Jó 5

Ka Whakatika tonu a Eripata

1 "Tēnā rā, karanga; ka whakaō rānei tētahi ki a koe?

Ā, ka anga atu koe ki a wai o te hunga tapu?

2 E patua ana hoki te kūware e te āritarita,

e whakamatea ana te whakaarokore e te hae.

3 I kite ahau i te kūware e hou ana ōna pakiaka;

kitea rawatia ake kua kangā e ahau tōna nohoanga.

4 Kei tawhiti atu āna tama i te ora,

mongamonga noa rātou i te kūwaha,

kāhore hoki he kaiwhakaora.

5 Ko āna hua ka kainga e te tangata matekai,

ka riro i a ia ahakoa i roto i te tātarāmoa,

ā, ka hāmama te māhanga ki ō rātou rawa.

6 Nā, e kore te hē e puta ake i te puehu,

e kore anō te raruraru e tupu ake i te oneone;

7 i whānau te tangata ki te raruraru,

tōna rite kei ngā korakora e rere nei whakarunga.

8 "Ko ahau ia ka rapu i tā te Atua;

me tuku atu tāku kōrero ki te Atua.

9 E mahi nei i ngā mea nunui e kore nei e taea te rapu atu,

i ngā mea whakamīharo e kore nei e taea te tatau.

10 E hōmai nei i te ua ki te mata o te whenua,

e unga nei i te wai ki te mata o ngā pārae;

11 e whakanoho nei i te hunga iti ki te wāhi tiketike,

ā, whakanekehia ake ana te hunga pōuri ki te ora.

12 E haukoti nei i ngā whakaaro o te hunga tinihanga,

tē taea e ō rātou ringa tā rātou i mea ai.

13 Mau ake i a ia te hunga whakaaro i tō rātou tinihanga:

pororaru iho ngā whakaaro o te hunga kotiti kē.

14 I te awatea nei, tūtaki ana rātou ki te pōuri;

whāwhā ana rātou i te poutūmārōtanga, ānō ko te pō.

15 Otiia, e whakaorangia ana e ia te rawakore i te hoari, i tō rātou māngai,

i te ringa anō o te tangata kaha.

16 Ka ai anō he tūmanakohanga atu mō te ware;

kokopi tonu ia te māngai o te kino.

17 "Nanā, ka hari te tangata e ākona ana e te Atua;

nā, kaua e whakahāwea ki te papaki a te Kaha Rawa.

18 He whakamamae hoki tāna, he takai anō;

e patu ana ia, ā, ko ōna ringa anō hei whakaora.

19 E ono ngā matenga e whakaora ai ia i a koe;

ahakoa e whitu, e kore te hē e pā ki a koe.

20 I te matekai ka hokona koe e ia kei mate;

i te tatauranga anō, kei pāngia e te hoari.

21 Ka huna koe i te whiu a te arero,

e kore anō koe e wehi i te whakangaromanga ina tae mai.

22 E kata anō koe ki te whakangaromanga rāua ko te hemokai;

e kore hoki koe e wehi i ngā kīrehe o te whenua.

23 Nō te mea ka takoto tāu kawenata ki ngā kōhatu o te pārae;

ka mau anō tā koutou rongo ko ngā kīrehe o te pārae.

24 Ka mōhio anō koe e tū ana tōu tēneti i te āionuku,

ka hāereere anō koe ki tōu nohoanga, tē ai he hara.

25 Ka mōhio anō koe he nui ōu uri,

he pērā anō tōu whānau me te tarutaru o te whenua.

26 Ka āta rite ōu tau ina tae koe ki te urupā,

ka pērā anō me te pūranga wīti e hikitia ake ana i tōna wā e rite ai.

27 "Nanā, tēnei, he mea rapu nā mātou, ko te mea tika hoki ia;

whakarangona mai, ka mōhio iho hei pai mōu."

Folytatás: az istentelen elvész; aki Isten előtt meghajlik, az megszabadul

1 Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz? 2 Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el. 3 Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát. 4 Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket. 5 A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el. 6 Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság! 7 Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái. 8 Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet. 9 A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen. 10 A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát. 11 Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa. 12 A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék. 13 A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi. 14 Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka. 15 A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt; 16 Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját. 17 Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad! 18 Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak. 19 Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged. 20 Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől. 21 A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik. 22 A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz. 23 Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled. 24 Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt. 25 Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű. 26 Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona. 27 Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.