João 7

Ko Īhu me Ōna Tēina

1 I muri i ēnei mea ka hāereere a Īhu i Karirī; kāhore hoki ia i pai ki te hāereere i Hūria, e rapu ana hoki ngā Hūrai kia whakamatea ia. 2 Nā, kua tata te hākari a ngā Hūrai, te Hākari Whare Wharau. 3 Nā, ka mea ōna tēina ki a ia, "Haere atu i konei, anga atu ki Hūria, kia kite ai hoki āu ākonga i āu mahi e mahi nei koe. 4 E kore hoki tētahi tangata e mea huna i tētahi mea, ki te whai ia kia ara tōna ingoa. Ki te mea koe i ēnei mea, kia kite te ao i a koe." 5 (Ko ōna tēina tonu hoki kīhai i whakapono ki a ia.)

6 Nā, ka mea a Īhu ki a rātou, "Kāhore anō kia taea noatia tōku tāima; ko tō koutou tāima ia kei ngā wā katoa. 7 E kore e āhei kia kino te ao ki a koutou; engari ka kino ki ahau, nō te mea e whakaaturia ana e ahau te kino o āna mahi. 8 Haere koutou ki tēnei hākari; e kore ahau e haere wawe ki tēnei hākari; kāhore hoki tōku tāima kia āta rite noa." 9 Ā, ka mutu tēnei kōrero āna ki a rātou, ka noho tonu ia ki Karirī.

Ko Īhu i te Hākari Wharau

10 Ā, nō ka riro ōna tēina ki te hākari, ka haere anō hoki ia, ehara i te mea whakakite nui, engari i tū-ā-huna. 11 Heoi, i rapu ngā Hūrai i a ia i te hākari, i mea, "Kei hea ia?"

12 He nui hoki te kōrero kōmuhumuhu mōna i roto i te mano. Ko ētahi i mea, "He tangata pai ia," ko ētahi i mea, "Kāhore, engari e whakapōhēhē ana ia i te iwi." 13 Heoi, kīhai i rahi te kōrero a tētahi tangata mōna, he wehi ki ngā Hūrai.

14 Nā, i waenganui o te hākari, ka haere a Īhu ki roto ki te temepara whakaako ai. 15 Ā, ka mīharo ngā Hūrai, ka mea, "Nā te aha i hua ai te mōhio o tēnei tangata, ehara nei hoki ia i te mea whakaako?"

16 Ka whakahoki a Īhu ki a rātou, ka mea, "Ehara i te mea nāku ake tāku e whakaako nei, engari, nā tōku kaitono mai. 17 Ki te pai tētahi tangata ki te mea i tāna e pai ai, e mātau ia ki te whakaakoranga, nā te Atua rānei, he kōrero nāku ake rānei. 18 Ko te tangata nāna ake tāna kōrero, e whai ana ia i tōna ake korōria; tēnā ki te whai tētahi i te korōria o tōna kaitono, e pono ana ia, ā, kāhore ōna hē. 19 He teka ianei nā Mohi te ture i hoatu ki a koutou, ā, kāhore e whakaritea te ture e tētahi o koutou? He aha koutou ka whai nei kia whakamatea ahau?"

20 Nā, ka whakahoki te mano ka mea, "He rēwera tōu! Ko wai te whai ana kia whakamatea koe?"

21 Ka whakahoki a Īhu, ka mea ki a rātou, "Kotahi āku mahi i mahi ai, ā, e mīharotia ana e koutou katoa. 22 I hōmai e Mohi te kotinga ki a koutou (ehara anō ia i te mea nā Mohi ake, engari nā ngā tūpuna), e kokoti ana hoki koutou i te tangata i te hāpati. 23 Ki te kotia te tangata i te hāpati, kei takahia te ture a Mohi; e riri ana oti koutou ki ahau, mōku i whakaora rawa i te tangata i te hāpati? 24 Kaua e waiho te whakawā i runga i tā te kanohi, engari kia tika tā koutou whakawā."

