Isaías 5

Te Waiata mō te Māra Wāina Huakore

1 Nā, me waiata e ahau he waiata

nā tāku i aroha nei mō tāku i kaingākau ai,

he mea mō tāna māra wāina:

He māra wāina tā tāku kaingākau

i tētahi pukepuke mōmona.

2 Nā, taiepatia ana e ia, kohikohia ana e ia ngā kōhatu o reira,

whakatōkia ana e ia ki te wāina pai rawa;

hangā ana e ia he pourewa ki waenganui,

keria ana anō e ia he poka wāina ki reira;

ā, ka tatari ia kia whai karepe,

nā, ka hua mai he karepe māori.

3 Nā, e te hunga e noho nei i Hiruhārama,

me ngā tāngata o Hūrā,

whakaritea tā māua whakawā

ko tāku māra wāina.

4 Ko te aha ake anō rā i āhei kia mahia ki tāku māra,

kīhai i mahia e ahau ki reira?

He aha rā, i ahau i tatari ai kia hua mai he karepe,

i puta kē mai ai he karepe māori?

5 Nā ināianei, māku e whakaatu ki a koutou

tāku e mea ai ki tāku māra wāina.

Ka tangohia atu e ahau tōna pā whakaruru hau,

ā, ka pau ia te kai;

ka tukitukia hoki e ahau tōna taiepa,

ā, ka takatakahia.

6 Ā, ka meinga e ahau kia ururua;

e kore e tapatapahia, e kore e ngakia,

engari, ka huaranga ake te tātarāmoa me te tūmatakuru;

ka ako atu hoki ahau ki ngā kapua

kia kaua te ua e uaina ki reira.

7 Ko te māra wāina hoki a Ihowā o ngā mano,

ko te whare o Īharaira,

ā, ko ngā tāngata o Hūrā

tāna mea āhuareka i whakatō ai;

ka tatari ia ki te whakawā, nā, ko te tūkino;

ki te tika, nā, he auē.

Ka Whakahorihoria te Tūkino Pāpori

8 Auē te mate mō te hunga e hono ana i te whare ki te whare,

e whakapiri nei i te māra ki te māra,

ā, kore noa iho he wāhi,

ā, ka meinga koutou kia noho, ko koutou anake,

i waenganui i te whenua!

9 Ko tā Ihowā o ngā mano tēnei i hamumu ai ki ōku taringa:

"He pono, he tini ngā whare ka mokemoke,

tōna nunui, tōna ātaahua, ka noho tahanga kau.

10 Nō te mea kotahi tekau ngā eka o te māra wāina,

ka maea ake kotahi tonu te pāti;

i kī te homa i te purapura, ka maea ake kotahi te epa."

11 Auē te mate mō te hunga e maranga wawe ana i te ata

ki te whai i te wai kaha;

e kawe ana i te roa o te pō,

nāwai ā, ka tahuna e te wāina,

12 ko te hāpa me te hātere,

ko te timipera me te pūtōrino, ko te wāina,

kei ā rātou hākari ēnā, heoi, kāhore ā rātou mahara ki te mahi a Ihowā,

kāhore hoki he whakaaro ki te mahi a ōna ringa!

13 Koia i riro ai tōku iwi i te pārau, he kore mātauranga;

ko ō rātou tāngata ingoa nui hoki kua hemo i te kai,

ā, ko tō rātou mano tini kua pakapaka rawa i te matewai.

14 Nā reira te rēinga i whakanui ai i tōna hiahia,

i whewhera noa atu ai i tōna māngai;

ā, heke atu ana ki reira tō rātou korōria,

ō rātou mano tini, tō rātou whakahī,

me te tangata e whakamanamana ana i roto i a rātou.

15 Ka whakapikoa anō hoki te tangata ware,

ā, ka whakaititia te tangata nui,

ka whakahokia iho hoki ngā kanohi o te hunga whakakake.

16 Otiia ka whakanekehia ake a Ihowā o ngā mano i runga i te whakawā,

ka whakatapua anō te Atua, te Mea Tapu, i runga i te tika.

17 Ko reira ngā reme kai ai, ānō kei tō rātou wāhi,

ā, ka kainga e ngā mea haere noa ngā wāhi kua ururuatia o te hunga tetere.

