Amós 7

He Māwhitiwhiti, he Ahi, me te Aho Paramu

1 Ko tā te Ariki, ko tā Ihowā tēnei i whakaatu ai ki ahau: Nanā, i hangā e ia he māwhitiwhiti i te tīmatanga o te pihinga ake o tō muri tupu; nanā, ko tō muri tupu ia i muri iho i ā te kīngi tapahanga. 2 Nā, ka poto te tarutaru o te whenua te kai, ka mea ahau, "E te Ariki, e Ihowā, tēnā rā, murua te hē. Mā te aha oti a Hākopa ka ara ai? He iti nei hoki ia!"

3 I puta kē tō Ihowā whakaaro mō tēnei:

"E kore e meatia," e ai tā Ihowā.

4 Ko tā te Ariki, ko tā Ihowā tēnei i whakakite ai ki ahau: Nā, kua karangatia e te Ariki, e Ihowā, he whawhai, he mea ahi, ā, ka pau te rire nui, ā, ka mea kia kainga te whenua. 5 Nā, ka mea ahau, "Kāti rā, e te Ariki, e Ihowā! Mā te aha oti a Hākopa ka ara ai? He iti nei hoki ia!"

6 I puta kē tō Ihowā whakaaro mō tēnei;

"E kore anō tēnei e meatia," e ai tā te Ariki, tā Ihowā.

7 I whakakitea tēnei e ia ki ahau: nā, ko te Ariki e tū ana i runga i te taiepa, he mea paramu ki te aho, me te aho paramu i tōna ringa. 8 Nā, ka mea a Ihowā ki ahau, "Ko te aha e kitea ana e koe, e Āmoho?"

Anō rā ko ahau, "He aho paramu."

Kātahi te Ariki ka kī mai, "Nanā, ka iri i ahau he aho paramu i waenganui i tāku iwi, i a Īharaira; e kore e whakarērea noatia iho tā rātou e ahau ā muri ake nei.

9 Ā, ka ururuatia ngā wāhi tiketike o Īhaka,

ka tūheatia ngā wāhi tapu o Īharaira;

ka whakatika atu anō ahau, me te hoari ki te whare o Ieropoama."

Ka Amuamu a Amatia ki te Kīngi

10 Nā, ka unga tāngata a Amatia tohunga o Pētēre ki a Ieropoama kīngi o Īharaira hei kī atu, "Kua whakatakotoria e Āmoho he hē mōu i roto i te whare o Īharaira; kāhore e taea e tēnei whenua te waha āna kupu katoa. 11 Ko te kupu hoki tēnei a Āmoho,

‘Ka mate a Ieropoama i te hoari,

ā, ka whakaraua rawatia atu

a Īharaira i tō rātou oneone.’ "

12 I mea anō a Amatia ki a Āmoho, "E te matakite, haere, e rere ki te whenua o Hūrā, ki reira kai ai i te taro māu, ki reira poropiti ai. 13 Engari kāti tāu poropiti ki Pētēre; ko tō te kīngi wāhi tapu hoki ia, he whare hoki nō te kīngitanga."

14 Nā, ka whakahoki a Āmoho ka mea ki a Amatia, "Ehara ahau, i te poropiti, ehara anō i te tama nā te poropiti; engari he kaitiaki kāhui ahau, he kaikikini hikamora. 15 I tīkina ake hoki ahau e Ihowā i te mea e whai ana i ngā hipi, i kī mai anō a Ihowā ki ahau, ‘Haere, poropiti ki tāku iwi, ki a Īharaira.’ 16 Nā, whakarongo ki te kupu a Ihowā. E mea nā koe,

‘Kaua e poropiti ki a Īharaira,

kei māturuturu iho anō tētahi kupu āu

hei whakahē mō te whare o Īhaka.’

17 Nō reira ko te kupu tēnei a Ihowā,

‘Tērā tāu wahine e kairau i roto i te pā,

ā, ka hinga āu tama me āu tamāhine i te hoari,

ka wehewehea tōu oneone, mea rawa ki te aho;

ka mate koe i runga i te oneone poke,

ka whakaraua rawatia atu hoki a Īharaira i tōna oneone.’ "

Három látomás az Izráelre és Jeroboám házára jövő büntetés felől

1 Ily dolgot láttatott velem az Úr Isten; Ímé, teremte sáskát a sarjúfakadás kezdetén, és ímé sarjú vala a királyi kaszálás után! 2 És lőn, hogy a mint felemésztette a földnek füvét, azt mondám: Uram, Isten! légy kegyelmes, kérlek! Hogyan állhasson meg Jákób, hiszen kicsiny?! 3 Megengesztelődék az Úr e dologban: Nem lesz meg! mondá az Úr. 4 Ily dolgot láttatott velem az Úr Isten: Ímé, tüzet híva elő ítéletre az Úr Isten, és megemészté az a nagy mélységet, és megemészté az országot. 5 De mondám: Uram, Isten! hagyd abba, kérlek! Hogyan állhatna meg Jákób; hiszen kicsiny?! 6 Megengesztelődék az Úr e dologban: Ez sem lészen meg, mondá az Úr Isten! 7 Ily dolgot láttatott velem: Ímé, ott állott az Úr egy függőleges kőfalon, és a kezében mérő-zsinór vala. 8 És monda az Úr nékem: Mit látsz Ámós? Én pedig mondám: Mérőzsinórt. És mondá az Úr: Ímé, mérőzsinórral mérek népemnek, az Izráelnek közepette, és nem bocsátok meg néki többé. 9 Bizony elpusztulnak Izsáknak magaslatai, és romba dőlnek Izráel szent helyei; és fegyverrel támadok a Jeroboám háza ellen.

Ámós, Amáziás által bevádoltatván, annak is büntetést hirdet

10 És elkülde Amáziás, Béth-El papja Jeroboámhoz, Izráel királyához, ezt üzenvén: Pártot ütött ellened Ámós az Izráel házában; nem tűrheti az ország az ő mindenféle beszédét. 11 Mert így beszél Ámós: Fegyver által hal meg Jeroboám, az Izráel pedig fogságba vitetik az ő földéről! 12 Ámósnak pedig így szólt Amáziás: Menj el, próféta! Fuss el a Júda földére; ott egyed kenyered és ottan prófétálj! 13 Béth-Elben pedig ne prófétálj többé; mert a király szenthelye és az ország székháza ez! 14 És felele Ámós, és mondá Amáziásnak: Nem vagyok próféta, sem prófétának fia; barom-pásztor vagyok és vad fügét szedek; 15 De elhívott engem az Úr a nyáj mellől, és mondá nékem az Úr: Menj el és prófétálj az én népemnek, az Izráelnek! 16 Most azért halld meg az Úrnak beszédét! Te azt mondod: Ne prófétálj az Izráel ellen, és ne szólj az Izsák háza ellen! 17 Azért így szól az Úr: Feleséged paráznává lesz a városban; fiaid és leányaid fegyver által hullnak el; földedet felosztják kötéllel, és te magad tisztátalan földön halsz meg; az Izráel pedig fogságba vitetik az ő földéről.