Pular para o conteúdo
Publicidade

Lucas 18

HUNK

Te Kupu Whakarite o te Pouaru rāua ko te Kaiwhakawā

1 , ka kōrero ia i tētahi kupu whakarite ki a rātou tēnei, kia īnoi rātou i ngā katoa, kia kaua e ngoikore. 2 I mea ia, "I tētahi tērā tētahi kaiwhakawā, he tangata kīhai nei i wehi ki te Atua, kīhai anō i hopohopo ki te tangata. 3 I taua anō tētahi pouaru; ā, ka haere mai tērā ki a ia, ka mea, Takitakina tōku mate i tōku hoa tauwhāinga.

4 "Ā, he roa kīhai ia i pai, muri iho ka mea ia i roto i a ia, Ahakoa kāhore ahau e wehi ki te Atua, e hopohopo ki te tangata, 5 heoi, ka pōrearea ahau i te pouaru nei, , ka takitakina e ahau tōna mate, kei haere tonu mai ka mate ahau i te hōhā."

6 Ka mea te Ariki, "Whakarongo ki te kaiwhakawā kino i mea . 7 Ā, e kore rānei te Atua e ngaki i te mate o āna tāngata i whiriwhiri ai, e karanga nei ki a ia i te ao, i te , ahakoa whakaroa noa ia ki a rātou? 8 Ko tāku kupu tēnei ki a koutou, ka hohoro ia te takitaki i rātou mate. Otirā, ka tae mai te Tama a te tangata, e rokohina mai rānei e ia he whakapono i runga i te whenua?"

Te Kupu Whakarite o te Parihi me te Kaikohi Tāke

9 , ka kōrero anō ia i tēnei kupu whakarite ki ētahi, i whakamanawa nei ki a rātou anō he tika, i whakakorekore ki ērā atu katoa, 10 "Tokorua ngā tāngata i haere ki te temepara ki te īnoi; he Parihi tētahi, ko tētahi he pupirikana. 11 ana te Parihi ko ia anake, ko tāna karakia tēnei, E te Atua, ka whakawhetai ahau ki a koe, te mea kāhore ahau e rite ki ērā atu tāngata, ki te hunga hao taonga, kino, pūremu, mōku hoki rite ki tēnei pupirikana. 12 Takirua āku nohoanga pukutanga i te wiki, e hoatu ana e ahau te wāhi whakatekau o āku mea katoa.

13 "Ko te pupirikana ia i mai i tawhiti, kīhai i mea kia anga ake ōna kanohi ki te rangi, heoi, pātuki ana ki tōna uma, ka mea, E te Atua, tohungia ahau, te tangata hara.14 Ko tāku kupu tēnei ki a koutou, nui atu te tika o tēnei i tērā i te hokinga ki tōna whare; ki te whakanui hoki tētahi i a ia, ka whakaititia; ki te whakaiti tētahi i a ia, ka whakanuia."

Ka Manaakitia e Īhu ngā Tamariki Nonohi

15 , ka kawea mai e rātou ki a ia ā rātou tamariki nonohi, kia ai ia ki a rātou; otiia, te kitenga o āna ākonga, ka rīria atu rātou. 16 Otirā, ka karangatia atu rātou e Īhu ki a ia, ka mea ia, "Tukua ngā tamariki nonohi kia haere mai ki ahau, kaua hoki rātou e āraia atu; ngā pēnei hoki te rangatiratanga o te Atua. 17 He pono tāku e mea nei ki a koutou, ki te kāhore e rite te tango a tētahi i te rangatiratanga o te Atua ki te tamaiti nohinohi, e kore rawa ia e tomo ki roto."

He Tangata Whai Taonga

18 , ka ui tētahi rangatira ki a ia, ka mea, "E te kaiwhakaako pai, me aha ahau ka whiwhi ai ki te ora tonu?"

19 , ko te meatanga a Īhu ki a ia, "He aha ahau i kīia ai e koe he pai? Kāhore tētahi i pai, kotahi anake, ko te Atua. 20 E mātau ana koe ki ngā ture, kaua e pūremu, kaua e patu tangata, kaua e tāhae, kaua e whakapae teka, whakahōnoretia tōu pāpā me tōu whaea."

21 , ka mea ia, "Kua rite i ahau ēnei katoa tōku tamarikitanga ake."

22 Ā, i te rongonga o Īhu ki tēnei, ka mea ki a ia, "Kotahi te mea kāhore anō i rite i a koe; hokona āu mea katoa, ka tuwha atu ngā mea rawakore, ā, e whai taonga koe ki te rangi, ā, haere mai i muri i ahau."