Ko Ia te Karaiti?

25 Me i reira ka mea ētahi o ngā tāngata o Hiruhārama, "Ehara oti tēnei i a ia e whāia nei e rātou kia whakamatea? 26 Nā, māia tonu tāna kōrero, ā, kāhore ā rātou kupu ki a ia. E tino mātau ana rānei ngā rangatira, ko te Karaiti pū tēnei? 27 Otiia, e mātau ana tātou ki te wāhi i puta mai ai tēnei; tēnā ka tae mai a te Karaiti, kāhore he tangata e mātau ki te wāhi e puta mai ai ia."

28 Nā, ka karanga a Īhu i te temepara i a ia e whakaako ana, ka mea, "E mātau ana koutou ki ahau, e mātau ana anō ki te wāhi i haere mai ai ahau. Ehara i ahau ake tāku haere mai, engari, e pono ana te kaitono mai i ahau; kāhore nei koutou i mātau ki a ia. 29 E mātau ana ahau ki a ia; i puta mai hoki ahau i a ia, nāna anō ahau i tono mai."

30 Ā, i whai rātou kia hopukia ia; otiia, kīhai i pā te ringa o tētahi ki a ia, kāhore hoki tōna hāora i taka noa. 31 Ā, he tokomaha o te mano whakapono ki a ia, i mea, "Ka tae mai a te Karaiti, tērā rānei e maha atu āna merekara e mea ai i a tēnei e mea nei?"

Ka Tonoa atu ngā Kaitiaki kia Hopu i a Īhu

32 I rongo ngā Parihi i te mano e kōrerorero ana i ēnei mea mōna; nā, ka tonoa mai e ngā Parihi rātou ko ngā tohunga nui he kātipa ki te hopu i a ia.

33 Nā, ka mea a Īhu ki a rātou, "He iti noa ake te wāhi e noho ai ahau ki a koutou, kātahi ahau ka haere ki tōku kaitono mai. 34 Tērā koutou e rapu i ahau, heoi, e kore koutou e kite; e kore hoki koutou e āhei te haere ake ki te wāhi e noho ai ahau."

35 Nā, ka mea ngā Hūrai ki a rātou anō, "E haere oti te tangata nei ki hea, e kore ai e kitea e tātou? E haere oti ia ki ngā manene i roto i ngā Kariki, ako ai i ngā Kariki? 36 He kī aha tēnei e kī nei ia, ‘Tērā koutou e rapu i ahau, ā, e kore e kite. E kore hoki koutou e āhei te haere ake ki te wāhi e noho ai ahau’?"

Ngā Awa o te Wai Ora

37 I te rā whakamutunga, i te rā nui o te hākari, ka tū a Īhu, ka karanga, ka mea, "Ki te matewai tētahi, haere mai ia ki ahau, kia inu. 38 Ki te whakapono tētahi ki ahau, ka rite ki tā te karaipiture, ‘ka rere mai ngā wai ora i roto i tōna kōpū.’ " 39 I kōrerotia tēnei e ia mō te Wairua, meāke nei riro i te hunga e whakapono ana ki a ia; kāhore anō hoki te Wairua Tapu kia hōmai noa; nō te mea kīanō a Īhu i whakakorōriatia noatia.

He Wehenga i Waenganui i ngā Tāngata

40 Ko ētahi o te mano i tō rātou rongonga i tēnei kupu, i mea, "He pono ko te Poropiti tēnei."

41 Ka mea ētahi, "Ko te Karaiti tēnei."

Ko ētahi i mea, "E puta mai rānei a te Karaiti i Karirī? 42 Kāhore koia te karaipiture i mea, e puta mai a te Karaiti i te uri o Rāwiri, i Pēterehema, i te kāinga i noho ai a Rāwiri?" 43 Nā, ka waiho ia hei take wehewehenga mā te mano. 44 Ko ētahi o rātou i mea kia hopukia ia; otirā, kīhai i pā ngā ringa o tētahi ki a ia.

