1 Samuel 23

Ka Whakaorangia e Rāwiri te Kāinga o Keira

1 Nā, ka kōrerotia te kōrero ki a Rāwiri, "Nanā, kei te whawhai ngā Pirihitini ki Keira, ā, e pāhua ana i ngā patunga wīti." 2 Nā reira i ui ai a Rāwiri ki a Ihowā, i mea ai, "Me haere rānei ahau ki te patu i ēnei Pirihitini?"

Nā, ka mea a Ihowā ki a Rāwiri, "Haere, patua ngā Pirihitini, whakaorangia hoki a Keira."

3 Nā, ka mea ngā tāngata a Rāwiri ki a ia, "Nanā, e wehi nei tātou i konei i Hūrā, ā tērā noa ake ki te haere ki Keira, ki ngā taua a ngā Pirihitini."

4 Kātahi a Rāwiri ka ui anō ki a Ihowā; ā, ka whakahokia mai te kōrero e Ihowā ki a ia, "Whakatika, haere ki raro, ki Keira; kua hoatu hoki ngā Pirihitini e ahau ki tōu ringa." 5 Nā, haere ana a Rāwiri rātou ko āna tāngata ki Keira, ā, whawhai ana ki ngā Pirihitini, ā, āia mai ana e ia ā rātou kararehe, patua iho hoki rātou, he nui te parekura. Nā, whakaorangia ana ngā tāngata o Keira e Rāwiri.

6 Nā, i te rerenga o Apiātara tama a Ahimereke ki a Rāwiri ki Keira, i maua mai e ia tētahi epora i tōna ringa. 7 Ā, ka kōrerotia ki a Haora, kua tae a Rāwiri ki Keira, ā, ka mea a Haora, "Kua tukua mai ia e te Atua ki tōku ringa; ka tūtakina nei hoki ia ki roto, i a ia ka tomo nei ki te pā whai tatau, whai tūtaki." 8 Nā, ka karangatia te iwi katoa e Haora ki te whawhai, kia haere ki raro, ki Keira, ki te whakapae i a Rāwiri rātou ko āna tāngata.

9 Nā, kua mōhio a Rāwiri e whakatakoto puku ana a Haora i te kino mōna; ā, ka mea ia ki a Apiātara tohunga, "Kawea mai te epora." 10 Kātahi a Rāwiri ka mea, "E Ihowā e te Atua o Īharaira, kua tino rongo tāu pononga e mea ana a Haora kia haere mai ki Keira ki te whakangaro i te pā, he mea mōku. 11 Tērā rānei e tukua ahau e ngā tāngata o Keira ki tōna ringa? E haere mai rānei a Haora, e pērā rānei me tā tāu pononga i rongo ai? E Ihowā, e te Atua o Īharaira, tēnā rā, whakaaturia mai ki tāu pononga."

Nā, ka mea a Ihowā, "Ka haere mai anō ia."

12 Anō rā ko Rāwiri, "Tērā rānei ngā tāngata o Keira e tuku i a mātou, ko āku tāngata ki te ringa o Haora?"

Nā, ka mea a Ihowā, "Ka tuku anō."

13 Kātahi a Rāwiri ka whakatika, rātou ko āna tāngata me te mea e ono rau ā haere atu ana i Keira; i haere rātou i tā rātou haere noa atu. Ā, kōrerotia ki a Haora kua rere atu a Rāwiri i Keira, nā, kīhai ia i haere atu.

Ko Rāwiri kei roto i te Whenua Pukepuke

14 Nā, ka noho a Rāwiri ki te koraha, ki ngā pourewa, ka noho ki te whenua pukepuke i te koraha o Tiwhi. Ā, rapua ana ia e Haora i ngā rā katoa; otiia kīhai ia i tukua e te Atua ki tōna ringa.

15 Nā, kua kite a Rāwiri kua puta mai a Haora, e whai ana kia whakamatea ia; i te koraha anō hoki o Tiwhi a Rāwiri, i roto i te ngahere. 16 Nā, ka whakatika a Honatana tama a Haora, ā, haere ana ki a Rāwiri ki te ngahere, ā, whakakahangia ana e ia tōna ringa i roto i te Atua. 17 I mea hoki ia ki a ia, "Kaua e wehi; e kore hoki te ringa o Haora, o tōku pāpā e pono ki a koe; ā, ko koe anō hei kīngi mō Īharaira, ko ahau hoki ki muri i a koe; e mōhiotia ana anō tēnei e Haora, e tōku pāpā." 18 Nā, whakarite kawenata ana rāua i te aroaro o Ihowā; ā, noho ana a Rāwiri i te ngahere, ko Honatana hoki i haere ki tōna whare.