18 Auē te mate mō te hunga e kūmea ana e rātou te hē ki ngā aho o te horihori,

te hara hoki me te mea ki te taura o te kāta;

19 e mea nei, "Kia hihiko ia,

kia hohoro tāna mahi,

kia kite ai mātou;

kia whakatata mai hoki,

kia tae mai te whakaaro o te Mea Tapu o Īharaira,

kia mōhio ai mātou!"

20 Auē te mate mō te hunga e mea nei ki te kino, he pai,

ki te pai hoki, he kino;

e mea nei i te pōuri hei mārama,

i te mārama hoki hei pōuri;

e mea nei i te kawa hei reka,

i te reka hei kawa!

21 Auē te mate mō te hunga he nui nei ō rātou whakaaro ki tā rātou titiro,

e mahara ana hoki he hunga mōhio rātou!

22 Auē te mate mō te hunga kaha ki te inu wāina,

he hunga uaua anō ki te whakaranu i te wai kaha;

23 e whakatika nei i tā te tangata hē, he whakaaro ki te utu;

e tango atu nei i te tika o te tangata tika.

Ka Poropititia te Whakaekenga a ngā Iwi Kē

24 Mō reira ka rite ki te kainga a te arero o te ahi i te kakau wīti,

ki te hinganga o te otaota maroke ki roto ki te mura;

ka pērā tō rātou pakiaka te pirau,

ka rere tō rātou puāwai ki runga, ānō he puehu;

mō rātou i whakakāhore ki te Ture a Ihowā o ngā mano,

i whakahāwea anō hoki ki te kupu a te Mea Tapu o Īharaira.

25 Nā reira te riri o Ihowā i mura ai ki tāna iwi,

ā, kua torona e ia tōna ringa ki te whawhai ki a rātou, ā, patua iho rātou e ia;

i ngāueue ngā maunga,

ā, ko ō rātou tinana mate me te mea he paru

i waenganui o ngā huarahi.

Nā, ahakoa tēnei katoa, kāhore tōna riri i te tahuri atu,

mārō tonu tōna ringa.

26 Ka whakaarahia anō hoki e ia he kara ki ngā iwi i tawhiti;

ka whiowhio anō ki a rātou ki te pito o te whenua.

Nanā, ka hohoro, ka tere tonu tā rātou haere mai!

27 E kore tētahi o rātou e ngenge, e kore e tapepa te waewae;

e kore tētahi e parangia, e kore e moe;

e kore te whītiki o ō rātou hope e mawheto,

e kore anō te here o ō rātou hū e motu;

28 ko ā rātou pere, koi tonu,

he piko katoa ā rātou kōpere;

ko ngā pāua o ō rātou hōiho ka kīia he matā,

ā, ko ō rātou wīra he āwhiowhio.

29 Ko tā rātou hāmama, koia anō kei tā te raiona,

ka hāmama rātou ānō he kūao raiona;

āe rā, ka ngengere rātou, ka hopukina tā rātou tūpāpaku,

kāwhakina tonutia atu, kāhore hoki he tangata hei whakaora.

30 Nā, ka hāmama rātou ki a rātou i taua rā,

me te mea ko te moana e haruru ana;

ā, ki te titiro tētahi ki te whenua –

nanā, he pōuri me te tuatea,

ā, kua pōuri te mārama i ōna kapua.

Példázat az Úr terméketlen szőlejéről

1 Hadd énekelek kedvesemről, szerelmesemnek énekét az Ő szőlőjéről! Kedvesemnek szőlője van nagyon kövér hegyen; 2 Felásta és megtisztítá kövektől, nemes vesszőt plántált belé, és közepére tornyot építtetett, sőt benne már sajtót is vágatott; és várta, hogy majd jó szőlőt terem, és az vadszőlőt termett! 3 Mostan azért, Jeruzsálem lakosi és Juda férfiai: ítéljetek köztem és szőlőm között! 4 Mit kellett volna még tennem szőlőmmel; mit meg nem tettem vele? Miért vártam, hogy jó szőlőt terem, holott vadat termett?! 5 Azért most tudatom veletek, hogy mit teszek szőlőmmel; elvonszom kerítését, hogy lelegeltessék, elrontom kőfalát, hogy eltapodtassék; 6 És parlaggá teszem; nem metszetik és nem kapáltatik meg, tövis és gaz veri föl, és parancsolok a fellegeknek, hogy rá esőt ne adjanak! 7 A seregek Urának szőlője pedig Izráel háza, és Júda férfiai az Ő gyönyörűséges ültetése; és várt jogőrzésre, s ím lőn jogorzás; és irgalomra, s ím lőn siralom!

