Isaías 9

Te Kīngitanga Tika o te Kīngi e Haere mai nei

1 Otiia, e kore e pōuri tonu ia i mamae nei. I te wā i mua i whakaititia e ia te whenua o Hepurona me te whenua o Napatari; i te wā ia i muri nei ka whakakorōriatia e ia, i te ara o te moana, i tāwāhi o Horano, i Karirī o ngā tauiwi.

2 Ko te hunga i hāereere i te pōuri,

kua kite i te mārama nui;

ko ngā tāngata e noho ana i te whenua o te ātārangi o te mate;

kua whiti te mārama ki a rātou.

3 Kua whakatokomahatia e koe te iwi,

kua whakanuia e koe tō rātou koa;

koa noa iho rātou ki tōu aroaro,

me te mea e koa ana ki te kotinga wīti,

e whakamanamana ana rānei

ki ngā taonga parakete e wehewehea ana.

4 Whati pū hoki i a koe te ioka o tāna kawenga,

te rākau whiu mō tōna pokohiwi,

te rākau o tōna kaiwhakatupu kino,

koia anō kei tō te rā i a Miriana.

5 Ko ngā mea whawhai katoa hoki a te tangata whawhai mō te ngangau,

ko ngā kākahu i okeokea ki te toto,

hei tahunga ēnā, hei kai mā te ahi.

6 Kua whānau nei hoki he tamaiti mā tātou,

kua hōmai he tama ki a tātou;

ā, ki runga ki tōna pokohiwi te rangatiratanga;

nā, ko te ingoa e huaina ki a ia

ko Whakamīharo, ko Kaiwhakatakoto Whakaaro, ko te Atua Kaha Rawa,

ko te Matua Mutungakore, ko te Rangatira o te Rongomau.

7 Kāhore he mutunga o te nui haere o tōna kīngitanga,

o te mau o tana rongo,

ki runga ki te torōna o Rāwiri,

ki runga hoki i tōna rangatiratanga.

Kia ū ai, kia mau ai hoki i runga i te whakawā,

i runga i te tika āianei ā ake tonu atu.

Ka oti tēnei i te ngākau whakapuke o Ihowā o ngā mano.

Te Whakawātanga ki te Whakahīhī me te Whakawhiunga

8 I ungā e te Ariki he kupu ki a Hākopa,

kua tau anō ki a Īharaira;

9 ā, ka mōhio te iwi katoa –

a Ēparaima rātou ko te tangata o Hamaria –

he whakapehapeha nei,

he ngākau nui nei tō rātou ki te kī mai,

10 "Kua horo ngā pereki,

ā, mā tātou e hanga ki te kōhatu tārai;

kua oti ngā hikamora te tapahi,

ka puta kē i a tātou he hīta."

11 Nō reira ka whakaarahia e Ihowā ngā hoariri o Retini ki a ia,

ā, ka oho i a ia ōna hoa whawhai;

12 ko ngā Hīriani ki mua, ko ngā Pirihitini ki muri,

hāmama tonu ki te kai i a Īharaira.

Ahakoa ko tēnei katoa e kore tōna riri e tahuri kē,

engari mārō tonu tōna ringa.

13 Nā, kīhai anō te iwi i tahuri ki tō rātou kaiwhiu,

kīhai anō hoki i rapu i a Ihowā o ngā mano.

14 Mō reira ka tapahia e Ihowā te upoko o Īharaira me te hiawero,

te nīkau me te wīwī, i te rā kotahi –

15 ko te kaumātua me te tangata ingoa nui, ko ia te upoko;

ko te poropiti whakaako teka, ko ia te hiawero.

16 Ko ngā kaiārahi hoki o tēnei iwi hei whakapōhēhē i a rātou,

ā, pau ake a rātou i ārahi ai.

17 Mō reira kāhore o te Ariki koa ki ā rātou taitamariki,

e kore anō e tohungia ā rātou pani, ā rātou pouaru;

nō te mea he noa rātou katoa, he kaimahi i te kino,

he wairangi te kōrero a ngā māngai katoa.