Te Whakapono kore o ngā Rangatira Hūrai

45 Nā, ko te taenga atu o ngā kātipa ki ngā tohunga nui rātou ko ngā Parihi; ka mea atu ēnei ki a rātou, "He aha ia tē kawea mai ai e koutou?"

46 Ka whakahokia e ngā kātipa, "Kāhore rawa he tangata i rite āna kōrero ki a tēnei."

47 Nā, ka whakahokia tā rātou e ngā Parihi, "Kua tinihangatia anō hoki koutou? 48 Kua whakapono koia tētahi o ngā rangatira, o ngā Parihi rānei ki a ia? 49 Ko tēnei hunga ia e kore nei e mātau ki te ture, ka oti rātou te kanga."

50 Ka mea a Nikorima ki a rātou, tērā i haere mai rā ki a ia i mua, ko ia hoki tētahi o rātou, 51 "Ka whakahēngia rānei te tangata e tō tātou ture, i te mea kāhore anō i whakarongo noa ki a ia, i mātau hoki ki tāna mahi?"

52 Nā, ka whakahoki rātou, ka mea ki a ia, "Ko koe hoki tētahi nō Karirī? Tēnā rapua, ka kite koe, kāhore kia ara noa tētahi poropiti i Karirī."

53 Nā, hoki ana rātou ki tōna whare, ki tōna whare.

Krisztus beszél sátoros ünnepen az ő tudományáról, Atyjához meneteléről és a Szentlélekről. A népnek és a farizeusoknak felőle való vélekedése