Isteni Ítéletekkel való fenyegetés, kivált ellenséges betöréssel

8 Jaj azoknak, a kik a házhoz házat ragasztanak, és mezőt foglalnak a mezőkhöz, míg egy helyecske sem marad, és csak ti magatok laktok itt e földön! 9 Hallásomra megesküdt a seregeknek Ura, hogy sok házak pusztasággá lesznek, a nagyok és szépek lakos nélkül, 10 Mert tíz hold szőlő egy báth bort ereszt, és egy hómer mag egy efát terem. 11 Jaj azoknak, a kik jó reggelen részegítő ital után futkosnak, és mulatnak estig, és bor hevíti őket: 12 És czitera, lant, dob, síp és bor van lakodalmokban, de az Úrnak dolgát nem tekintik meg, és nem látják kezeinek cselekedetét. 13 Ezért fogságba megy népem, mivelhogy tudomány nélkül való, és főemberei éhen halnak, és sokasága szomjú miatt eped meg; 14 Azért a sír kiszélesíti torkát és feltátja száját szertelen, és leszállnak abba népem főemberei, és zajongó sokasága, és minden örvendezői; 15 És porba hajtatik a közember, és megaláztatik a főember, és a nagyok szemei megaláztatnak. 16 És felmagasztaltatik a seregeknek Ura az ítéletben, s a szent Isten megszenteli magát igazságban. 17 És bárányok legelnek ott, mint legelőjükön, s a gazdagoknak romjain idegenek élnek! 18 Jaj azoknak, a kik a vétket hazugságnak kötelein vonszák, és a bűnt mint szekeret köteleken; 19 A kik ezt mondják: siessen és tegye hamar munkáját, hogy lássuk, s közelítsen és jőjjön el Izráel Szentjének tanácsa, hogy tudjuk meg. 20 Jaj azoknak, a kik a gonoszt jónak mondják és a jót gonosznak; a kik a sötétséget világossággá s a világosságot sötétséggé teszik, és teszik a keserűt édessé, s az édest keserűvé! 21 Jaj azoknak, a kik magoknak bölcseknek látszanak, és eszesek önnön magok előtt! 22 Jaj azoknak, a kik hősök borivásban és híresek részegítő ital vegyítésében; 23 A kik a gonoszt ajándékért igaznak mondják, és az igazak igazságát elfordítják tőlük: 24 Ezért, mint a polyvát megemészti a tűznek nyelve, és az égő széna összeomlik: gyökerök megrothad, virágjok mint a por elszáll, mert a seregek Urának törvényét megvetették, és Izráel szentjének beszédét megútálták. 25 Ezért gerjedt fel az Úrnak haragja népe ellen, és felemelé rá kezét, és megveri, hogy a hegyek megrendülnek, és holttestök szemétként fekszik az utczán. Mindezekkel haragja el nem mult, és keze még felemelve van. 26 És zászlót emel a távoli népeknek, és süvölt a föld határán lakozóknak, és ímé hamarsággal könnyen eljőnek. 27 Nem lesz köztük egy is elfáradott, sem tántorgó; nem szunnyad, és nem aluszik; derekának öve sem oldódik meg, és nem szakad el saruja szíja sem; 28 Nyilai élesek, és minden ő kézívei felvonvák, lovai körme, miként a kova, és kerekei mint a forgószél; 29 Ordítása, mint az oroszláné, és ordít, mint az oroszlán-kölykök, és morog s prédát ragad s elviszi, és nincs, a ki elvegye tőle; 30 És rámordul ama napon, mint tenger mormolása; és ő a földre néz, de ímé ott sűrű sötétség; és a nap meghomályosodik a ráborult homályban!