19 Kātahi ngā Tiwhi ka haere ki a Haora ki Kipea, ka mea, "He teka ianei kei te piri a Rāwiri i roto i a mātou, i ngā pourewa i te ngahere i Maunga Hakira, i te taha ki te tonga o Hehimono?" 20 Nā, tēnā rā, e te kīngi, kua hiahia rawa nei hoki tōu ngākau ki te haere ki raro; haere ake, ā, mā mātou te tuku i a ia ki te ringa o te kīngi.

21 Nā, ka mea a Haora, "Kia manaakitia koutou e Ihowā; mō koutou i aroha ki ahau. 22 Nā, haere, whakatikaia rawatia, kia mōhiotia, kia kitea, tōna wāhi e hāereere ai, i kitea hoki ia e wai ki reira; e kōrerotia ana hoki ki ahau he tūpato rawa ia. 23 Tirohia iho, kia mōhio hoki ki ngā piringa katoa e piri ai ia, ka hoki mai ai ki ahau inā tino tika, ā, ka haere tahi atu tātou. Nā, ki te mea kei te whenua nei ia, māku ia e rapu atu i roto i ngā mano katoa o Hūrā."

24 Nā, whakatika ana rātou, haere ana ki Tiwhi ki mua i a Haora; i te koraha ia o Maono a Rāwiri rātou ko āna tāngata, i te mānia i te tonga o Hehimono. 25 Nā, ka haere a Haora rātou ko āna tāngata ki te rapu i a ia. Ā, ka kōrerotia ki a Rāwiri, nā, ka haere atu ia ki raro, ki tētahi kāmaka, ā, noho ana i te koraha o Maono. Ā, ka rongo a Haora, nā, ka whāia e ia a Rāwiri i te koraha o Maono.

26 Nā, i tēnei taha o te maunga a Haora e haere ana, i tērā taha hoki o te maunga a Rāwiri rātou ko āna tāngata; ā, ka hohoro a Rāwiri te haere atu i te wehi i a Haora; e karapotia ana hoki a Rāwiri rātou ko āna tāngata e Haora rātou ko āna tāngata, kia hopukia. 27 Otiia ko te taenga mai o te karere ki a Haora hei mea, "Kia hohoro te haere mai; kua huaki mai hoki ngā Pirihitini ki te whenua." 28 Heoi, ka hoki atu a Haora i te whai i a Rāwiri, ā, haere ana ki te whawhai ki ngā Pirihitini; nā reira i huaina ai te ingoa o tērā wāhi, ko te Kōhatu o ngā Wehewehenga. 29 Nā, haere atu ana a Rāwiri i reira, ā, noho ana i ngā pourewa i Enekeri.

Dávid megszabadítja Kehilla városát a Filiszteusoktól, elárulják, üldözik és csodálatosan megmenekül

