Te Patunga o ngā Tohunga
1 Nā, ka haere atu a Rāwiri i reira, ā, rere ana ki te ana o Aturama. Ā, ka rongo ōna tuākana, me te whare katoa o tōna pāpā, nā, ka haere ki reira, ki a ia. 2 I huihui anō ki a ia ngā tāngata katoa e pēhia ana e te aha, e te aha, me ngā tāngata i a rātou nei ētahi taonga tārewa, me ngā tāngata katoa e mamae ana te ngākau. Ā, ko ia hei rangatira mō rātou, tata tonu ki te whā rau ngā tāngata i piri ki a ia.
3 Nā, ka haere atu a Rāwiri i reira ki Mihipa o Moapa, ka mea ki te kīngi o Moapa, "Tukua tōku pāpā me tōku whaea kia haere mai ki a koutou, kia mōhio rā anō ahau ki tā te Atua e mea ai ki ahau." 4 Nā, ka kawea rāua e ia ki te aroaro o te kīngi o Moapa, ā, noho ana rāua ki a ia i ngā rā katoa i noho ai a Rāwiri i te pourewa.
5 Nā, ka mea a Kara poropiti ki a Rāwiri, "Kaua e noho ki te pourewa, whakatika, haere ki te whenua o Hūrā." Nā, ka haere a Rāwiri, ā, noho ana i te nehenehe i Harete.
Ka Patua e Haora ngā Tohunga o Nopo
6 Ā, nō te rongonga o Haora kua kitea a Rāwiri rātou ko ōna hoa, nā, i Kipea a Haora e noho ana, i raro i tētahi rākau, i Rama, me tāna tao i tōna ringa, me te tū āna tāngata katoa i tōna taha. 7 Ka mea a Haora ki āna tāngata e tū ana i tōna taha, "Whakarongo mai ki ahau, e ngā Pineamini; e hōmai rānei e te tama a Hehe he māra ki a koutou katoa, he kāri wāina, e meinga rānei koutou katoa e ia hei rangatira mano, hei rangatira rau. 8 I whakatenetene mai ai koutou ki ahau; ā, kāhore tētahi hei whakaatu ki ahau i te whakaritenga kawenata a tāku tama rāua ko te tama a Hehe. Kāhore tētahi o koutou e pōuri mōku, e whāki rānei ki ahau, nā tāku tama i whakatūtehu tāku tangata ki ahau, kia whanga puku, pēnei me tēnei ināianei?"
9 Kātahi ka oho mai ko Roeke Ēromi, he kaitohutohu nō ngā tāngata a Haora, ka mea, "I kite ahau i te tama a Hehe e haere ana ki Nopo, ki a Ahimereke tama a Ahitupu. 10 Nā, uia ana e tērā he tikanga māna i a Ihowā; i hoatu anō e ia he ō mōna; ko te hoari hoki a Koriata Pirihitini i hoatu anō e ia ki a ia."
11 Kātahi te kīngi ka unga tāngata atu hei karanga i te tohunga, i a Ahimereke tama a Ahitupu rātou ko te whare katoa o tōna pāpā, i ngā tohunga e noho ana i Nopo, ā, ka haere katoa mai rātou ki te kīngi.
12 Nā, ka mea a Haora, "Whakarongo mai, e te tama a Ahitupu."
Ā, ka mea tērā, "Tēnei ahau, e tōku ariki."
13 Anō rā ko Haora ki a ia, "He aha kōrua ko te tama a Hehe i whakatenetene mai ai ki ahau, ā, hoatu ana e koe he taro māna, he hoari, uia ana anō e koe he tikanga māna i te Atua, kia whakatika mai ai ia ki ahau whanga ai; koia anō tēnei ināianei?"
14 Nā, ka utu a Ahimereke ki te kīngi, ka mea, "Ha, ko wai o āu tāngata katoa hei rite mō Rāwiri te pono? Ko te hunaonga hoki ia a te kīngi, e haere ana i tāu ngare, e whakahōnoretia ana hoki i roto i tōu whare? 15 Nō tēnei rā koia i tīmata ai ahau ki te ui mea māna i te Atua? Kāhore rāpea! Kaua tētahi mea e whakairia mai e te kīngi ki tāna pononga, ki tētahi rānei o te whare o tōku pāpā. Kāhore hoki tāu pononga i mōhio ki tētahi aha o tēnei, ahakoa iti, ahakoa rahi."
16 Nā, ka mea te kīngi, "Ko te mate anake mōu, e Ahimereke, mōu, mō te whare katoa anō o tōu pāpā."
17 Nā, ka mea te kīngi ki ngā kaitiaki e tū ana i tōna taha, "Tahuri atu, whakamatea ngā tohunga a Ihowā; he mea ko ō rātou ringa anō kei a Rāwiri; i mōhio hoki rātou e rere ana ia, ā, kīhai i whakaatu mai ki ahau."
Otiia kīhai i pai ngā tāngata a te kīngi kia totoro atu ō rātou ringa, kia rere ki runga ki ngā tohunga a Ihowā.
18 Nā, ka mea te kīngi ki a Roeke, "Tahuri atu, e rere ki runga ki ngā tohunga." Nā, tahuri ana a Roeke Ēromi, ā, rere ana ki runga ki ngā tohunga, ā, e waru tekau mā rima ngā tāngata i patua e ia i taua rā, he hunga kākahu i te epora rīnena. 19 I patua anō hoki e ia a Nopo, te pā o ngā tohunga, ki te mata o te hoari, te tāne, te wāhine, ngā tamariki, ngā mea ngote ū, ngā kau, ngā kāihe, ngā hipi, ki te mata o te hoari.
