Ka Whakahoea a Rāwiri e ngā Pirihitini
1 Nā, ka huihuia e ngā Pirihitini ā rātou taua katoa ki Apeke, i te noho hoki a Īharaira ki te puna i Ietereere. 2 Ā, ka haere ngā rangatira o ngā Pirihitini me ō rātou rau, me ō rātou mano, ka haere atu anō a Rāwiri rātou ko āna tāngata, me Ākihi, i te hiku. 3 Kātahi ngā rangatira o ngā Pirihitini ka mea, "He aha tā ēnei Hiperu i konei?"
Anō rā ko Ākihi ki ngā rangatira o ngā Pirihitini, "Ehara ianei tēnei i a Rāwiri, i te tangata a Haora kīngi o Īharaira i noho nei ki ahau i ēnei rā, i ēnei tau rānei, ā, kāhore ahau i kite i tētahi hē ōna, o te rā anō i riro mai ai ia ki ahau ā mohoa noa nei?"
4 Otiia, ka riri ngā rangatira o ngā Pirihitini ki a ia, ā, ka mea ngā rangatira o ngā Pirihitini ki a ia, "Whakahokia tēnei tangata kia hoki ki te wāhi i whakaritea e koe mōna; ā, kaua ia e haere tahi tātou ki te whawhai; kei whawhai ia ki a tātou i te tatauranga; he aha hoki tāna mea hei whakamārie mō tōna rangatira? He teka ianei ko ngā upoko o ēnei tāngata? 5 Ehara ianei tēnei i a Rāwiri i waiata rā rātou tētahi ki tētahi, i ngā kanikani, i mea rā,
‘Nā Haora āna mano i patu,
nā Rāwiri ko āna tekau mano’?"
6 Kātahi a Ākihi ka karanga ki a Rāwiri, ka mea ki a ia, "E ora ana a Ihowā, tika tonu tāu, pai tonu hoki ki tāku titiro tōu haerenga atu me tōu haerenga mai i a tāua nei i te ope. Kāhore nei hoki i mau i ahau tētahi hē ōu, o te rā anō i haere mai ai koe ki ahau ā taea noatia tēnei rā. Otiia ki te titiro a ngā rangatira kāhore ōu pai. 7 Nā, hoki atu āianei, haere hoki i runga i te rangimārie; kei kino tāu mahi ki te titiro a ngā rangatira o ngā Pirihitini."
8 Nā, ka mea a Rāwiri ki a Ākihi, "I aha hoki ahau? Ko te aha hoki a tāu pononga i kitea e koe, o te rā i noho ai ahau ki tōu aroaro ā taea noatia tēnei rā, ka kore ai ahau e haere ki te whawhai ki ngā hoariri o tōku ariki, o te kīngi?"
9 Nā, ka whakahoki a Ākihi, ka mea ki a Rāwiri, "E mōhio ana anō ahau he pai koe ki tāku titiro, rite tonu anō ki te anahera a te Atua. Otiia, ko ngā rangatira o ngā Pirihitini hei kī mai, ‘Kaua tēnei e haere tahi tātou ki te whawhai.’ 10 Heoi, maranga wawe i te ata, me ngā tāngata anō a tōu ariki i haere tahi mai nei koutou, ā, ka maranga wawe koutou i te ata, ka mārama, haere."
11 Heoi, ka maranga wawe a Rāwiri, rātou ko āna tāngata, ā, haere ana i te ata, hoki ana ki te whenua o ngā Pirihitini. Ko ngā Pirihitini ia i haere ki runga, ki Ietereere.
A Filiszteusok Dávidot visszaküldik
1 Akkor a Filiszteusok összegyűjték minden seregeiket Afeknél; Izráel pedig tábort jár vala a forrásnál, mely Jezréel mellett van. 2 És a Filiszteusok vezérei kivonulának, ki százzal, ki ezerrel, Dávid pedig és az ő emberei hátul menének Ákhissal. 3 És mondának a Filiszteusok vezérei: Mit akarnak ezek a zsidók? És monda Ákhis a Filiszteusok vezéreinek: Avagy nem ez-é Dávid, Saulnak, az Izráel királyának szolgája, a ki már napok óta, sőt évek óta nálam van, és nem találtam benne semmi rosszat attól a naptól fogva, hogy átjött, a mai napig. 4 De megharaguvának ő reá a Filiszteusok vezérei, és mondának néki a Filiszteusok vezérei: Küldd vissza ezt az embert, hogy térjen vissza a helyére oda, a melyet rendeltél néki, és ne jőjjön el mi velünk a harczba, hogy ellenünk ne forduljon a harczban; mert ugyan mivel tehetné magát kedvesebbé ura előtt, hacsak nem ezeknek a vitézeknek fejeivel? 5 Avagy nem ez-é Dávid, a kiről így énekelnek a körtánczban: Megverte Saul az ő ezerét, és Dávid is az ő tízezerét? 6 Szólítá azért Ákhis Dávidot, és monda néki: Él az Úr, hogy te becsületes vagy, és kedves előttem mind kimenésed, mind bejövésed velem a táborba, mert semmi rosszat nem találtam benned attól a naptól fogva, hogy hozzám jöttél, e mai napig; de a vezérek előtt nem vagy kedves. 7 Most azért térj vissza, és menj el békességben, és semmit se cselekedjél, a mi a Filiszteusok vezérei előtt helytelen. 8 És monda Dávid Ákhisnak: Vajjon mit cselekedtem, és mit találtál a te szolgádban attól a naptól fogva, hogy nálad voltam, a mai napig, hogy ne menjek el, és ne harczoljak a királynak, az én uramnak ellenségei ellen? 9 Ákhis pedig felele, és monda Dávidnak: Tudom; bizonyára kedves vagy előttem, mint az Istennek angyala; de a Filiszteusok vezérei mondák: El ne jőjjön velünk a harczba. 10 Azért kelj fel korán reggel uradnak szolgáival együtt, a kik veled eljövének; keljetek fel korán reggel, mihelyt megvirrad, és menjetek el. 11 Felkele azért Dávid embereivel együtt, hogy korán reggel elmenjen és visszatérjen a Filiszteusok földére. A Filiszteusok pedig felmenének Jezréelbe.