Jó 18

Ka Whakawhiua e te Atua te Hunga Kino

1 Anō rā ko Pirirara Huhi, i mea ia:

2 "Kia pēhea te roa o tā koutou whakatakoto māhanga mō ngā kupu?

Kia whai mahara mai, muri iho ka kōrero mātou.

3 He aha mātou i kīia ai he kararehe,

i waiho ai hei mea poke ki tā koutou titiro mai?

4 Haea iho koe e koe anō, i a koe e riri ana –

māu koia ka mahue ai te whenua,

ka nekehia ai te toka i tōna wāhi?

5 "E pirau anō hoki te rama a te hunga kino,

ā, e kore te mura o tāna ahi e mārama.

6 Ka pōuri te mārama i roto i tōna tēneti,

ka pirau anō hoki tāna rama i runga i a ia.

7 Ka whakakīkītia ngā takahanga o tōna kaha,

ka kōkiritia iho anō ia ki raro e tōna whakaaro ake.

8 Nō te mea ka makā ia e ōna waewae ake ki te kupenga,

ka haere hoki ia i runga i te reti.

9 Ka mau tōna rekereke i te tawhiti,

ā, ka hopukia ia e te māhanga.

10 Kei te huna ki te whenua te aho mōna,

te rore hoki mōna ki te huarahi.

11 He whakamataku i ngā taha katoa hei mea i a ia kia wehi,

hei aruaru hoki i a ia i ōna hikitanga rekereke.

12 Ko tōna kaha ka hemo i te kai,

ā, kei te whanga tonu te aituā ki tōna tatunga.

13 Ka pau i tērā ngā wāhi o tōna tinana,

āe, ka pau ōna wāhi i te mātāmua o te mate.

14 Ka hūtia atu ia i roto i tōna tēneti, i whakamanawa ai ia,

ā, ka kawea atu ia ki te kīngi o ngā whakamataku.

15 Nā, ka noho ki tōna tēneti te mea ehara nei i a ia;

ā, ka ruia iho te whānāriki ki runga ki tōna kāinga.

16 Ka maroke ake ōna pakiaka i raro,

ā, i runga ka tapahia atu tōna manga.

17 Ka ngaro atu te maharatanga ki a ia i runga i te whenua;

e kore anō ia e whai ingoa i te huanui.

18 Ka peia atu anō ia i roto i te mārama ki te pōuri,

ka atiatia atu hoki i te ao.

19 E kore ia e whai tama, e whai tama rānei a te tama, i roto i tōna iwi,

he mōrehu rānei i te wāhi i noho ai ia.

20 Mīharo ana ki tōna rā te hunga i muri i a ia,

pērā i te hunga i haere rā i mua, mau ana tō rātou wehi.

21 He pono ko ngā nohoanga ēnei o te tangata kino,

ko te wāhi hoki tēnei o te tangata kāhore e mōhio ki te Atua."

Bildád második beszéde: Jóbhoz intézett keserű megszólítása után az istentelenek elkerülhetetlen veszedelmét rajzolja

1 Felele pedig a sukhi Bildád, és monda: 2 Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg a dolgot, azután szóljunk. 3 Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben? 4 Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kőszikla helyéről? 5 Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája. 6 A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövétneke kialszik felette. 7 Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt. 8 Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár. 9 A sarka tőrbe akad, és kelepcze fogja meg őt. 10 Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő szokott ösvényén. 11 Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon. 12 Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett. 13 Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje. 14 Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő. 15 Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak. 16 Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága. 17 Emlékezete elvész a földről, még az utczákon sem marad fel a neve. 18 A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt. 19 Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján. 20 Az ő pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élő embereket. 21 Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.