Te Whakangārahu ki a Īhu
1 Nā, kua tata te Hākari Taro Rēwenakore e kīia nei ko te Kapenga. 2 Ā, ka rapu ngā tohunga nui me ngā karaipi ki te pēhea e whakamate ai rātou i a ia, i mataku hoki rātou i te iwi.
Ka Whakaae a Hūrā ki te Tuku i a Īhu
3 Nā, ka uru a Hātana ki a Hūrā, tōna ingoa nei ko Ikariote, ko ia nei tētahi o te tekau mā rua. 4 Ā, ka haere ia, ka kōrero ki ngā tohunga nui, ki ngā rangatira hōia, me pēhea e tukua ai ia e ia ki a rātou. 5 Ā, ka hari rātou, ka whakaae kia hoatu he moni ki a ia. 6 Nā, ka whakaae ia, ka rapu i te wā pai hei tukunga i a ia ki a rātou i te mea e ngaro atu ana te mano.
Ka Whakariterite a Īhu ki te Kai i te Kapenga
7 Nā, ka taka mai te rā o te Taro Rēwenakore i tika nei kia patua te Kapenga. 8 Ka tonoa e ia a Pita rāua ko Hoani ka mea, "Tīkina, takā te Kapenga mā tātou, kia kai ai tātou."
9 Nā, ka mea rāua ki a ia, "Ko hea koe pai ai kia takā e māua?"
10 Ka mea ia ki a rāua "Nā, ka tomo kōrua ki te pā, ka tūtaki he tangata ki a kōrua e mau ana i te kāhaka wai, e aru kōrua i a ia ki te whare e tomo ai ia. 11 Ka kī atu ki te tangata i te whare, ‘E mea ana te Kaiwhakaako ki a koe, "Kei hea te rūma e kai ai mātou ko āku ākonga i te Kapenga?" ’ 12 Ā, ka whakaaturia e ia ki a kōrua he rūma nui i runga, oti rawa te whāriki; me taka e kōrua ki reira."
13 Nā, haere ana rāua, ā, rokohanga atu rite tonu ki tāna i kōrero ai ki a rāua, ā, takā ana e rāua te Kapenga.
Te Hapa a te Ariki
14 Ā, ka rite te hāora, ka noho ia, rātou ko ngā āpōtoro kotahi tekau mā rua. 15 Nā, ka mea ia ki a rātou, "Nui atu tōku hiahia kia kai tahi tātou i tēnei Kapenga, i te mea kāhore anō ahau i mate noa. 16 Ko tāku kupu hoki tēnei ki a koutou, e kore ahau e kai i tēnei ā muri ake nei, kia tino rite rā anō i te rangatiratanga o te Atua."
17 Nā, ka mau ia ki te kapu, ka mutu te whakawhetai, ka mea ia, "Tangohia tēnei, tuwhaina mā koutou, 18 ko tāku kupu hoki tēnei ki a koutou, e kore ahau e inu i te hua o te wāina, kia tae mai rā anō te rangatiratanga o te Atua."
19 Nā, ka mau ia ki te taro, ka mutu te whakawhetai, ka whawhati, ka hoatu e ia ki a rātou, ka mea, "Ko tōku tinana tēnei e hoatu ana mō koutou; meinga tēnei hei whakamahara ki ahau."
20 I pērātia anō hoki te kapu, i muri iho i te hapa, ā, i mea ia, "Ko te kawenata hou tēnei kapu i runga i ōku toto e ringihia nei mō koutou. 21 Otirā, tēnei kei ahau nei, kei te tēpu, te ringa o te kaituku i ahau. 22 E haere ana hoki rā te Tama a te tangata, e pērā ana me te mea i whakaritea; otirā, auē mō te tangata e tukua ai ia!" 23 Nā, ka anga rātou, ka rapu ki a rātou anō, mā wai o rātou tēnei e mea.
