kua takoto te tikanga kia pērā te whakairinga o te Tama a te tangata. 15 Kia kāhore ai e ngaro te tangata e whakapono ana ki a ia, engari kia whiwhi ai ki te ora tonu.

16 "Koia anō te aroha o te Atua ki te ao, hōmai ana e ia tāna Tama kotahi, kia kāhore ai e ngaro te tangata e whakapono ana ki a ia, engari kia whiwhi ai ki te ora tonu. 17 Kīhai hoki te Atua i tono mai i tāna Tama ki te ao ki te whakahē i te ao; engari kia ora ai te ao i a ia.

18 "Ko ia e whakapono ana ki a ia, e kore e tau te hē ki a ia; tēnā ko ia e kore e whakapono, kua whakahēngia noatia ake, mōna kīhai i whakapono ki te ingoa o te Tama kotahi a te Atua. 19 Ko te whakahēnga hoki tēnei, nō te mea kua tae mai nei te mārama ki te ao, ā, nui atu tō ngā tāngata aroha ki te pōuri i tō rātou ki te mārama, he kino hoki nō ā rātou mahi. 20 E kino ana hoki ki te mārama ngā kaimahi katoa i te kino, e kore anō hoki e haere mai ki te mārama, kei whakakitea ā rātou mahi. 21 Tēnā ko te kaimahi i te pono, e haere mai ana ki te mārama, kia kitea ai āna mahi, he mea mahi i roto i te Atua."

Ko Īhu rāua ko Hoani

22 Ā, nō muri i ēnei mea ka haere a Īhu, rātou ko āna ākonga, ki te whenua o Hūria; ā, noho tahi ana rātou ki reira, me tāna iriiri anō. 23 Nā, i te iriiri anō hoki a Hoani ki Ēnona, ki tētahi wāhi e tata ana ki Harema, nō te mea he nui te wai o reira; ā, ka haere mai rātou, ka iriiria. 24 Kāhore anō hoki a Hoani i pangā ki te whare herehere.

25 Nā, ka ara he totohe a ngā ākonga a Hoani ki tētahi Hūrai mō te purenga. 26 Ā, ka haere rātou ki a Hoani, ka mea ki a ia, "E Rapi, ko te tangata i tāwāhi nā kōrua o Horano, ko tāu i whakaatu mai nā, nanā, kei te iriiri ia, e haere ana hoki te katoa ki a ia."

27 Ka whakahoki a Hoani, ka mea, "E kore tētahi mea e riro i te tangata, ki te kore e hōmai ki a ia i te rangi. 28 Ko koutou hei kaiwhakaae ki ahau, ki tāku meatanga, ‘Ehara ahau i a te Karaiti, engari i tonoa mai ahau i mua i a ia.’ 29 Ko te tangata i te wahine mārena hou, ko ia te tāne mārena hou. Nā, ko te hoa o te tāne mārena hou, e tū ana, e rongo ana ki a ia, ka hari pū ki te reo o te tāne mārena hou. Nā reira i tutuki ai tēnei hari ōku. 30 Ko te tikanga tēnei, ko ia kia nui haere, ko ahau kia iti haere."

Te Mea e Haere mai ana i te Rangi

31 "Ko ia e haere mai ana i runga, kei runga ake ia i te katoa; ko tō te whenua nō te whenua ia, nō te whenua anō āna kōrero. Ko ia e haere mai ana i te rangi, kei runga ake ia i te katoa. 32 Ā, ko tāna i kite ai, i rongo ai, ko ia tāna e whakaatu ai; kāhore hoki tētahi tangata e tango atu ki tāna whakaaturanga. 33 Ki te manako tētahi ki tāna whakaaturanga, kua piri tāna tohu ki te pono o tā te Atua. 34 Ko tā te Atua i tono mai ai, e kōrero ana ia i ngā kupu a te Atua; kāhore hoki te Wairua e hōmai e te Atua i runga i te mēhua. 35 E aroha ana te Matua ki te Tama, kua hoatu anō ngā mea katoa ki tōna ringa. 36 Ko ia e whakapono ana ki te Tama, he ora tonu tōna; ko ia e kore e whakapono ki te Tama, e kore e kite i te ora, engari ka mau tonu te riri a te Atua ki a ia."

Krisztus beszélgetése Nikodémussal

1 Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: 2 Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul; mert senki sem teheti e jeleket, a melyeket te teszel, hanem ha az Isten van vele. 3 Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát. 4 Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é? 5 Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. 6 A mi testtől született, test az; és a mi Lélektől született, lélek az. 7 Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek. 8 A szél fú, a hová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, a ki Lélektől született. 9 Felele Nikodémus és monda néki: Mimódon lehetnek ezek? 10 Felele Jézus és monda néki: Te Izráel tanítója vagy, és nem tudod ezeket? 11 Bizony, bizony mondom néked, a mit tudunk, azt mondjuk, és a mit látunk, arról teszünk bizonyságot; és a mi bizonyságtételünket el nem fogadjátok. 12 Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha a mennyeiekről szólok néktek? 13 És senki sem ment fel a mennybe, hanemha az, a ki a mennyből szállott alá, az embernek Fia, a ki a mennyben van. 14 És a miképen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképen kell az ember Fiának felemeltetnie. 15 Hogy valaki hiszen ő benne, el ne veszszen, hanem örök élete legyen. 16 Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. 17 Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa. 18 A ki hiszen ő benne, el nem kárhozik; a ki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében. 19 Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának. 20 Mert minden, a ki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek; 21 A ki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek.

Keresztelő János bizonyságot tesz Krisztusról

22 Ezután elméne Jézus az ő tanítványaival a Júdea földére; és ott időzék velök, és keresztele. 23 János pedig szintén keresztel vala Énonban, Sálemhez közel, mert ott sok volt a víz. És oda járulának és megkeresztelkedének. 24 Mert János még nem vetteték a tömlöczbe. 25 Vetekedés támada azért a János tanítványai és a judeaiak között a mosakodás felől. 26 És menének Jánoshoz és mondának néki: Mester! A ki veled vala a Jordánon túl, a kiről te bizonyságot tettél, ímé az keresztel, és hozzá megy mindenki. 27 Felele János és monda: Az ember semmit sem vehet, hanem ha a mennyből adatott néki. 28 Ti magatok vagytok a bizonyságaim, hogy megmondtam: Nem vagyok én a Krisztus, hanem hogy ő előtte küldettem el. 29 A kinek jegyese van, vőlegény az; a vőlegény barátja pedig, a ki ott áll és hallja őt, örvendezve örül a vőlegény szavának. Ez az én örömem immár betelt. 30 Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom. 31 A ki felülről jött, feljebb való mindenkinél. A ki a földről való, földi az és földieket szól; a ki a mennyből jött, feljebb való mindenkinél. 32 És arról tesz bizonyságot, a mit látott és hallott; és az ő bizonyságtételét senki sem fogadja be. 33 A ki az ő bizonyságtételét befogadja, az megpecsételte, hogy az Isten igaz. 34 Mert a kit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja; mivelhogy az Isten nem mérték szerint adja a Lelket. 35 Az Atya szereti a Fiút, és az ő kezébe adott mindent. 36 A ki hisz a Fiúban, örök élete van; a ki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.