1 Samuel 27

Ko Rāwiri kei Waenganui i ngā Pirihitini

1 Nā, ka mea a Rāwiri i roto i tōna ngākau, "Kātahi ahau ka ngaro i te ringa o Haora a tētahi rā. Kāhore atu he mea pai mōku i te hohoro o tōku mawhiti atu ki te whenua o ngā Pirihitini, kia ngākaukore ai a Haora ki te rapu anō i ahau i ngā rohe katoa o Īharaira; pēnei ka mawhiti atu ahau i roto i tōna ringa."

2 Nā, whakatika ana a Rāwiri, ā, haere ana rātou ko ōna hoa e ono rau ki a Ākihi tama a Maoko, ki te kīngi o Kāta. 3 Nā, ka noho a Rāwiri ki a Ākihi ki Kāta, a ia me āna tāngata, me te whare anō o tēnei, o tēnei, a Rāwiri hoki rātou ko āna wāhine tokorua, ko Ahinoama o Ietereere, ko Apikaira o Karamere, wahine a Nāpara. 4 Ā, ka kōrerotia ki a Haora, kua rere a Rāwiri ki Kāta, nā, mutu ake tāna rapu i a ia.

5 Nā, ka mea a Rāwiri ki a Ākihi, "Ki te mea kua manakohia nei ahau e koe, kia hōmai e rātou tētahi wāhi ki ahau i roto i tētahi o ngā pā i te koraha, hei nohoanga mōku; he aha hoki tāu pononga i noho ai ki a koe i roto i te pā kīngi?"

6 Nā, ka hōmai e Ākihi ki a ia i taua rā a Tikiraka; nā reira ngā kīngi o Hūrā i whiwhi ai ki Tikiraka ā mohoa noa nei. 7 Nā, ko te maha o ngā rā i noho ai a Rāwiri ki te whenua o ngā Pirihitini, kotahi tau, e whā marama.

8 Kātahi a Rāwiri ka haere, rātou ko āna tāngata, ka whakaeke i ngā Kehuri, i ngā Kireti, i ngā Amareki; ko ērā hoki ngā iwi kua noho noa ake ki tērā whenua i tōu haerenga ki Huru ā te whenua o Īhipa atu ana. 9 Nā, patua iho e Rāwiri tērā whenua; kīhai hoki i whakaorangia tētahi tāne, wahine rānei; ā, tangohia ana e ia ngā hipi, ngā kau, ngā kāihe, ngā kāmera, me ngā kākahu, ā, hoki ana, haere ana ki a Ākihi.

10 Nā, ka mea a Ākihi, "Ko hea i whakaekea e koutou i tēnei rā?" Anō rā ko Rāwiri, "Ko te tonga o Hūrā, ko te tonga o ngā Ierameeri, ko te taha anō ki te tonga o ngā Keni. 11 Kīhai hoki i whakaorangia e Rāwiri tētahi tāne, wahine rānei, hei kawe i a rātou ki Kāta;" i mea hoki, "Kei kōrero rātou i tā tātou, kei mea, ‘I pēnei a Rāwiri.’ " Ā, ko tāna hanga anō tēnei i ngā rā katoa i noho ai ia ki te whenua o ngā Pirihitini. 12 Nā, whakapono tonu a Ākihi ki tā Rāwiri, ā, ka mea, "Kua tino mea rawa ia i a ia kia whakariharihangia e tōna iwi, e Īharaira; nā reira hei tangata tūturu ia māku, ake ake."

Dávid siklági tartózkodása Filiszteus földön

1 És monda Dávid magában: Egy napon mégis el kell pusztulnom a Saul keze miatt, nincs jobb reám nézve, mintha gyorsan elmenekülök a Filiszteusok tartományába, így Saul felhagy azzal, hogy engem tovább is üldözzön Izráel egész területén, és így megszabadulok az ő kezéből. 2 Felkelvén azért Dávid, elméne ő és az a hatszáz ember, a kik vele valának, Ákhishoz, a Máok fiához, Gáth királyához. 3 És Dávid Ákhisnál tartózkodék Gáthban, ő és az ő emberei, mindegyik a maga házanépével együtt; Dávid és az ő két felesége, a Jezréelből való Ahinoám és a Kármelből való Abigail, a Nábál felesége. 4 Mikor pedig Saulnak megmondották, hogy Dávid Gáthba menekült, nem üldözé tovább őt. 5 És monda Dávid Ákhisnak: Ha kedvet találtam előtted, adj helyet nékem valamelyik vidéki városban, hogy ott lakjam: miért laknék a te szolgád veled a királyi városban? 6 És néki adá Ákhis azon a napon Siklágot; lőn azért Siklág a Júda királyaié mind e mai napig. 7 És lőn ama napoknak száma, míg Dávid a Filiszteusok földén lakozék, egy esztendő és négy hónap. 8 És felméne Dávid embereivel együtt és megtámadták a Gessureusokat, a Girzeusokat és az Amálekitákat: mert ezek voltak annak a földnek lakosai eleitől fogva, a melyen Súrba mégy egészen Égyiptom földéig. 9 És mikor Dávid megverte az országot, sem férfit, sem asszonyt nem hagyott életben, és elvitt juhot, ökröt, szamarakat, tevéket és ruhákat, és úgy tért vissza és ment Ákhishoz. 10 Mikor pedig Ákhis azt kérdé: Hova törtetek be most? Dávid ekként felele: Júda déli részére és Jerákhméelnek déli részére és Kéneusnak déli részére. 11 Dávid azonban sem férfit, sem asszonyt nem hagyott életben, hogy Gáthba vigye, mondván: Valamikép ellenünk ne nyilatkozzanak és azt mondják: Így cselekedett Dávid. Ez volt az ő szokása amaz egész idő alatt, míg a Filiszteusok földjén tartózkodék. 12 És Ákhis bízott Dávidban, mondván: Bizonyosan gyűlöletessé tette magát az ő népe, Izráel előtt, azért örökké az én szolgám leend.