Te Tautohe e Pā ana ki te Tino Nui
24 Ā, ka ara anō he tautohe a rātou, ko wai o rātou e meinga ko te tangata tino nui. 25 Nā, ka mea ia ki a rātou, "Ko ngā kīngi o ngā tauiwi e whakarangatira ana ki a rātou; ko te hunga whai mana ki runga i a rātou ka kīia, He hunga atawhai. 26 Otiia, kaua koutou e pērā; engari, kia rite ki tō muri te mea nui o koutou kia rite anō te tino tangata ki te kaimahi. 27 Ko wai hoki te mea nui, ko ia e noho ana ki te kai, ko te kaimahi rānei? Ehara rānei te tangata e noho ana ki te kai? Tēnei rāia ahau i roto i a koutou te rite nei ki te kaimahi.
28 "Otirā, ko koutou te hunga i noho tahi tonu me ahau i ōku whakamātautauranga. 29 Ā, ka whakarite ahau i te rangatiratanga mō koutou, i te pērā me tā tōku Matua i whakarite ai mōku; 30 kia kai ai, kia inu ai koutou ki tāku tēpu i tōku rangatiratanga, ā, ka noho koutou ki runga ki ngā torōna, whakawā ai i ngā iwi kotahi tekau mā rua o Īharaira."
Ka Poropiti a Īhu i Whakakāhore a Pita
31 "E Haimona, e Haimona, nā, kua īnoi a Hātana kia riro koe i a ia, kia tātaritia ai koutou e ia, ānō he wīti. 32 Otiia, kua īnoi ahau mōu, kei hemo tōu whakapono, ā, ki te tahuri mai anō koe, whakakahangia ōu tēina."
33 Nā, ka mea tērā ki a ia, "E te Ariki, e pai ana ahau kia haere hei hoa mōu ki te whare herehere, ki te mate hoki."
34 Anō rā ko ia, "Tēnei tāku kupu ki a koe, e Pita, e kore te tīkaokao e tangi āianei, ka toru āu whakakāhoretanga i tōu mātau ki ahau."
Pāhi, Pūtea, me te Hoari
35 Ā, ka mea ia ki a rātou, "I tāku tononga i a koutou, kāhore he pēke moni, kāhore he pūtea, kāhore he hū, i hapa rānei koutou i tētahi mea?"
Ka mea rātou, "Kāhore."
36 Anō rā ko ia ki a rātou, "Tēnā ko tēnei, ki te mea he pēke moni tā tētahi, mauria atu, me te pūtea anō; me ia hoki kāhore āna hoari, hokona atu tōna kākahu, ka hoko mai ai i tētahi. 37 Ko tāku kupu hoki tēnei ki a koutou, ko te tikanga tēnei, kia rite i ahau te mea kua oti nei te tuhituhi, arā, ‘Kua huihuia ia ki te hunga hara,’ he tutukitanga hoki tō ngā mea mōku."
38 Nā, ka mea rātou, "E te Ariki, nā, e rua ēnei hoari."
Ka mea ia ki a rātou, "Kāti anō."
Ka Īnoi a Īhu i runga i Maunga Ōriwa
39 Nā, ka puta atu ia, ka haere ki Maunga Ōriwa, ko tāna hanga hoki tērā; me te aru anō āna ākonga i a ia. 40 Ā, i a ia i taua wāhi, ka mea ia ki a rātou, "Me īnoi kei uru koutou ki te whakamātautauranga."
41 Nā, ka mawehe atu ia i a rātou, kei tō te taunga kāmaka te matara, ā, ka tuku i ōna turi ka īnoi, 42 ka mea, "E Pā, ki te pai koe, tangohia atu tēnei kapu i ahau; otirā kauaka e waiho i tāku e pai ai, engari i tāu." 43 Nā, ka puta mai ki a ia tētahi anahera i te rangi, e whakakaha ana i a ia. 44 Ā, i te oke o tōna wairua, ka hōhonu ake tāna īnoi; ko tōna kakawa ka pēnā i te tepe toto e turuturu iho ana ki te whenua.
45 Nā, ka ara ia i te īnoi, ā, ka tae ki āna ākonga, rokohanga atu e moe ana rātou, he ngākau pōuri hoki. 46 Nā, ko tāna meatanga ki a rātou, "He aha koutou ka moe ai? Whakatika ki te īnoi, kei uru koutou ki te whakamātautauranga."
