Ka Whakaputa i a Ihowā ki a Hamuera
1 Nā, i te minita te tamaiti, a Hamuera, ki a Ihowā i te aroaro o Eri. Ā, he taonga mōmōhanga te kupu a Ihowā i aua rā; kāhore he whakakitenga nui.
2 Nā, i taua wā kei te takoto a Eri i tōna wāhi, kua tīmata hoki ōna kanohi te atarua, kāhore hoki i āta kite. 3 Nā, kāhore anō te rama a te Atua kia pirau noa, ā, i te takoto a Hamuera, he moe, i roto i te temepara o Ihowā, i te wāhi i tū ai te āka a te Atua. 4 Nā, ka karanga a Ihowā ki a Hamuera.
Ka mea tērā, "Tēnei ahau." 5 Nā, ka rere ia ki a Eri, ka mea, "Tēnei ahau; i karanga ake nā hoki koe ki ahau."
Nā, ka mea tērā, "Kīhai ahau i karanga; hoki atu ki te takoto." Nā, haere ana ia, takoto ana.
6 Nā, ka karanga anō hoki a Ihowā, "E Hamuera."
Ā, ka whakatika a Hamuera, haere ana ki a Eri, ka mea, "Tēnei ahau; i karanga ake nā hoki koe ki ahau."
Nā, ka mea tērā, "Kīhai ahau i karanga, e tāku tamaiti; hoki atu ki te takoto."
7 Nā, kāhore a Hamuera i mōhio noa ki a Ihowā, kāhore anō hoki te kupu a Ihowā i whakapuakina noatia ki a ia.
8 Nā, ka karanga anō a Ihowā i a Hamuera, ko te tuatoru o ngā karangatanga. Ā, ka whakatika ia, ka haere ki a Eri, ka mea, "Tēnei ahau; i karanga ake nā hoki koe ki ahau."
Nā, ka mōhio a Eri ko Ihowā tērā i karanga rā ki te tamaiti. 9 Nā, ka mea a Eri ki a Hamuera, "Haere ki te takoto; ā, ki te karanga ia ki a koe, ka mea ake koe, ‘Kōrero e Ihowā; e whakarongo ana hoki tāu pononga.’ " Heoi, haere ana a Hamuera, ā, takoto ana i tōna wāhi.
10 Nā, ka haere mai a Ihowā, ka tū, ka karanga, ka pērā me ērā karangatanga, "E Hamuera, e Hamuera."
Kātahi ka mea a Hamuera, "Kōrero; e whakarongo ana hoki tāu pononga."
11 Nā, ka mea a Ihowā ki a Hamuera: "Nanā, ka mahia e ahau he mahi i roto i a Īharaira, e pāorooro ai ngā taringa e rua o te hunga katoa e rangona ai. 12 Ko te rangi tēnā e puta ake ai i ahau mō Eri ngā mea katoa i kōrerotia e ahau mō tōna whare; i te tīmatanga ā ki te mutunga. 13 Kua mea atu nā hoki ahau ki a ia, ka whakawākia tōna whare e ahau ā ake ake, mō te kino i mōhiotia nā e ia; mō tā āna tama i mea ai, i tau ai he kanga ki a rāua, ā, kīhai ia i pēhi i a rāua. 14 Nā reira kua oati ahau mō te whare o Eri, ‘E kore e tau te patunga tapu, te whakahere totokore rānei, hei pure mō te kino o te whare o Eri ā ake ake.’ "
15 Nā, takoto tonu a Hamuera ā tae noa ki te ata, nā, uakina ana e ia ngā tatau o te whare o Ihowā. Ā, i wehi a Hamuera ki te whakaatu ki a Eri i te mea i whakakitea mai ki a ia. 16 Nā, ka karanga a Eri ki a Hamuera, ka mea, "E Hamuera, e tāku tamaiti."
Ā, ka mea tērā, "Tēnei ahau."
17 Nā, ka mea ia, "Tēnā koa te kupu i kōrerotia e Ihowā ki a koe? Kaua rā e hunā ki ahau; kia meatia tēnei e te Atua ki a koe, ētahi atu mea anō hoki, ki te hunā e koe i ahau tētahi o ngā kupu katoa i kōrerotia e ia ki a koe." 18 Nā, ka kōrerotia ngā kupu katoa e Hamuera ki a ia, kīhai hoki i hunā tētahi mea i a ia. Nā, ka mea tērā, "Nā Ihowā rā hoki; māna e mea tā tōna whakaaro i pai ai."
