Esdras 7

Ka Tae mai a Etera ki Hiruhārama

1 I muri i ēnei mea, i te kīngitanga o Arataherehe kīngi o Pahia, nā, ko Etera tama a Heraia, tama a Atāria, tama a Hirikia, 2 tama a Harumu, tama a Hāroko, tama a Ahitupu, 3 tama a Amaria, tama a Atāria, tama a Meraioto, 4 tama a Terahia, tama a Uti, tama a Puki, 5 tama a Apīhua, tama a Pinehaha, tama a Ereātara, tama a Ārona tino tohunga – 6 i haere mai tēnei Etera i Papurōna. Nā, he karaipi kakama ia ki te ture a Mohi i hōmai nei e Ihowā, e te Atua o Īharaira. I runga anō i a ia te ringa o Ihowā, o tōna Atua, ā, hōmai ana e te kīngi ki a ia ngā mea katoa i tonoa e ia. 7 Nā, i haere mai anō ētahi o ngā tama a Īharaira, nō ngā tohunga hoki o ngā Rīwaiti, o ngā kaiwaiata, o ngā kaitiaki kēti, o ngā Netinimi, ki Hiruhārama i te whitu o ngā tau o Kīngi Arataherehe.

8 Nā, kua tae ia ki Hiruhārama i te rima o ngā marama o te whitu o ngā tau o te kīngi. 9 Nō te tuatahi hoki o ngā rā o te marama tuatahi i tīmata ai ia te haere mai i Papurōna, ā, nō te tuatahi o ngā rā o te rima o ngā marama i tae mai ai ki Hiruhārama, i runga hoki i a ia te ringa pai o tōna Atua. 10 I whakatikaia hoki e Etera tōna ngākau ki te rapu i te Ture a Ihowā, ki te mahi anō hoki, ā, ki te whakaako i a Īharaira ki ngā tikanga, ki ngā whakaritenga.

Tā Arataherehe Pānui ki a Etera

11 Nā, ko ngā kupu tēnei o te pukapuka i hōmai e Kīngi Arataherehe ki te tohunga, ki te karaipi ki a Etera; he karaipi ia nō ngā kupu o ngā whakahau a Ihowā, nō āna tikanga hoki ki a Īharaira:

12 Nā Arataherehe kīngi o ngā kīngi

ki te tohunga, ki a Etera, ki te karaipi o te ture a te Atua o te rangi, he tino tika, he aha atu.

13 Ko tāku tikanga tēnei ka whakatakotoria nei; nā, ko te hunga katoa o te iwi o Īharaira, o ōna tohunga hoki, o ngā Rīwaiti i tōku kīngitanga e whai ngākau ana kia haere ki Hiruhārama, me haere tahi me koe. 14 He mea unga nā hoki koe nā te kīngi rātou ko āna kaiwhakatakoto whakaaro tokowhitu, ki te ui i ngā mea o Hūrā, o Hiruhārama, kia rite ai ki te ture a tōu Atua i tōu ringa nā.

15 Ki te kawe anō i te hiriwa, i te kōura i hoatu noa nei e te kīngi, rātou ko āna kaiwhakatakoto whakaaro ki te Atua o Īharaira, kei Hiruhārama nei tōna nohoanga, 16 i te hiriwa katoa anō, i te kōura e kitea e koe i te kāwanatanga katoa o Papurōna, i ngā mea hōmai noa anō a te iwi, a ngā tohunga, a te hunga e hōmai noa ana mō te whare o tō rātou Atua i Hiruhārama.

17 Nā, kia hohoro koe te hoko ki tēnei moni he pūru, he hipi toa, he reme, he whakahere totokore, me ngā ringihanga, ka whakaeke ai ki runga ki te āta o te whare o tō koutou Atua i Hiruhārama. 18 Nā, ko tā koutou ko ōu tēina e pai ai mō te toenga o te hiriwa, o te kōura, meatia, kia rite ki tā tō koutou Atua e pai ai. 19 Ā, ko ngā oko ka hoatu nei ki a koe mō ngā mahi o te whare o tōu Atua, me hoatu e koe ki te aroaro o te Atua i Hiruhārama. 20 Ā, ko ērā atu mea e meatia ana e koe mō te whare o tōu Atua, e tika ana kia hoatu e koe, hoatu i roto i te whare taonga o te kīngi.

