Hopa 35

Ka Whakahē a Erihu i te Whakahīhī

1 I kōrero anō a Erihu, i mea:

2 "Ki tōu whakaaro he tika tēnei māu,

e mea ana rānei koe, ‘Nui atu tōku tika i tō te Atua?’

3 I mea ai koe, ‘He aha te rawa ki a koe?’

ā, ‘He aha te painga ki ahau, hira ake i te painga me i hara ahau?’

4 "Māku e whakahoki he kupu ki a koe,

ki a koutou ko ōu hoa.

5 Kia matatau atu tāu titiro ki ngā rangi;

mātakitakina atu hoki ngā kapua e tiketike ake nā i a koe.

6 Mehemea kua hara koe, ka ahatia ia e tāu mahi?

Ā, ki te whakanuia āu mahi tutū, e aha ana rānei koe ki a ia?

7 Ki te mea he tika tōu, ko te aha e hoatu ana e koe ki a ia?

Ko te aha rānei a tōu ringa e riro ana i a ia?

8 Ka mamae pea tētahi tangata pēnā i a koe nā i tōu kino;

ka whai painga pea ki tētahi tama a te tangata tōu tika.

9 "He maha nō ngā tūkinotanga i tangi ai rātou;

nā te ringaringa o te hunga nui i auē ai rātou kia āwhinatia.

10 Kāhore ia tētahi e mea ana, ‘Kei hea tōku Kaihanga, te Atua,

e hōmai nei i ngā waiata i te pō?

11 E nui atu nei tāna whakaako ki a tātou i tāna ki ngā kararehe o te whenua,

nāna hoki i nui ai ō tātou mahara i o ngā manu o te rangi?’

12 Karanga ana rātou i reira, heoi kāhore he kupu e whakahokia mai,

he mea nā te whakapehapeha o te hunga kino.

13 He pono e kore te tekateka noa e whakarangona mai e te Atua,

e kore anō hoki e tirohia mai e te Kaha Rawa.

14 Ka iti rawa iho ki te mea koe,

kāhore koe e kite i a ia,

kei tōna aroaro te whakarite whakawā;

nā, ka tatari koe ki a ia!

15 Nā, kīhai nei ia i tae mai i runga i tōna riri,

kīhai anō hoki i aro nui mai ki te whakamanamana;

16 koia i puaki ai te māngai o Hopa, he mea horihori kau nei;

kāhore he mātauranga o ngā kupu e whakamahatia nei e ia."

Elihu harmadik beszéde: az ember csak magának árt panaszkodásával. Isten igaz ítéletet tart

1 Tovább is felele Elihu, és monda: 2 Azt gondolod-é igaznak, ha így szólsz: Az én igazságom nagyobb, mint Istené? 3 Hogyha ezt mondod: Mi hasznod belőle? Mivel várhatok többet, mintha vétkezném? 4 Én megadom rá néked a feleletet, és barátaidnak te veled együtt. 5 Tekints az égre és lásd meg; és nézd meg a fellegeket, milyen magasan vannak feletted! 6 Hogyha vétkezel, mit tehetsz ellene; ha megsokasítod bűneidet, mit ártasz néki? 7 Ha igaz vagy, mit adsz néki, avagy mit kap a te kezedből? 8 Az olyan embernek árt a te gonoszságod, mint te vagy, és igazságod az ilyen ember fiának használ. 9 A sok erőszak miatt kiáltoznak; jajgatnak a hatalmasok karja miatt; 10 De egy sem mondja: Hol van Isten, az én teremtőm, a ki hálaénekre indít éjszaka; 11 A ki többre tanít minket a mezei vadaknál, és bölcsebbekké tesz az ég madarainál? 12 Akkor azután kiálthatnak, de ő nem felel a gonoszok kevélysége miatt; 13 Mert a hiábavalóságot Isten meg nem hallgatja, a Mindenható arra nem tekint. 14 Hátha még azt mondod: Te nem látod őt; az ügy előtte van és te reá vársz! 15 Most pedig, mivel nem büntet haragja, és nem figyelmez a nagy álnokságra: 16 Azért tátja fel Jób hívságra a száját, és szaporítja a szót értelem nélkül.