19 Nāwai ā, ka kaumātua a Hamuera, ā, noho ana a Ihowā ki a ia, kīhai hoki tētahi o āna kupu i tukua e ia kia taka ki te whenua. 20 Ā, i mōhio a Īharaira katoa, o Rāna ā tae noa ki Peerehepa, kua whakapūmautia a Hamuera hei poropiti mā Ihowā. 21 Ā, i puta mai anō a Ihowā i Hiro; i whakaatu anō hoki a Ihowā i a ia ki a Hamuera i Hiro, he mea kōrero mai nā Ihowā.
Sámuel először kap kijelentést és az Úr hű prófétájának bizonyul
1 És a gyermek Sámuel szolgál vala az Úrnak Éli előtt. És abban az időben igen ritkán volt az Úrnak kijelentése, nem vala nyilván való látomás. 2 És történt egyszer, mikor Éli az ő szokott helyén aludt, (szemei pedig homályosodni kezdének, hogy látni sem tudott), 3 És az Istennek szövétneke még nem oltatott el, és Sámuel az Úrnak templomában feküdt, hol az Istennek ládája volt: 4 Szólott az Úr Sámuelnek, ő pedig felele: Ímhol vagyok! 5 És Élihez szalada, és monda: Ímhol vagyok, mert hívtál engem; ő pedig felele: Nem hívtalak, menj vissza, feküdjél le. Elméne azért és lefeküvék. 6 És szólítá az Úr ismét: Sámuel! Sámuel pedig felkelvén, Élihez ment, és monda: Ímhol vagyok, mert hívtál engem. És ő felele: Nem hívtalak fiam, menj vissza, feküdjél le. 7 Sámuel pedig még nem ismerte az Urat, mert még nem jelentetett ki néki az Úrnak ígéje. 8 És szólítá az Úr harmadszor is Sámuelt; ő pedig felkelvén, Élihez ment és monda: Ímhol vagyok, mert hívtál engem. Akkor eszébe jutott Élinek, hogy az Úr hívja a gyermeket. 9 Monda azért Éli Sámuelnek: Menj el, feküdjél le, és ha szólítanak téged, ezt mondjad: Szólj Uram, mert hallja a te szolgád. Elméne azért Sámuel, és lefeküvék az ő helyére. 10 Akkor eljövén az Úr, oda állott és szólítá, mint annak előtte: Sámuel, Sámuel! És monda Sámuel: Szólj, mert hallja a te szolgád! 11 És monda az Úr Sámuelnek: Ímé én oly dolgot cselekszem Izráelben, melyet valakik hallanak, mind a két fülök megcsendül bele. 12 Azon a napon véghez viszem Élin mind azt, a mit kijelentettem háza ellen; megkezdem és elvégezem. 13 Mert megjelentettem néki, hogy elítélem az ő házát mind örökre, az álnokság miatt, a melyet jól tudott, hogy miként teszik vala útálatosokká magokat az ő fiai, és ő nem akadályozta meg őket. 14 Annakokáért megesküdtem az Éli háza ellen, hogy sohasem töröltetik el Éli házának álnoksága, sem véres áldozattal, sem ételáldozattal. 15 Aluvék azért Sámuel mind reggelig, és akkor kinyitá az Úr házának ajtait. És Sámuel nem meri vala megjelenteni Élinek a látomást. 16 Szólítá azért Éli Sámuelt, és monda: Fiam, Sámuel! Ő pedig felele: Ímhol vagyok. 17 És monda: Mi az a dolog, melyet mondott néked az Úr? El ne titkold előttem! Úgy cselekedjék veled az Isten most és azután is, ha te valamit elhallgatsz előttem mind abból, a mit mondott néked! 18 Megmondott azért Sámuel néki mindent, és semmit sem hallgatott el előtte. Ő pedig monda: Ő az Úr, cselekedjék úgy, a mint néki jónak tetszik. 19 Sámuel pedig fölnevekedék, és az Úr vala ő vele, és semmit az ő ígéiből a földre nem hagy vala esni. 20 És megtudá egész Izráel Dántól Bersebáig, hogy Sámuel az Úr prófétájául rendeltetett. 21 És az Úr kezde ismét megjelenni Silóban, mert kijelentette magát az Úr Sámuelnek Silóban, az Úrnak beszéde által.