20 Nā, i mawhiti tētahi o ngā tama a Ahimereke tama a Ahitupu, tōna ingoa ko Apiātara; ā, rere ana ki te whai i a Rāwiri. 21 Ā, nā Apiātara i kōrero ki a Rāwiri tā Haora patunga i ngā tohunga a Ihowā. 22 Nā, ka mea a Rāwiri ki a Apiātara, "I mōhio anō ahau i taua rā i a Roeke Ēromi i konā, ka whakaaturia e ia ki a Haora. Nāku i mate ai ngā tāngata katoa o te whare o tōu pāpā. 23 E noho koe ki ahau, kaua e wehi; ko te tangata hoki e whai ana i te mate mōku, e whai ana i te mate mōu; nā, kei ahau nei koe, ka tiakina koe."
Dávid tovább bújdosik
1 Elméne azért onnan Dávid, és elfutott Adullám barlangjába. És mikor meghallották testvérei és atyjának egész háza népe, oda menének hozzá. 2 És hozzá gyűlének mindazok, a kik nyomorúságban valának, és mindazok, a kiknek hitelezőik voltak, és minden elkeseredett ember, ő pedig vezérük lett azoknak; és mintegy négyszázan valának ő vele. 3 És elméne onnan Dávid Miczpába, Moáb földére, és monda Moáb királyának: Hadd jőjjön ide hozzátok az én atyám és anyám, míg megtudom, hogy mit fog cselekedni velem az Isten. 4 És vivé őket Moáb királya elé, és ott maradának vele mindaddig, míg Dávid a várban volt. 5 Gád próféta pedig monda Dávidnak: Ne maradj a várban, hanem eredj és menj el Júda földére. Elméne azért Dávid, és Héreth erdejébe ment.
Saul az áruló Doéggel nyolczvanöt papot megölet
6 És meghallotta Saul, hogy előtűnt Dávid és azok az emberek, a kik vele valának; (Saul pedig Gibeában tartózkodék a hegyen a fa alatt és dárdája a kezében vala és szolgái mindnyájan mellette állának). 7 Monda azért Saul az ő szolgáinak, a kik mellette állottak: Halljátok meg Benjáminnak fiai! Isainak fia adni fog-é néktek mindnyájatoknak szántóföldeket és szőlőhegyeket, és mindnyájatokat ezredesekké és századosokká fog-é tenni, 8 Hogy mindnyájan összeesküdtetek ellenem? És senki sincs, a ki tudósítana engem, hogy fiam szövetséget kötött Isai fiával? És senki sincs közöttetek, a ki szánakoznék felettem, és megmondaná nékem, hogy fiam fellázította szolgámat ellenem, hogy leselkedjék utánam, mint a hogy e mai napon megtetszik? 9 Akkor felele az Edomita Doég, a ki Saul szolgái közt állott: Én láttam, hogy az Isai fia Nóbba ment vala az Akhitób fiához, Akhimélek paphoz. 10 A ki ő érette megkérdé az Urat, és eleséget adott néki, sőt a Filiszteus Góliáth kardját is néki adá. 11 Akkor elkülde a király, hogy elhívják Akhimélek papot, az Akhitób fiát és atyjának egész házanépét, a papokat, a kik Nóbban valának; és eljövének mindnyájan a királyhoz. 12 És monda Saul: Halld meg most te, Akhitóbnak fia! Ő pedig monda: Ímhol vagyok uram. 13 És monda néki Saul: Miért ütöttetek pártot ellenem, te és Isainak fia, hogy kenyeret és kardot adtál néki, és ő érette megkérdezéd az Istent, hogy fellázadjon ellenem, hogy leselkedjék, mint a hogy most történik? 14 És felele Akhimélek a királynak, és monda: Minden szolgáid között kicsoda hűségesebb Dávidnál, a ki a királynak veje, és a ki akaratod szerint jár, és tisztelt ember a te házadban? 15 Vajjon csak ma kezdém-e az Istent ő érette megkérdezni? Távol legyen tőlem! Ne tulajdonítson olyat a király szolgájának, sem atyám egész házanépének, mert erről a dologról semmit sem tud a te szolgád, sem kicsinyt, sem nagyot. 16 A király pedig monda: Meg kell halnod Akhimélek, néked és a te atyád egész házanépének! 17 És monda a király a poroszlóknak, a kik mellette állának: Vegyétek körül és öljétek le az Úrnak papjait, mert az ő kezök is Dávid mellett vala, mert tudták, hogy ő menekül, és még sem mondták meg nékem. A király szolgái azonban nem akarták kezeiket felemelni, hogy az Úrnak papjaira rohanjanak. 18 Akkor monda a király Doégnak: Fordulj nékik te, és rohanj a papokra. És ellenük fordula az Edomita Doég, és ő rohana a papokra. És azon a napon nyolczvanöt embert ölt meg, a kik gyolcs efódot viselének. 19 És Nóbot is, a papok városát fegyvernek élével vágatá le, mind a férfit, mind az asszonyt, mind a gyermeket, mind a csecsemőt; az ökröt és szamarat és bárányt, fegyvernek élével. 20 Akhitób fiának, Akhiméleknek egy fia azonban, a kit Abjáthárnak hívtak, elmenekült, és Dávid után futott. 21 És megmondá Abjáthár Dávidnak, hogy megölette Saul az Úrnak papjait. 22 Dávid pedig monda Abjáthárnak: Tudtam én azt már aznap, mert ott volt az Edomita Doég, hogy bizonyosan megmondja Saulnak. Én adtam okot atyád egész házanépének halálára. 23 Maradj nálam, ne félj; mert a ki az én életemet halálra keresi, az keresi a te életedet is, azért te bátorságosan lehetsz mellettem.