Isaías 36

Ka Takutaku a Henakeripi i a Hiruhārama

1 Nā, nō te tekau mā whā o ngā tau o Kīngi Hetekia ka whakaekea mai ngā pā taiepa katoa o Hūrā e Henakeripi kīngi o Ahiria, ā, riro ana i a ia. 2 Nā, ka tonoa mai e te kīngi o Ahiria a Rapahake i Rakihi ki a Kīngi Hetekia, ki Hiruhārama; he nui te ope. Nā, tū ana ia ki te awakeri o tō runga puna wai, ki te ara i te māra o te kaihoroi kākahu. 3 Nā, ka puta atu ki a ia a Eriakimi, tama a Hirikia, rangatira o te whare, rātou ko Hepena, kaituhituhi, ko Ioaha, tama a Āhapa, kaiwhakamahara.

4 Nā, ka mea a Rapahake ki a rātou, "Tēnā, mea atu ki a Hetekia:

" ‘Ko te kupu tēnei a te kīngi nui, a te kīngi o Ahiria: He aha tēnei whakawhirinaki e whakawhirinaki nā koe? 5 Ki tāku, ko tāu ngārahu, me tōu kaha mō te whawhai he kupu noa iho. Ko wai tōu whakawhirinakitanga, i whakakeke ai koe ki ahau? 6 Nā, e whakawhirinaki nā koe ki tēnā kākaho whati hei tokotoko, ki Īhipa; ki te whakahinga atu te tangata ki reira, ka ngoto ki tōna ringa, nā, kua tū. Ka pērā anō a Parao kīngi o Īhipa ki te hunga katoa e okioki ana ki a ia. 7 Nā, ki te mea koe ki ahau, "Ko Ihowā, ko tō mātou Atua tā mātou e whakawhirinaki nei," he teka ianei nāna ngā wāhi tiketike, me ngā āta e whakakāhoretia nā e Hetekia, i mea i nā ki a Hūrā rāua ko Hiruhārama, "Hei mua i tēnei āta koutou koropiko ai"?

8 " ‘Nā, tēnā rā, hōmai āianei he utu pupuri ki tōku ariki, ki te kīngi o Ahiria, ā, ka hoatu e ahau ētahi hōiho ki a koe, kia rua mano, ki te taea e koe te whakanoho he kaieke ki runga ki a rātou. 9 Ā, me pēhea e hoki ai i a koe te kanohi o tētahi rangatira o ngā mea ririki rawa o ngā pononga a tōku ariki; i a koe ka whakawhirinaki ki Īhipa ki te hāriata, ki te kaieke hōiho māu? 10 I ngaro rānei a Ihowā i tōku haerenga mai ki te huna i tēnei whenua? I mea mai a Ihowā ki ahau, Haere ki tērā whenua huna ai.’ "

11 Nā, ka mea a Eriakimi rātou ko Hepena, ko Ioaha, ki a Rapahake, "Tēnā, kōrero Hīriani mai ki āu pononga; e mōhiotia ana hoki tēnā reo e mātou, kaua hoki e kōrero reo Hūrai mai ki a mātou, i te mea e whakarongo ana te iwi nei i runga i te taiepa."

12 Anō rā ko Rapahake, "I tonoa mai rānei ahau e tōku ariki ki tōu ariki, ki a koe rānei, hei kōrero i ēnei kupu? He teka ianei ki ngā tāngata e noho ana i runga i te taiepa, kia kainga e rātou tō rātou paru, kia inumia anō tō rātou mimi, arā e koutou tahi?"

13 Nā, tū ana a Rapahake, ā, nui atu tōna reo ki te karanga i te reo o ngā Hūrai; ka mea, "Whakarongo ki ngā kupu a te kīngi nui, a te kīngi o Ahiria! 14 Ko te kupu tēnei a te kīngi: Kei tinihangatia koutou e Hetekia; e kore hoki koutou e taea e ia te whakaora. 15 Kei meinga koutou e Hetekia kia whakawhirinaki ki a Ihowā, i a ia e kī nā, ‘Tērā tātou ka whakaorangia e Ihowā; e kore tēnei pā e tukua ki te ringa o te kīngi o Ahiria.’

16 "Kaua e rongo ki a Hetekia; ko te kupu hoki tēnei a te kīngi o Ahiria: ‘Houhia tāu rongo ki ahau, haere mai hoki ki waho, ki ahau; ka kai ai koutou i ngā hua o tāna wāina, o tāna wāina, o tāna piki, o tāna piki, ka inu anō i te wai o tāna puna, o tāna puna; 17 kia tae atu rā anō ahau ki te tiki atu i a koutou ki te whenua e pēnei ana me tō koutou nei whenua, ki te whenua wīti, wāina, ki te whenua taro, māra wāina.

18 "Kei whakapatia koutou e Hetekia, ki te mea ia, ‘Mā Ihowā tātou e whakaora.’ I whakaorangia rānei e tētahi o ngā atua o ngā tauiwi tōna whenua i te ringa o te kīngi o Ahiria? 19 Kei hea ngā atua o Hāmata, o Ārapara? Kei hea ngā atua o Hēparawaima? I whakaorangia rānei e rātou a Hamaria i tōku ringa? 20 Nā wai o ngā atua katoa o ēnei whenua i whakaora tō rātou whenua i tōku ringa, e whakaorangia ai e Ihowā a Hiruhārama i tōku ringa?"