1 És ezek után Galileában jár vala Jézus; mert nem akar vala Júdeában járni, mivelhogy azon igyekezének a Júdeabeliek, hogy őt megöljék. 2 Közel vala pedig a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep. 3 Mondának azért néki az ő atyjafiai: Menj el innen, és térj Júdeába, hogy a te tanítványaid is lássák a te dolgaidat, a melyeket cselekszel. 4 Mert senki sem cselekszik titkon semmit, a ki maga ismeretessé akar lenni. Ha ilyeneket cselekszel, mutasd meg magadat a világnak. 5 Mert az ő atyjafiai sem hivének benne. 6 Monda azért nékik Jézus: Az én időm még nincs itt; a ti időtök pedig mindig készen van. 7 Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl; mert én bizonyságot teszek felőle, hogy az ő cselekedetei gonoszak. 8 Ti menjetek fel erre az ünnepre: én még nem megyek fel erre az ünnepre; mert az én időm még nem tölt be. 9 Ezeket mondván pedig nékik, marada Galileában. 10 A mint pedig felmenének az ő atyjafiai, akkor ő is felméne az ünnepre, nem nyilvánosan, hanem mintegy titkon. 11 A zsidók azért keresik vala őt az ünnepen, és mondának: Hol van ő? 12 És a sokaságban nagy zúgás vala ő miatta. Némelyek azt mondják vala, hogy jó ember; mások pedig azt mondják vala: Nem, hanem a népnek hitetője. 13 Mindamellett senki sem beszélt vala nyiltan ő felőle a zsidóktól való félelem miatt. 14 Már-már az ünnep közepén azonban felméne Jézus a templomba, és tanít vala. 15 És csodálkozának a zsidók, mondván: Mimódon tudja ez az írásokat, holott nem tanulta?! 16 Felele nékik Jézus és monda: Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, a ki küldött engem. 17 Ha valaki cselekedni akarja az ő akaratát, megismerheti e tudományról, vajjon Istentől van-é, vagy én magamtól szólok? 18 A ki magától szól, a maga dicsőségét keresi; a ki pedig annak dicsőségét keresi, a ki küldte őt, igaz az, és nincs abban hamisság. 19 Nem Mózes adta-é néktek a törvényt? és senki sem teljesíti közületek a törvényt. Miért akartok engem megölni? 20 Felele a sokaság és monda: Ördög van benned. Ki akar téged megölni? 21 Felele Jézus és monda nékik: Egy dolgot cselekvém, és mindnyájan csodáljátok. 22 Azért Mózes adta néktek a körülmetélkedést (nem mintha Mózestől való volna, hanem az atyáktól): és szombaton körülmetélitek az embert. 23 Ha körülmetélhető az ember szombaton, hogy a Mózes törvénye meg ne romoljon; én rám haragusztok-é, hogy egy embert egészen meggyógyítottam szombaton? 24 Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek! 25 Mondának azért némelyek a jeruzsálemiek közül: Nem ez-é az, a kit meg akarnak ölni? 26 És ímé nyiltan szól, és semmit sem szólnak néki. Talán bizony megismerték a főemberek, hogy bizony ez a Krisztus? 27 De jól tudjuk, honnan való ez; mikor pedig eljő a Krisztus, senki sem tudja, honnan való. 28 Kiálta azért Jézus a templomban, tanítván és mondván: Mind engem ismertek, mind azt tudjátok, honnan való vagyok; és én magamtól nem jöttem, de igaz az, a ki engem elküldött, a kit ti nem ismertek. 29 Én azonban ismerem őt, mert ő tőle vagyok, és ő küldött engem. 30 Akarják vala azért őt megfogni; de senki sem veté reá a kezét, mert nem jött még el az ő órája. 31 A sokaság közül pedig sokan hivének ő benne; és azt mondják vala, hogy: A Krisztus mikor eljő, tehet-é majd több csodát azoknál, a melyeket ez tett? 32 Meghallák a farizeusok, a mint a sokaság ezeket suttogja vala felőle; és szolgákat küldének a farizeusok és a főpapok, hogy fogják meg őt. 33 Monda azért nékik Jézus: Egy kevés ideig még veletek vagyok, és majd ahhoz megyek, a ki elküldött engem. 34 Kerestek majd engem, és nem találtok meg, és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda. 35 Mondának azért a zsidók magok között: Hová akar ez menni, hogy mi majd nem találjuk meg őt? Vajjon a görögök közé szóródottakhoz akar-é menni, és a görögöket tanítani? 36 Micsoda beszéd ez, a melyet monda: Kerestek majd engem, és nem találtok meg; és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda? 37 Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jőjjön én hozzám, és igyék. 38 A ki hisz én bennem, a mint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből. 39 Ezt pedig mondja vala a Lélekről, a melyet veendők valának az ő benne hívők: mert még nem vala Szent Lélek; mivelhogy Jézus még nem dicsőítteték meg. 40 Sokan azért a sokaság közül, a mint hallák e beszédet, ezt mondják vala: Bizonynyal ez ama Próféta. 41 Némelyek mondának: Ez a Krisztus. Mások pedig mondának: Csak nem Galileából jön el a Krisztus? 42 Nem az írás mondta-é, hogy a Dávid magvából, és Bethlehemből, ama városból jön el a Krisztus, a hol Dávid vala? 43 Hasonlás lőn azért ő miatta a sokaságban. 44 Némelyek pedig közűlök akarják vala őt megfogni, de senki sem veté reá a kezét. 45 Elmenének azért a szolgák a főpapokhoz és farizeusokhoz; és mondának azok ő nékik: Miért nem hoztátok el őt? 46 Felelének a szolgák: Soha ember úgy nem szólott, mint ez az ember! 47 Felelének azért nékik a farizeusok: Vajjon ti is el vagytok-é hitetve? 48 Vajjon a főemberek vagy a farizeusok közül hitt-é benne valaki? 49 De ez a sokaság, a mely nem ismeri a törvényt, átkozott! 50 Monda nékik Nikodémus, a ki éjjel ment vala ő hozzá, a ki egy vala azok közül: 51 Vajjon a mi törvényünk kárhoztatja-é az embert, ha előbb ki nem hallgatja és nem tudja, hogy mit cselekszik? 52 Felelének és mondának néki: Vajjon te is Galileus vagy-é? Tudakozódjál és lásd meg, hogy Galileából nem támadt próféta. 53 És mindnyájan haza menének.