Te Hopukanga o Īhu
47 I a ia e kōrero ana, nā, ko te huihuinga tāngata, ā, ko tērā e huaina rā ko Hūrā, ko tētahi o te tekau mā rua, e haere ana i mua i a rātou; ā, ka whakatata ia ki a Īhu ki te kihi i a ia. 48 Anō rā ko Īhu ki a ia, "E Hūrā, he kihi tāu hei tuku mō te Tama a te tangata?"
49 Ā, nō te kitenga o te hunga i tōna taha i ngā mea tērā e tūpono, ka mea rātou, "E te Ariki, me patu rānei e mātou ki te hoari?" 50 Nā, hāua iho e tētahi o rātou te pononga a te tohunga nui, poroa ana tōna taringa matau.
51 Nā, ka oho a Īhu, ka mea, "Kāti rā i tēnei." Whakapākia ana tōna taringa, nā kua ora.
52 Kātahi a Īhu ka mea ki ngā tohunga nui, ki ngā rangatira o te temepara, ki ngā kaumātua, i haere atu ki a ia, "He tāhae ahau i haere mai ai koutou me ngā hoari, me ngā patu? 53 I ahau e noho ana i a koutou i te temepara i ia rā, i ia rā, kīhai i totoro mai ō koutou ringa ki ahau. Otirā, nō koutou tēnei hāora, ko te kahanga hoki o te pōuri."
Ka Whakakāhorengia a Īhu e Pita
54 Nā, ka hopukina ia e rātou, ka ārahina atu, ā, kawea ana ki roto ki te whare o te tino tohunga. Ko Pita ia i aru mai i tawhiti. 55 Ā, nō ka oti i a rātou he kāpura te tahu ki waenga marae, i a rātou e noho tahi ana, ka noho hoki a Pita i waenganui o rātou. 56 Nā, ka kitea ia e tētahi kōtiro, i a ia e noho ana i te mārama o te kāpura; ā, matatau tonu te titiro ki a ia, ka mea, "I a ia anō hoki tēnei."
57 Nā, ka whakakāhore ia ki a ia, ka mea, "E kō, kāhore ahau e mōhio ki a ia."
58 Ā, taro kau iho ka kite tētahi atu i a ia, ka mea, "Nō rātou hoki koe."
Nā, ka mea a Pita, "E mara, kāhore."
59 Ā, me te mea kotahi te hāora i muri iho, ka tohe anō tētahi atu, ka mea, "He pono i a ia anō hoki tēnei; nō Karirī hoki."
60 Ā, ka mea a Pita, "E mara, kāhore ahau e mātau ki tāu e mea nā."
Ā, i reira pū anō, i a ia e kōrero ana, ka tangi te tīkaokao. 61 Nā, ka tahuri te Ariki, ka titiro ki a Pita. Ā, ka mahara a Pita ki te kupu a te Ariki, ki tāna meatanga ki a ia, "E kore e tangi te tīkaokao, ka toru āu whakakāhoretanga i ahau." 62 Nā, haere atu ana a Pita ki waho, ā, nui atu tōna tangi.
Ka Taunutia, ka Patua a Īhu
63 Nā, ka taunu ngā kaipupuri o Īhu ki a ia, ka whiu i a ia. 64 Ka kōparea ōna kanohi, ā, ka ui rātou ki a ia, ka mea, "Poropiti mai, nā wai koe i papaki?" 65 He maha hoki ērā atu kupu kino i kōrero ai rātou ki a ia.
Ka Mauria a Īhu i te Aroaro o te Rūnanga
66 Ā, i te aonga tonutanga o te rā, ka huihui ngā kaumātua o te iwi, ngā tohunga nui, me ngā karaipi, ā, ārahina atu ana ia ki tō rātou rūnanga, ka mea rātou, 67 "Ki te mea ko te Karaiti koe, kōrerotia mai ki a mātou."
Anō rā ko ia ki a rātou, "Ki te kōrerotia e ahau ki a koutou, e kore koutou e whakapono; 68 ki te ui ahau, e kore koutou e whakahoki kupu mai ki ahau. 69 Haere ake nei ka noho te Tama a te tangata ki matau o te kaha o te Atua."
70 Nā, ka mea rātou katoa, "Ko te Tama rānei koe a te Atua?"
Anō rā ko ia ki a rātou, "Kua kōrerotia mai nā e koutou ko ahau ia."