21 Heoi, whakarongo kau ana rātou, kīhai i utua tāna; ko tā te kīngi hoki tēnā i ako ai; i kī ia, "Kaua e utua tāna."

22 Nā, haere ana a Eriakimi, tama a Hirikia, rangatira o te whare, rātou ko Hepena kaituhituhi, ko Ioaha, tama a Āhapa, kaiwhakamahara, ki a Hetekia, he mea haehae ō rātou kākahu, ā, kōrerotia ana e rātou ki a ia ngā kupu a Rapahake.

Az Assirusok megszállják Jeruzsálemet

1 És lőn Ezékiás király tizennegyedik esztendejében, feljöve Szanhérib assir király Júdának minden erős városai ellen, és azokat megvevé. 2 És elküldé Assiria királya Rabsakét Lákisból Jeruzsálembe, Ezékiás királyhoz nagy sereggel, ki is megállt a felső tó folyásánál, a ruhamosók mezejének útján. 3 És kijöve hozzá Eljákim a Hilkiás fia az udvarnagy, és Sebna az íródeák, és Jóák Asáfnak fia az emlékíró. 4 És mondá nékik Rabsaké: Mondjátok meg kérlek Ezékiásnak, így szól a nagy király, Assiria királya: Micsoda bizodalom ez, melyre támaszkodol? 5 Azt mondom, hogy csak szóbeszéd az, hogy ész és erő van nálatok a háborúhoz; no hát kiben bízol, hogy ellenem feltámadál? 6 Ímé te e megtört nádszálban bízol, Égyiptomban, melyre a ki támaszkodik, tenyerébe megy és átfúrja azt; ilyen a Faraó, Égyiptomnak királya, minden benne bízóknak. 7 És ha azt mondod nékem: az Úrban, a mi Istenünkben bízunk: vajjon nem Ő-é az, a kinek magaslatait és oltárait elrontotta Ezékiás, és ezt mondá Júdának és Jeruzsálemnek: Ez előtt az oltár előtt hajoljatok meg. 8 Most azért harczolj meg, kérlek, az én urammal, az assir királylyal, és adok néked két ezer lovat, ha ugyan tudsz lovagokat ültetni reájok. 9 Miképen állasz ellene egyetlen helytartónak is, a ki legkisebb az uram szolgái közt? De hisz Égyiptomban van bizalmad, a szekerekért és lovagokért. 10 És most talán az Úr nélkül jöttem én e földre, hogy elpusztítsam azt? Az Úr mondá nékem: Menj a földre, és pusztítsd el azt! 11 És mondá Eljákim és Sebna és Jóák Rabsakénak: Szólj, kérünk, szolgáidhoz arám nyelven, mert értjük azt, és ne zsidóul szólj hozzánk, e kőfalon levő nép füle hallatára. 12 És mondá Rabsaké: Avagy a te uradhoz, vagy te hozzád küldött engem az én uram, hogy ezeket elmondjam? és nem az emberekhez-é, a kik ülnek a kőfalon, hogy egyék ganéjokat és igyák vizeletöket veletek együtt?! 13 És odaálla Rabsaké, és kiálta felszóval zsidóul, és mondá: Halljátok a nagy királynak, Assiria királyának beszédit! 14 Ezt mondja a király: Meg ne csaljon benneteket Ezékiás, mert nem szabadíthat meg titeket. 15 És ne biztasson titeket Ezékiás az Úrral, mondván: Kétségtelen megszabadít az Úr minket, nem adatik e város az assiriai király kezébe! 16 Ezékiásra ne hallgassatok, mert azt mondja Assiria királya: Tegyetek velem szövetséget és jőjjetek ki hozzám, és akkor kiki ehetik szőlőjéből és az ő olajfájáról, és ihatja kútjának vizét. 17 Míg eljövök és elviszlek titeket oly földre, minő a ti földetek, gabona és must földére, kenyér és szőlő földére. 18 Rá ne szedjen titeket Ezékiás, mondván: Az Úr megszabadít minket! Avagy megszabadították-é a népek istenei, kiki az ő földét Assiria királyának kezéből? 19 Hol vannak Hamáth és Arphádnak istenei? hol Sefarvaimnak istenei? talán bizony megmentették Samariát kezemből? 20 Kicsoda e földek minden istenei között, a ki megszabadította volna földét kezemből, hogy az Úr megszabadítsa Jeruzsálemet az én kezemből? 21 Ők pedig hallgatának, és egy szót sem feleltek, mert a király parancsolá így, mondván: Ne feleljetek néki! 22 Akkor elmenének Eljákim a Hilkiás fia az udvarnagy, és Sebna az íródeák, és Jóák Asáf fia az emlékíró, Ezékiáshoz meghasogatott ruhákban, és hírül adák néki a Rabsaké beszédeit.