Me Rīpenetā a Hopa
1 Nā, ka whakautu a Pirirara Huhi, ka mea:
2 "Kia pēhea ake te roa o tāu kōrero i ēnei mea?
Kia pēhea ake te roa o ngā kupu a tōu māngai e rite ai ki te hau kaha?
3 E whakaparori kē rānei te Atua i te whakawā?
E whakaparori kē rānei te Kaha Rawa i te tika?
4 Ki te mea i hara āu tamariki ki a ia,
ā, kua makā atu rātou e ia hei utu mō tō rātou hē.
5 Ki te rapu wawe koe i te Atua,
ā, ka īnoi ki te Kaha Rawa;
6 ki te mea he mā koe, he tika,
inā, ka ara ake ia ki a koe āianei,
ka manaakitia anō e ia te nohoanga o tōu tika.
7 Ahakoa i iti tōu tīmatanga,
e nui noa atu tōu whakamutunga.
8 "Tēnā rā, ui atu ki tō mua whakatupuranga;
anga atu hoki ki te mea kua rapua e ō rātou mātua.
9 Nōnanahi nei hoki tātou, kāhore hoki e mōhio;
he ātārangi nei hoki ō tātou rā i runga i te whenua.
10 E kore rānei rātou e whakaako i a koe, e kōrero ki a koe,
e puaki mai rānei he kupu i ō rātou ngākau?
11 "E tupu rānei te wīwī i te mea kāhore he repo?
E nui rānei te raupō ki te kāhore he wai?
12 I te mea he kaiota tonu, ā, kīhai i tapahia,
kua maroke i mua ake i ngā otaota katoa.
13 Ka pērā anō ngā ara o te hunga katoa e wareware ana ki te Atua,
ā, ka riro ki te kore tā te tangata whakapono kore i tūmanako ai.
14 Ka motuhia atu tāna i whakamanawa atu ai,
ko te whare hoki o te pūngāwerewere hei tūmanakohanga mōna.
15 Ka okioki atu ia ki tōna whare; heoi e kore e tū;
ū tonu tāna pupuri atu, otiia e kore e mau.
16 E matomato ana i te mea kāhore nei te rā,
ā, e wana ana ōna peka i tāna kāri.
17 Kapi tonu te pūranga i ōna pakiaka,
e kitea ana e ia te wāhi kāmaka.
18 Ki te whakamōtītia iho ia i tōna wāhi,
ka whakakāhore taua wāhi ki a ia, ka mea,
‘Kāhore ahau i kite i a koe.’
19 Nanā, ko te hari tēnei o tōna ara,
ā, ka tupu ake ētahi atu i roto i te puehu.
20 "Nanā, e kore te Atua e whakakāhore ki te tangata tika,
e kore anō e puritia e ia te ringa o ngā tāngata kino.
21 Tērā anō tōu māngai ka whakakīia e ia ki te kata,
ōu ngutu ki te hāmama.
22 He whakamā te kākahu mō te hunga e kino ana ki a koe,
ā, ka kāhore noa iho te tapenākara o te hunga kino."
Bildád első beszéde: csak bűnbánat lehet Jób számára a boldogságra vivő út; az istentelenek elvesznek
1 Akkor felele a sukhi Bildád, és monda: 2 Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél? 3 Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot? 4 Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket. 5 De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz; 6 Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát. 7 És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon. 8 Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra! 9 Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön. 10 Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?! 11 Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül? 12 Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad. 13 Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész. 14 Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló. 15 Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg. 16 Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén. 17 Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen. 18 Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak! 19 Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból. 20 Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt. 21 Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal. 22 Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.