Isaías 3

1 Nō te mea tēnei te Ariki, a Ihowā o ngā mano,

te tango atu nei i Hiruhārama, i a Hūrā,

i te tītoko me te tokotoko –

i te tītoko taro katoa,

i te tītoko wai katoa –

2 i te mārohirohi, i te tangata whawhai;

i te kaiwhakawā, i te poropiti,

i te tohunga, i te tautahito;

3 i te rangatira rima tekau,

i te tangata nui,

i te kaiwhakatakoto whakaaro,

i te kaimahi mōhio, i te mea mātau ki te taki.

4 Ka hoatu anō e ahau he tamariki hei rangatira mō rātou,

he kōhungahunga hoki hei kīngi mō rātou.

5 Ka tūkinotia anō te iwi, tētahi e tētahi,

te tangata e tōna hoa tata;

ka whakahīhī hoki te tamariki ki te kaumātua,

te mea e whakahāweatia ana ki te tangata e whakahōnoretia ana.

6 E mau hoki te tangata ki tōna tuakana,

i te whare o tōna pāpā, ā, ka mea,

"He kākahu tōu;

hei rangatira koe mō mātou,

ā, hei raro i tōu ringa

tēnei whakatakanga."

7 Ā taua rā ka karanga nui ia, ka mea,

"E kore ahau e pai hei kaiwhakaora;

kāhore hoki he taro i tōku whare, kāhore he kākahu;

kaua ahau e meinga e koutou

hei rangatira mō te iwi."

8 Kua taka hoki a Hiruhārama,

kua hinga a Hūrā;

kua whawhai nei hoki tō rātou arero, me ā rātou mahi, ki a Ihowā,

whakapātaritari ai i ngā kanohi o tōna korōria.

9 Ko te titiro hoki a ō rātou kanohi hei kaiwhakaatu mō tō rātou hē;

e pērā ana me Horoma e whakapuaki ana i ō rātou hara,

kāhore e huna.

Auē te mate mō tō rātou wairua!

Ko tā rātou utu hoki ki a rātou anō, ko te kino.

10 Mea atu ki te tangata tika, ko te pai mōna;

ka kainga hoki e rātou ngā hua o ā rātou mahi.

11 Auē te mate mō te tangata kino!

Ko te hē mōna; ka riro hoki i a ia te utu o tā ōna ringa.

12 Tēnā ko tāku iwi – he tamariki ō rātou kaitūkino,

he wāhine hoki e kīngi ana mō rātou.

E tāku iwi, ko ōu kaiārahi kei te whakapōhēhē i a koe,

kei te whakakāhore hoki i te tikanga o ōu huarahi.

13 E whakatika ake ana a Ihowā ki te tohe;

e tū ana ia ki te whakawā i ngā iwi.

14 Ka tīmata tā Ihowā whakawā

i ngā kaumātua o tāna iwi, i ōna rangatira anō hoki:

"Ko koutou nāna i pau ai te māra wāina;

ko ngā taonga a ngā rawakore

i pāhuatia kei roto i ō koutou whare.

15 He aha tā koutou tikanga i kuru ai koutou i tāku iwi,

i orohina ai e koutou ngā mata o ngā rawakore?"

e ai tā te Ariki, tā Ihowā o ngā mano.

16 Nā, i mea anō a Ihowā:

"Nā, i te mea e whakapehapeha ana ngā tamāhine o Hiona,

e haere ana me te uatoko o ngā kakī,

me te takataka o ngā karu,

ka whakameamea,

me te tatangi anō ngā waewae;

17 mō reira ka whakangaua e te Ariki ki te pātito

te tumuaki o ngā tamāhine o Hiona,

ka takoto kau anō hoki i a Ihowā ō rātou wāhi ngaro."

18 I taua rā ka kore i te Ariki te ātaahua o ngā mea tatangi o ngā waewae, o ngā whakapaipai rīpekapeka, o ngā heitiki; 19 ngā mekameka, ngā poroporo me ngā ārai kanohi, 20 ngā pōtae, ngā whakapaipai o ngā waewae, ngā pākawe, ngā pouaka hongihongi me ngā whakakai; 21 ngā mōwhiti, ngā whakapaipai a te ihu; 22 ngā kākahu whakapaipai, ngā koroka, ngā hōro me ngā pūkoro; 23 ngā whakaata me te rīnena pai, ngā pōtae me ngā ārai whakapaipai.