71 Nā, ka mea rātou, "Hei aha ake he kaiwhakaatu mā tātou? Kua rongo nei hoki tātou i tā tōna māngai."
Júdás Krisztust elárulja
1 Elközelgetett pedig a kovásztalan kenyerek ünnepe, mely husvétnak mondatik. 2 És a főpapok és az írástudók keresnek vala módot, hogyan öljék meg őt; mert féltek a néptől.
3 Beméne pedig a Sátán Júdásba, ki Iskáriótesnek neveztetik, és a tizenkettőnek számából vala; 4 És elmenvén, megbeszélé a főpapokkal és a vezérekkel, mimódon adja őt nékik kezökbe. 5 És azok örülének, és megszerződének, hogy pénzt adnak néki; 6 Ő pedig megigéré, és keres vala jó alkalmat, hogy őt nékik kezökbe adja zenebona nélkül.
Husvéti bárány és úrvacsorája
7 Eljöve pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle öletni a husvéti báránynak; 8 És elküldé Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a husvéti bárányt, hogy megegyük. 9 Ők pedig mondának néki: Hol akarod, hogy elkészítsük? 10 És ő monda nékik: Ímé, mikor bementek a városba, szembe jő veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt abba a házba, a melybe bemegy. 11 És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt? 12 És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el. 13 Elmenvén pedig, úgy találák, a mint mondta nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt. 14 És mikor eljött az idő, asztalhoz üle, és a tizenkét apostol ő vele egyetembe. 15 És monda nékik: Kívánva kívántam a husvéti bárányt megenni veletek, melőtt én szenvednék: 16 Mert mondom néktek, hogy többé nem eszem abból, míglen beteljesedik az Isten országában. 17 És a pohárt vévén, minekutána hálákat adott, monda: Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között: 18 Mert mondom néktek, hogy nem iszom a szőlőtőkének gyümölcséből, míglen eljő az Isten országa. 19 És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. 20 Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik. 21 De ímé annak a keze, a ki engem elárul, velem van az asztalon. 22 És az embernek Fia jóllehet, elmegy, mint elvégeztetett: de jaj annak az embernek, a ki által elárultatik! 23 És ők kezdék egymás között kérdezni, vajjon ki lehet az ő közöttük, a ki ezt meg fogja tenni?
A tanítványok nagyravágyása
24 Támada pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük nagyobbnak.
25 Ő pedig monda nékik: A pogányokon uralkodnak az ő királyaik, és a kiknek azokon hatalmuk van, jóltévőknek hivatnak. 26 De ti nem úgy: hanem a ki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint a ki legkisebb; és a ki fő, mint a ki szolgál. 27 Mert melyik nagyobb, az-é, a ki asztalnál ül, vagy a ki szolgál? nemde a ki asztalnál ül? De én ti köztetek olyan vagyok, mint a ki szolgál. 28 Ti vagytok pedig azok, kik megmaradtatok én velem az én kísérteteimben; 29 Én azért adok néktek, miképen az én Atyám adott nékem, országot, 30 Hogy egyetek és igyatok az én asztalomon az én országomban, és üljetek királyi székeken, ítélvén az Izráelnek tizenkét nemzetségét.
31 Monda pedig az Úr: Simon! Simon! ímé a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát; 32 De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén, a te atyádfiait erősítsed. 33 Ő pedig monda néki: Uram, te veled kész vagyok mind tömlöczre, mind halálra menni! 34 És ő monda: Mondom néked Péter: Ma nem szól addig a kakas, míg te háromszor meg nem tagadod, hogy ismersz engem. 35 És monda nékik: Mikor elküldtelek benneteket erszény, táska és saru nélkül, volt-é valamiben fogyatkozástok? Ők pedig mondának: Semmiben sem. 36 Monda azért nékik: De most, a kinek erszénye van elővegye, hasonlóképen a táskát; és a kinek nincs, adja el felső ruháját, és vegyen szablyát. 37 Mert mondom néktek, hogy még ennek az írásnak be kell teljesülni rajtam, hogy: És a gonoszok közé számláltatott. Mert a mik reám vonatkoznak is, elvégeztetnek. 38 Azok pedig mondának: Uram, ímé van itt két szablya. Ő pedig monda: Elég.