1 Értesíték pedig Dávidot, mondván: Ímé a Filiszteusok hadakoznak Kehilla ellen, és dúlják a szérűket. 2 Akkor megkérdezé Dávid az Urat, mondván: Elmenjek és leverjem-é ezeket a Filiszteusokat? És monda az Úr Dávidnak: Eredj el, és verd le a Filiszteusokat, és szabadítsd meg Kehillát. 3 A Dávid emberei azonban mondának néki: Ímé, mi itt Júdában is félünk, mennyivel inkább, ha Kehillába megyünk a Filiszteusok táborára. 4 Akkor Dávid ismét megkérdezé az Urat, az Úr pedig válaszola néki, és monda: Kelj fel, és menj el Kehillába, mert én a Filiszteusokat kezedbe adom. 5 Elméne azért Dávid és az ő emberei Kehillába, és harczola a Filiszteusok ellen, és elhajtá marhájokat, és felette igen megveré őket. És megszabadítá Dávid Kehilla lakosait. 6 Lőn pedig, hogy a mikor Abjáthár, az Akhimélek fia Dávidhoz menekült, az efódot is magával vitte. 7 Megmondák akkor Saulnak, hogy Dávid Kehillába ment; és monda Saul: Kezembe adta őt az Isten, mert ott szorult, mivel kulcsos és záros városba méne. 8 És összegyűjté Saul a harczra az egész népet, hogy Kehillába menjen, és körülfogja Dávidot és az ő embereit. 9 Mikor pedig Dávid megtudta, hogy Saul ő ellene gonoszt forral, mondá Abjáthár papnak: Hozd elő az efódot. 10 És monda Dávid: Uram, Izráel Istene! bizonynyal meghallotta a te szolgád, hogy Saul ide akar jőni Kehillába, hogy elpusztítsa a várost miattam. 11 Vajjon kezébe adnak-é engem Kehilla lakosai? Vajjon lejön-é Saul, a mint hallotta a te szolgád? Óh Uram, Izráel Istene, mondd meg a te szolgádnak! És monda az Úr: Lejön. 12 És monda Dávid: Vajjon Saul kezébe adnak-é Kehilla lakosai engem és az én embereimet? És monda az Úr: Kezébe adnak. 13 Felkele azért Dávid és az ő emberei, mintegy hatszázan, és kimenének Kehillából, és ide s tova járnak vala, a hol csak járhatának. Midőn pedig Saulnak megmondák, hogy elmenekült Dávid Kehillából, felhagyott az elmenetellel. 14 És Dávid a pusztában tartózkodék az erős helyeken, és a Zif pusztájában levő hegységen marada. És Saul mindennap keresé, de az Isten nem adá őt kezébe. 15 Mikor pedig Dávid látta, hogy Saul kiment, hogy élete ellen törjön; és mikor Dávid a Zif pusztájában, az erdőben vala: 16 Felkele Jonathán, a Saul fia, és elment Dávidhoz az erdőbe, és megerősíté az ő kezét az Istenben. 17 És monda néki: Ne félj, mert Saulnak, az én atyámnak keze nem fog utólérni téged, és te király leszesz Izráel felett, és én második leszek te utánad, és Saul is, az én atyám, tudja, hogy így lesz. 18 És szövetséget kötének ketten az Úr előtt. És Dávid az erdőben marada, Jonathán pedig haza ment. 19 És felmenének a Zifeusok Saulhoz Gibeába, mondván: Avagy nem nálunk lappang-é Dávid az erős helyeken az erdőben, Hakila halmán, mely a sivatagtól jobbkézre van?! 20 Most azért minthogy lelkednek főkivánsága az, hogy lejőjj, óh király, jőjj le; és a mi gondunk lesz, hogy a királynak kezébe adjuk őt. 21 És monda Saul: Legyetek megáldva az Úrtól, hogy szánakoztok rajtam! 22 Menjetek azért el, és vigyázzatok ezután is, hogy megtudjátok és meglássátok az ő tartózkodási helyét, és hogy ki látta őt ott, mert azt mondották nékem, hogy igen ravasz ő. 23 Annakokáért nézzetek meg és tudjatok meg minden búvóhelyet, a hol ő lappang és minden bizonynyal térjetek vissza hozzám, hogy elmenjek veletek; és ha az országban van, kikutatom őt Júdának minden ezrei között. 24 Azok pedig felkelének, és elmenének Zifbe Saul előtt. Dávid pedig és az ő emberei Máon pusztájában valának a mezőségen, a mely a sivatagtól jobbkézre van. 25 És elméne Saul az ő embereivel együtt, hogy megkeresse őt. Dávidnak azonban megizenték, és ő leszállott a kőszikláról, és Máon pusztájában tartózkodék. Mikor pedig meghallotta Saul, üldözé Dávidot Máon pusztájában. 26 És Saul a hegynek egyik oldalán méne, Dávid és az ő emberei pedig a hegynek másik oldalán. És épen, mikor Dávid nagyon sietett, hogy elmenekülhessen Saul elől, és Saul és az ő emberei már körül is kerítették Dávidot és az ő embereit, hogy megfogják, 27 Akkor érkezék egy követ Saulhoz, mondván: Siess és jőjj! mert a Filiszteusok betörtek az országba. 28 Akkor megtére Saul Dávid üldözéséből, és a Filiszteusok ellen ment. Azért hívják azt a hegyet a menekülés kősziklájának.