Ahakoa ko tēnei katoa, e kore tōna riri e tahuri kē,

engari mārō tonu tōna ringa.

18 Kei te toro nei hoki te kino, ānō he ahi;

pau ake i a ia ngā tātarāmoa me ngā tūmatakuru;

nā, ka kā ki ngā rākau pūruru o te ngahere,

ka pupū ake ngā kapua pongere o te paowa whakarunga.

19 Nā te riri o Ihowā o ngā mano

i toro ai te whenua;

ā, ko te iwi, ānō he kai mā te ahi;

e kore tōna tuakana, tōna teina e tohungia e tētahi.

20 Ā, ka kapohia e tētahi māna i te taha ki matau,

ā, ka matekai anō;

ā, ka kai ia i te taha ki mauī,

ā, e kore rātou e mākona.

Ka kainga e rātou, e tēnā, e tēnā o rātou te kikokiko o tōna ake ringa;

21 a Mānahi ki a Ēparaima; a Ēparaima ki a Mānahi;

ā, ko rāua tokorua ki a Hūrā.

Ahakoa ko tēnei katoa, e kore tōna riri e tahuri kē,

engari mārō tonu tōna ringa.

1 De nem lesz mindig sötét ott, a hol most szorongatás van; először megalázta Zebulon és Nafthali földjét, de azután megdicsőíti a tenger útját, a Jordán túlsó partját és a pogányok határát.

A Messiás születése, neve, országa

2 A nép, a mely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; a kik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttök! 3 Te megsokasítod e népet, nagy örömöt szerzesz néki, és örvendeznek előtted az aratók örömével, és vígadoznak, mint mikoron zsákmányt osztanak. 4 Mert terhes igáját és háta vesszejét, az őt nyomorgatónak botját összetöröd, mint a Midián napján; 5 Mert a vitézek harczi saruja és a vérbe fertőztetett öltözet megég, és tűznek eledele lészen; 6 Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének! 7 Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A seregek Urának buzgó szerelme mívelendi ezt!

Ítélet Izráel felett

8 Beszédet küldött az Úr Jákóbnak, és leesett Izráelben, 9 Hogy megértse az egész nép: Efraim és Samaria lakosa, a kik ezt mondják kevélyen és felfuvalkodva: 10 Téglák omlottak le, és mi faragott kőből építünk; fügefák vágattak ki, és mi czédrusokat ültetünk helyökre! 11 De az Úr ellenök hozza Reczin szorongatóit, és ellenségeiket rájok uszítja; 12 A Sziriabeliek elől, és a Filiszteusok hátul, s falják Izráelt feltátott torokkal. Mindezekkel azonban haragja el nem múlt, és keze még felemelve van. 13 Hiszen e nép nem tért meg az őt verő Istenhez, és a seregeknek Urát nem keresték; 14 Ezért kivágja az Úr Izráelből a főt és farkat, a pálmaágat és a kákát egy napon. 15 A fő: a vén és a főember, a fark pedig a próféta, a ki hazugságot szól. 16 Mert e nép vezérei hitetőkké lettek, és a kiket vezetének, elvesztek. 17 Ezért ifjaiban sem gyönyörködik az Úr, s árváin és özvegyein sem könyörül; mert mindnyájan istentelenek és gonosztevők, és minden száj bolondságot beszél. Mindezekkel haragja el nem múlt, és keze még felemelve van. 18 Mert a gonoszság felgerjedt, mint a tűz, s tövist és gazt emészt, és meggyújtja a sűrű erdőt, és felgomolyg az füst oszlopában. 19 A seregek Urának haragja miatt kiégett a föld, és a nép a tűznek eledele lőn: Senki atyjafián nem könyörül, 20 Jobbkézre vág és megéhezik, eszik balkézre és nem elégszik meg; mindnyájan karjoknak húsát eszik, 21 Manassé Efraimot és Efraim Manassét; s mindketten Júda ellen kelnek. Mindezekkel haragja el nem múlt, és keze még felemelve van.