Jézus szenvedése az Oljafák hegyén
39 És kimenvén, méne az ő szokása szerint az Olajfák hegyére; követék pedig őt az ő tanítványai is. 40 És mikor ott a helyen vala, monda nékik: Imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek. 41 És ő eltávozék tőlök mintegy kőhajításnyira; és térdre esvén, imádkozék, 42 Mondván: Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen! 43 És angyal jelenék meg néki mennyből, erősítvén őt. 44 És haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozék; és az ő verítéke olyan vala, mint a nagy vércseppek, melyek a földre hullanak. 45 És minekutána fölkelt az imádkozástól, az ő tanítványaihoz menvén, aludva találá őket a szomorúság miatt, 46 És monda nékik: Mit alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
Elfogatás
47 És mikor még beszéle, ímé sokaság jöve, melynek az méne előtte, a ki Júdásnak neveztetik, egy a tizenkettő közül: és közelgete Jézushoz, hogy őt megcsókolja. 48 Jézus pedig monda néki: Júdás, csókkal árulod el az embernek Fiát? 49 Látván pedig azok, a kik ő körülötte valának, a mi következik, mondának néki: Uram, vágjuk-é őket fegyverrel? 50 És közülök valaki megvágá a főpap szolgáját, és levágá annak jobb fülét. 51 Felelvén pedig Jézus, monda: Elég eddig. És illetvén annak fülét, meggyógyítá azt. 52 Monda pedig Jézus azoknak, a kik ő hozzá mentek, a főpapoknak, a templom tisztjeinek és a véneknek: Mint valami latorra, úgy jöttetek szablyákkal és fustélyokkal? 53 Mikor minden nap veletek voltam a templomban, a ti kezeiteket nem vetétek én reám; de ez a ti órátok, és a sötétségnek hatalma.
Péter megtagadja Jézust
54 Megfogván azért őt, elvezeték, és elvivék a főpap házába. Péter pedig követi vala távol. 55 És mikor tüzet gerjesztettek az udvar közepén, és ők együtt leültek, Péter is leüle ő velök. 56 És meglátván őt egy szolgálóleány, a mint a világosságnál ült, szemeit reá vetvén, monda: Ez is ő vele vala! 57 Ő pedig megtagadá őt, mondván: Asszony, nem ismerem őt! 58 És egy kevéssel azután más látván őt, monda: Te is azok közül való vagy! Péter pedig monda: Ember, nem vagyok! 59 És úgy egy óra mulva más valaki erősíté, mondván: Bizony ez is vele vala: mert Galileából való is. 60 Monda pedig Péter: Ember, nem tudom, mit mondasz! És azonnal, mikor ő még beszélt, megszólalt a kakas. 61 És hátra fordulván az Úr, tekinte Péterre. És megemlékezék Péter az Úr szaváról, a mint néki mondta: Mielőtt a kakas szól, háromszor megtagadsz engem. 62 És kimenvén Péter, keservesen síra.
Jézus szenvedése Kajafás előtt
63 És azok a férfiak, a kik fogva tarták Jézust, csúfolják vala, vervén őt. 64 És szemeit betakarván, arczul csapdosák őt, és kérdezék őt, mondván: Prófétáld meg ki az, a ki téged vere? 65 És sok egyéb dolgot mondának néki, szidalmazván őt.
66 És a mint nappal lett, egybegyűle a nép véneinek tanácsa, főpapok és írástudók: és vivék őt az ő gyülekezetükbe, 67 Mondván: Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk. Monda pedig nékik: Ha mondom néktek, nem hiszitek: 68 De ha kérdezlek is, nem feleltek nékem, sem el nem bocsátotok. 69 Mostantól fogva ül az embernek Fia az Isten hatalmának jobbja felől. 70 Mondának pedig mindnyájan: Te vagy tehát az Isten Fia? Ő pedig monda nékik: Ti mondjátok, hogy én vagyok! 71 Azok pedig mondának: Mi szükségünk van még bizonyságra? Hiszen mi magunk hallottuk az ő szájából.
/images/a/a0208299-6f37-40a0-66e1-2576b9435f00)
/images/a/Tcg2NiV7ce24OT6kCIQGR)