Te Rangimārie Mutungakore
1 Ko te kupu i kitea e Ihāia tama a Āmoho mō Hūrā rāua ko Hiruhārama.
2 Nā tēnei ake, kei ngā rā whakamutunga,
ka whakapūmautia te maunga
i tō Ihowā whare ki te tihi o ngā maunga,
ka whakanekehia ake anō ki runga i ngā pukepuke;
ā, ka rere ngā iwi katoa ki reira.
3 Ka haere hoki ngā iwi maha, ka mea,
"Haere mai, tātou ka haere ki runga ki te maunga o Ihowā,
ki te whare o te Atua o Hākopa;
ka whakaakona tātou e ia ki āna ara,
ka haere hoki tātou i āna huarahi."
Nō te mea ka puta mai te ture i Hiona,
me te kupu a Ihowā i Hiruhārama.
4 Ka whakarite hoki ia i ngā whakawā a ngā iwi,
ka rīria anō e ia ngā iwi maha;
nā, ka patupatua e rātou ā rātou hoari hei hea parau,
ā rātou tao hei mea tapahi manga.
E kore tētahi iwi e hāpai hoari ki tētahi iwi,
mutu pū tā rātou ako ki te whawhai.
5 E te whare o Hākopa, haere mai,
tēnā tātou ka haere i tō Ihowā mārama!
Ka Kīia te Whakawātanga ki te Whakahīhī
6 Kua whakarērea nei e koe tāu iwi,
te whare o Hākopa.
Nō te mea kei te kī rātou i ngā tikanga mai nō te rāwhiti,
ā, he tohunga māori rātou, he pērā me ngā Pirihitini,
e papaki ringa ana hoki rātou me ngā tamariki a rau o iwi.
7 Kī tonu hoki tō rātou whenua i te hiriwa, i te kōura,
ā, kāhore he mutunga o ō rātou taonga;
kapi tonu hoki tō rātou whenua i te hōiho,
ā, kāhore he mutunga o ō rātou hāriata.
8 Ko tō rātou whenua kī tonu i te whakapakoko;
e koropiko ana rātou ki te mahi a ō rātou ringa,
ki tā ō rātou maihao i hanga ai.
9 Ā, e whakapikoa ana te tangata ware,
e whakaititia ana te tangata nui –
mō reira kaua rātou e tohungia.
10 E tomo ki roto ki te kāmaka,
e huna ki roto ki te puehu,
i te wehi ki a Ihowā,
i te korōria o tōna nui.
11 Ka whakaititia ngā kanohi whakapehapeha o te tangata,
ka whakapikoa iho anō hoki te whakakake o ngā tāngata,
ā, ko Ihowā anake e whakanuia i taua rā.
12 Nō te mea ka tae iho he rā nō Ihowā o ngā mano
ki te hunga whakapehapeha, ki te hunga whakakake katoa,
ki te hunga katoa kua neke ake, ā, ka whakaititia iho;
13 ki ngā hīta katoa anō o Repanōna
kua tiketike, kua neke ake,
ki ngā oki katoa anō o Pahana;
14 ki ngā maunga tiketike katoa,
ki ngā pukepuke katoa kua pūrero ki runga;
15 ki ngā pourewa tiketike katoa,
ki ngā taiepa kaha katoa anō hoki;
16 ki ngā kaipuke katoa o Tarahihi,
ki ngā whakaahua katoa e minaminatia ana.
17 Ā, e whakapikoa iho tō te tangata whakapehapeha,
e whakaititia iho ana anō hoki te whakakake o ngā tāngata,
ko Ihowā anake e whakanuia i taua rā.
18 Ā, ka ngaro whakarere ngā whakapakoko.
19 Ā, ka haere ngā tāngata ki ngā ana o ngā kāmaka,
ki ngā rua o te whenua,
i te wehi ki a Ihowā,
i te korōria o tōna nui,
ina whakatika ia ki te rure kaha i te whenua.
20 Ā taua rā ka ākiritia atu e te tangata
āna whakapakoko hiriwa me āna whakapakoko kōura
i hangā e rātou hei koropikotanga māna,
ki ngā kiore, ki ngā pekapeka;
21 haere ai ki ngā ana o ngā kōhatu,
ki ngā kapiti o ngā kāmaka,
i te wehi ki a Ihowā,
i te korōria o tōna nui,
ina whakatika ia ki te rurerure i te whenua.
22 Kāti tā koutou mea ki te tangata
kei ōna pongaponga nei tōna manawa;
kia pēhea hoki te whakaaro ki a ia?
Sionból árad üdv és béke minden népre, előbb azonban eléri a büntetés a bálványozó Izrálet
1 Ésaiásnak, Ámós fiának beszéde, a melyet látott Júda és Jeruzsálem felől.
2 Lészen az utolsó időkben, hogy erősen fog állani az Úr házának hegye, hegyeknek felette, és magasabb lészen a halmoknál, és özönleni fognak hozzá minden pogányok; 3 És eljönnek sok népek, mondván: Jertek menjünk fel az Úr hegyére, Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az Ő útaira, és mi járjunk az Ő ösvényein, mert tanítás Sionból jő, és Jeruzsálemből az Úrnak beszéde; 4 Ki ítéletet tesz a pogányok között, és bíráskodik sok nép felett; és csinálnak fegyvereikből kapákat, és dárdáikból metszőkéseket, és nép népre kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanul. 5 Jákóbnak háza! jertek járjunk az Úrnak világosságában! 6 Mert elhagytad, Uram, a Te népedet, Jákób házát; mivel telvék napkeleti erkölcsökkel, és szemfényvesztők, mint a Filiszteusok, és idegenek fiaival kötnek szövetséget; 7 És betelt földje ezüsttel és aranynyal, és nincs szere-száma kincseinek; betelt földje lovakkal, és nincs szere-száma szekereinek; 8 És betelt földje bálványokkal, és kezeik csinálmányának hajolnak meg, mit ujjaik csináltak. 9 Ezért porba hajtatik a közember, és megaláztatik a főember, és meg nem bocsátsz nékik. 10 Menj be a kősziklába, és rejtőzzél el a porba az Úr félelme elől, és az Ő nagyságának dicsősége előtt. 11 A kevély szemű közember megaláztatik, és a főemberek magassága porba hajtatik, és csak az Úr magasztaltatik fel ama napon. 12 Mert a seregek Urának napja eljő minden kevély és magas ellen, és minden felemelkedett ellen, és az megaláztatik. 13 És Libánon minden czédrusai ellen, a melyek magasak és felemelkedettek, s Básánnak minden tölgyfái ellen; 14 Minden magas hegyek ellen, és minden felemelkedett halmok ellen; 15 Minden magas torony ellen, és minden erős kőfal ellen; 16 És Társisnak minden hajói ellen, és minden gyönyörűséges drágaságok ellen. 17 És porba hajtatik a közember kevélysége, és megaláztatik a főemberek magassága, és egyedül az Úr magasztaltatik fel ama napon. 18 És a bálványokat teljességgel elveszti. 19 És bemennek a sziklák barlangjaiba és a föld hasadékaiba, az Úr félelme elől és nagyságának dicsősége előtt, mikor felkél, hogy megrettentse a földet. 20 Ama napon odadobja az ember ezüst bálványait és arany bálványait, miket magának csinált, hogy azok előtt meghajoljon, a vakondokoknak és denevéreknek, 21 Hogy elmenjen a sziklák lyukaiba és a hegyek hasadékiba, az Úr félelme elől és az Ő nagyságának dicsősége előtt, mikor felkél, hogy megrettentse a földet.