Te Mana Ariki o te Atua
1 Anō rā ko Pirirara Huhi, i mea ia:
2 "Kei a ia te kīngitanga me te wehi:
ko ia hei hohou i te rongo i ōna wāhi tiketike.
3 E taea rānei āna ope te tatau?
Ko wai hoki i kore te whitingia e tōna mārama?
4 Ā, mā te aha rā te tangata ka whakatikaia mai ai e te Atua?
Mā te aha ka mā ai te whānau a te wahine?
5 Nanā, ko te marama, kāhore ōna tīahotanga,
kāhore hoki ngā whetū kia mā ki tāna titiro;
6 kia iti rawa iho tō te tangata, he kutukutu nei!
Tō te tama ā te tangata, he iro nei!"
Bildád utolsó beszéde: mi az ember Isten előtt!
1 Felele pedig a Sukhból való Bildád, és monda: 2 Hatalom és fenség az övé, a ki békességet szerez az ő magasságaiban. 3 Van-é száma az ő sereginek, és kire nem kél fel az ő világossága? 4 Hogy-hogy lehetne igaz a halandó Isten előtt, hogyan lehetne tiszta, a ki asszonytól született? 5 Nézd a holdat, az sem ragyogó, még a csillagok sem tiszták az ő szemei előtt. 6 Mennyivel kevésbé a halandó, a ki féreg, és az embernek fia, a ki hernyó.