24 Nā, he kakara pai i mua, tērā e puta ake he piro;

he whītiki, tuku iho he tawhetawhe;

he koukou huatau, tau iho he pākira kau;

he tātua whakapaipai, kōpakina iho ki te kākahu taratara;

he ātaahua, hunuhunua ake.

25 Ka hinga ōu tāngata i te hoari,

ōu mārohirohi i te whawhaitanga.

26 Ka tangi, ka auē ōna kūwaha; ā, ka mokemoke ia,

ka tau ki te whenua.

Ítélet a nép bűnei felett, különösen a nők hiúsága felett

1 Oh szünjetek meg hát az emberben bízni, a kinek egy lehellet van orrában, mert hát ugyan mire becsülhető ő? 2 Mert ímé az Úr, a seregeknek Ura elveszi Jeruzsálemből és Júdából a támaszt és a táplálót, a kenyérnek minden erejét és a víznek minden erejét; 3 Az erőst és hadakozót, birót és prófétát, jóst és öreget; 4 Az ötvenedes hadnagyot, a tisztes embert, a tanácsost, az ügyes mestert és a varázsláshoz értőt; 5 És adok nékik gyerkőczöket fejedelmekül, és gyermekek uralkodnak rajtok. 6 És nyomorba jut a nép; egyik a másik ellen, ki-ki az ő társa ellen támad, a gyermek az öreg ellen, becstelen a tisztes ellen; 7 És ha valaki megragadja atyja nemzetségéből való rokonát, mondván: Néked ruhád van, légy fejedelmünk és e romlás kezed alatt legyen: 8 Ez ama napon így fog felkiáltani: Nem leszek sebkötöző, házamban is nincsen kenyér és nincs ruha; ne tegyetek engem e nép fejedelmévé! 9 Mert megromlott Jeruzsálem, és Júda elesett, mert nyelvök és cselekedeteik az Úr ellen vannak, hogy az Ő dicsőséges szemeit ingereljék. 10 Arczuk tekintete tesz ellenök bizonyságot, bűneikkel Sodoma módjára kérkednek, nemhogy eltitkolnák; jaj lelköknek! mert magok szereztek magoknak gonoszt. 11 Mondjátok az igaznak, hogy jól lészen dolga, mert cselekedeteik gyümölcsével élnek. 12 Jaj a gonosznak, gonoszul lesz dolga, mert kezeinek cselekedete szerint fizetnek néki. 13 Népem nyomorgatói gyermekek, és asszonyok uralkodnak rajta; népem! a te vezéreid hitetők, és ösvényidnek útját elrejtik előled. 14 Előálla perelni az Úr, és itt áll ítélni népeket. 15 Az Úr törvénybe megy népe véneivel és fejedelmivel: Hiszen ti lelegeltétek a szőlőt, szegénytől rablott marha van házaitokban: 16 Mi dolog, hogy népemet összezúzzátok, és a szegények orczáját összetöritek? ezt mondja az Úr, a seregeknek Ura. 17 És szól az Úr: Mivel Sion leányai felfuvalkodtak, és felemelt nyakkal járnak, szemeikkel pillognak, és aprókat lépve járnak, és lábokkal nagy zengést bongást szereznek: 18 Megkopaszítja az Úr Sion leányainak fejtetőjét, és az ő szemérmöket megmezteleníti. 19 Ama napon eltávolítja az Úr az ő lábaik zengő ékességét, a napocskákat és holdacskákat, 20 A fülönfüggőket, a karpereczeket és a fátyolokat, 21 A pártákat, a láblánczokat, az öveket, a jóillattartókat és az ereklyéket, 22 A gyűrűket és az orrpereczeket, 23 Az ünneplő ruhákat, a palástokat, a nagy kendőket és az erszényeket, 24 A tükröket, a gyolcsingeket, a főkötőket és a keczeléket: 25 És lesz a balzsamillat helyén büdösség, az öv helyén kötél, és a felfodrozott haj helyén kopaszság, a szép köpenynek helyén zsákruha, és a szépség helyén homlokra sütött bélyeg. 26 Férfiaid fegyver által hullnak el, és vitézeid harczban: 27 És sírnak és gyászolnak kapui, és ő elpusztíttatván, a földön ül; 28 És megragad hét asszony egy férfit ama napon, mondván: A magunk kenyerét eszszük és a mi ruhánkba öltözködünk, csak hadd neveztessünk a te nevedről, és vedd le rólunk gyalázatunkat!