21 Nā, tēnei ahau, a Kīngi Arataherehe te whakatakoto nei i te tikanga ki ngā kaitiaki taonga katoa i tāwāhi o te awa: Nā, ko ngā mea katoa e tonoa i a koutou e Etera tohunga, e te karaipi o te ture a te Atua o te rangi, kia hohoro te mea, 22 ahakoa kotahi rau taranata hiriwa, ahakoa kotahi rau mēhua wīti, ahakoa kotahi rau pāti wāina, ahakoa kotahi rau pāti hinu; me te tote anō, e kore tōna taimaha e tuhituhia.

23 Ko ngā mea katoa e kīia mai ana e te Atua o te rangi, me mahi kia tino rite mō te whare o te Atua o te rangi; he aha oti kia ai ai he riri mai ki te kīngitanga o te kīngi rātou ko āna tama? 24 Kia mōhio anō koutou; ko ngā tohunga katoa, ko ngā Rīwaiti, ko ngā kaiwaiata, ko ngā kaitiaki kēti, ko ngā Netinimi, ko ngā kaimahi o tēnei whare o te Atua, e kore e tika kia tangohia he takoha taonga, he takoha tāngata, he takoha huarahi i a rātou.

25 Nā māu, e Etera, kei a koe nā hoki te mōhio o te Atua, māu e whakarite ngā kaiwhakarite, ngā kaiwhakarongo totohe, hei whakarite mō ngā iwi katoa i tērā taha o te awa, hei te hunga katoa e mōhio ana ki ngā ture a tōu Atua; nā, ko te hunga kāhore e mōhio, mā koutou e whakaako. 26 Ā, ko te tangata e kore e mahi i te ture a tōu Atua, i te ture anō a te kīngi, kia hohoro te whakapā o te whiu ki a ia, te whakamate rānei, te pei rānei he whenua kē, me tango rānei āna taonga, me here rānei.

Ka Whakamoemititia a Ihowā e Etera

27 Kia whakapaingia a Ihowā, te Atua o ō tātou mātua, nāna nei i hōmai te whakaaro pēnei ki te ngākau o te kīngi, arā kia whakapaia te whare o Ihowā i Hiruhārama; 28 nāna hoki i whakaputa aroha mai ki ahau i te aroaro o te kīngi rātou ko āna kaiwhakatakoto whakaaro, o ngā rangatira rarahi anō a te kīngi. Nā, kua whai kaha ahau; i runga hoki i ahau te ringa o Ihowā, o tōku Atua, nā, ka huihuia e ahau ētahi tino tāngata i roto i a Īharaira, hei hoa haere mōku ki runga.

Ezsdrás engedélyt és támogatást nyer Artaxerxestől az istentisztelet berendezésére

