Isaías 35

Te Hokinga mai o te Hunga Whakaoranga ki Hiona

1 Ka koa te koraha me te wāhi mokemoke,

ka hari te koraha, koia anō kei te rōhi te whai puāwai.

2 Nui atu te tupu, ka koa,

āe rā, koa ana, waiata ana.

Ka hoatu te korōria o Repanōna ki reira,

te nui o Karamere, o Harono.

Ka kite rātou i te korōria o Ihowā,

i te nui o tō tātou Atua.

3 Whakakahangia ngā ringa ngoikore,

whakaūngia ngā turi ngonge.

4 Mea atu ki te hunga ngākau pōtatutatu,

"Kia kaha, kaua e wehi!

Nanā, ka haere mai tō koutou Atua,

me te rapu utu, me te whakautu a te Atua;

ka haere mai anō ia

ki te whakaora i a koutou."

5 Ko reira ngā kanohi o ngā matapō kite ai,

ā, ka puare ngā taringa o ngā turi.

6 Ko reira te kopa tūpeke ai, ānō he hāta,

ka waiata te arero o te whango.

Nō te mea ka pakaru mai ngā wai i te koraha,

ngā awa i te wāhi tītōhea.

7 Nā, ka meinga te kirikiri mumura hei hārotoroto,

te whenua maroke hei pupūtanga wai;

ā, i te nohoanga i takoto ai ngā kīrehe mohoao,

ko te tarutaru, ko te kākaho, ko te wīwī.

8 Ka whai huanui anō a reira, me tētahi ara,

ka kīia hoki, Ko te Ara o te Tapu.

E kore te poke e haere i reira;

engari, ka waiho mō rātou, ā, ko te tangata haere ara,

ahakoa he wairangi, e kore e hē ki reira.

9 Kāhore o reira raiona,

e kore anō tētahi kararehe kai kino e tika nā reira;

e kore e kitea ki reira;

engari ka hāereerea e te hunga i hokona.

10 Nā, ko ā Ihowā i hoko ai ka hoki mai,

ka haere mai i runga i te waiata ki Hiona;

i runga i ō rātou māhunga ko te haringa e kore e mutu;

ka whiwhi rātou ki te koa, ki te hari,

ā, rere atu ana te pōuri me te auē.

Isten népének dicső állapota a kiállott szenvedések után

1 Örvend a puszta és a kietlen hely, örül a pusztaság és virul mint őszike. 2 Virulva virul és örvend ujjongva, a Libánon dicsősége adatott néki, Karmel és Sáron ékessége; meglátják ők az Úrnak dicsőségét, Istenünk ékességét. 3 Erősítsétek a lankadt kezeket, és szilárdítsátok a tántorgó térdeket. 4 Mondjátok a remegő szívűeknek: legyetek erősek, ne féljetek! Ímé, Istenetek bosszúra jő, az Isten, a ki megfizet, Ő jő, és megszabadít titeket! 5 Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak, 6 Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta, és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában víz fakad, és patakok a kietlenben. 7 És tóvá lesz a délibáb, és a szomjú föld vizek forrásivá; a sakálok lakhelyén, a hol feküsznek, fű, nád és káka terem. 8 És lesz ott ösvény és út, és szentség útának hívatik: tisztátalan nem megy át rajta; hisz csak az övék az; a ki ez úton jár, még a bolond se téved el; 9 Nem lesz ott oroszlán, és a kegyetlen vad nem jő fel reá, nem is található ott, hanem a megváltottak járnak rajta! 10 Hisz az Úr megváltottai megtérnek, és ujjongás között Sionba jönnek; és örök öröm fejökön, vígasságot és örömöt találnak; és eltűnik fájdalom és sóhaj.