1 És ezek után Artaxerxes persa király uralkodásakor Ezsdrás, a Serája fia, ki Azariás fia, ki Hilkiás fia, 2 Ki Sallum fia, ki Sádók fia, ki Ahitub fia, 3 Ki Amária fia, ki Azariás fia, ki Mérájóth fia, 4 Ki Zerahja fia, ki Uzzi fia, ki Bukki fia, 5 Ki Abisua fia, ki Fineás fia, ki Eleázár fia, ki pedig Áronnak, a főpapnak fia volt. 6 Ez az Ezsdrás feljöve Babilóniából, (ő, a ki bölcs írástudó vala a Mózes törvényében, melyet az Úr, Izráel Istene adott vala) és megadá néki a király az Úrnak, az ő Istenének rajta nyugovó kegyelme szerint minden kérését. 7 Feljövének pedig az Izráel fiai, a papok, a Léviták, az énekesek, a kapunállók és a Léviták szolgái közül többen Jeruzsálembe Artaxerxes király hetedik esztendejében. 8 És Ezsdrás megérkezék velök Jeruzsálembe az ötödik hónapban, a király hetedik esztendejében. 9 Ugyanis az első hónak első napján határozá el a Babilóniából való feljövetelt, és az ötödik hó első napján érkezett Jeruzsálembe, az ő Istenének rajta nyugvó jó kegyelme szerint; 10 Mert Ezsdrás erős szívvel törekedett keresni és cselekedni az Úr törvényét, és tanítani Izráelben a rendeléseket és ítéleteket. 11 És ez mássa a levélnek, melyet adott vala Artaxerxes király Ezsdrásnak, az írástudó papnak, a ki írástudó vala az Úr parancsolatainak beszédiben, Izráelnek adott rendeléseiben: 12 „Artaxerxes, a királyok királya Ezsdrás papnak, ki a menny Istenének törvényében bölcs írástudó és a többi. 13 Szabadságot adok, hogy valaki országomban Izráel népe, papjai és a Léviták közül Jeruzsálembe akar menni, veled elmehet. 14 Minthogy te elbocsáttatol a királytól és hét tanácsosától, hogy utána nézz Júdának és Jeruzsálemnek, a te Istened törvénye szerint, mely kezedben van, 15 És hogy elvigyed az ezüstöt és aranyat, melyet a király és tanácsosai önkénytesen ajándékoznak Izráel Istenének, kinek hajléka Jeruzsálemben van, 16 És mindazt az ezüstöt és aranyat, melyet kapni fogsz Babilónia egész tartományában, együtt a nép és a papok önkénytes ajándékával, mit ezek önkénytesen ajándékoznak az ő Istenök házának, mely Jeruzsálemben van. 17 Annálfogva gondosan végy e pénzen bikákat, kosokat és bárányokat s hozzájok való étel- és italáldozatokat, s áldozd meg azokat Istenetek házának oltárán, mely Jeruzsálemben van: 18 A megmaradott ezüsttel és arannyal pedig, a mit jónak láttok cselekedni te és atyádfiai, Istenetek akaratja szerint, azt cselekedjétek. 19 És az edényekkel, melyek néked adattak át a te Istened házának szolgálatára, számolj be Isten előtt Jeruzsálemben. 20 Egyéb szükségét pedig Istened házának, mit csak teljesítened kell, teljesítsd a király kincstartó házából. 21 És én, Artaxerxes, a király, parancsolom minden a folyóvizen túl lakó kincstartóimnak, hogy minden, a mit csak kérend tőletek Ezsdrás pap, ki a menny Istenének törvényében írástudó, pontosan teljesíttessék, 22 És pedig száz tálentom ezüstig, száz kór búzáig, száz báth borig, száz báth olajig és sóban, a mennyi elég. 23 Minden, mi a menny Istenének akaratja szerint való, pontosan teljesíttessék a menny Istenének házáért, hogy meg ne haragudjék a királynak és fiainak országára. 24 Veletek pedig tudatjuk, hogy sem a papokra, sem a Lévitákra, sem az énekesekre, sem a kapunállókra, sem a Léviták szolgáira, sem Isten e háza szolgáira, adót, rovást és úti vámot senkinek vetni nem szabad. 25 És te Ezsdrás, a te Istened bölcs törvénye szerint, a mely kezedben van, rendelj ítélőket és birákat, a kik törvényt tegyenek minden a folyóvizen túl lakó nép között, mindazok között, a kik tudják Istenednek törvényeit, és a kik nem tudják, azokat tanítsátok! 26 Valaki pedig nem fogja cselekedni a te Istenednek törvényét és a király törvényét, ítélet hozassék felette pontosan, vagy halálra, vagy számkivetésre, vagy jószágvesztésre, vagy fogságra." 27 Áldott az Úr, atyáink Istene, a ki erre indítá a király szívét, hogy megékesítse az Úr házát, mely Jeruzsálemben van. 28 És a ki hozzám fordítá irgalmasságát a király előtt és tanácsosai előtt és a király minden hatalmas fejedelmei előtt! És én megerősödvén az Úrnak az én Istenemnek rajtam nyugovó kegyelme által, családfőket gyűjték össze Izráelből, hogy feljönnének velem.