23 , ka rongo ia ki ēnei mea, ka pōuri rawa; he nui hoki ōna taonga. 24 Ā, ka kite a Īhu i a ia, ka mea, "Anō te whakauaua o te tapoko o te hunga taonga ki te rangatiratanga o te Atua! 25 Erangi hoki te haere o te kāmera te kōwhao o te ngira e takoto noa ana, he whakauaua rawa ia te tomo o te tangata taonga ki roto ki te rangatiratanga o te Atua."

26 , ka mea ngā kaiwhakarongo, "Ko wai e ora?"

27 Otirā, i mea ia, "Ko ngā mea e kore e taea e te tangata, ka taea e te Atua."

28 Ā, ka mea a Pita, ", kua whakarērea nei e mātou ā mātou nei mea, ā, kua aru i a koe."

29 , ka mea ia ki a rātou, "He pono tāku e mea nei ki a koutou, kāhore he tangata i whakarere, he whare, he wahine, he tuākana, he mātua, he tamariki, i te whakaaro ki te rangatiratanga o te Atua, 30 e kore e riro mai i a ia i tēnei ngā mea tini noa atu, ā, i te ao meāke puta ko te ora tonu."

Ngā Kōrerotanga a Īhu Tōna Matenga

31 Ā, ka mau ia ki te tekau rua, ka mea ki a rātou, ", e haere ana tēnei tātou ki Hiruhārama, ā, ka rite katoa ngā mea i tuhituhia e ngā poropiti te Tama a te tangata. 32 Ka tukua hoki ia ki ngā tauiwi, ka tāwaia, ka whakatupuria kinotia, ka tuwhaina. 33 Ā, ka oti ia te whiu, ka whakamatea, ā, i te toru o ngā ka ara."

34 Ā, kīhai rātou i mātau ki tētahi o ēnei mea; he mea huna hoki i a rātou tēnei kupu, kīhai rātou i mōhio ki ngā mea i kōrerotia.

Ka Whakaorangia e Īhu tētahi Tangata Matapō Tono Mea

35 Ā, i a ia e whakatata ana ki Heriko, tērā tētahi matapō e noho ana i te taha o te huarahi e tono mea ana māna. 36 Ā, i tōna rongonga i te mano e haere ana, ka ui atu, "He aha tēnei?"

37 Ka mea rātou ki a ia, "Ko Īhu o Nahareta e haere ana."

38 Kātahi ia ka karanga, ka mea, "E Īhu, e te Tama a Rāwiri, kia aroha ki ahau."

39 , ka rīria ia e te hunga i haere i mua kia noho puku; heoi rahi noa ake tāna karanga, "E te Tama a Rāwiri, kia aroha ki ahau."

40 , ka a Īhu, ka mea kia ārahina mai ki a ia; ā, ka tata, ka ui ki a ia, 41 ka mea, "Kia ahatia koe e ahau?"

Ka mea ia, "E te Ariki, kia titiro ahau."

42 Ka mea a Īhu ki a ia, "Titiro; tōu whakapono koe i whakaora."

43 Ā, titiro tonu ake ia, ā, aru ana i a ia, me te whakakorōria i te Atua; ā, te kitenga o te iwi katoa, ka whakamoemiti ki te Atua.

Hamis bíróról és özvegy asszongyról

1 Monda pedig nékik példázatot is arról, hogy mindig imádkozni kell, és meg nem restülni; 2 Mondván: Volt egy bíró egy városban, a ki Istent nem félt és embert nem becsült. 3 Volt pedig abban a városban egy özvegyasszony, és elméne ahhoz, mondván: Állj bosszút értem az én ellenségemen. 4 Az pedig nem akará egy ideig; de azután monda ő magában: Jól lehet Istent nem félek és embert nem becsülök; 5 Mindazáltal mivelhogy nékem terhemre van ez az özvegyasszony, megszabadítom őt, hogy szüntelen reám járván, ne gyötörjön engem. 6 Monda pedig az Úr: Halljátok, mit mond e hamis bíró! 7 Hát az Isten nem áll-é bosszút az ő választottaiért, kik ő hozzá kiáltanak éjjel és nappal, ha hosszútűrő is irántuk? 8 Mondom néktek, hogy bosszút áll értök hamar. Mindazáltal az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-é hitet e földön?

A farizeus és a vámszedő imája

9 Némelyeknek pedig, kik elbizakodtak magukban, hogy ők igazak, és a többieket semmibe sem vették, ezt a példázatot is mondá: 10 Két ember méne fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus, és a másik vámszedő. 11 A farizeus megállván, ily módon imádkozék magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedő is. 12 Bőjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, a mit szerzek. 13 A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek! 14 Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik.

Jézus magához hívja a gyermekeket

15 Vivének pedig hozzá kis gyermekeket is, hogy illesse azokat; mikor pedig a tanítványok ezt látták, megdorgálák azokat. 16 De Jézus magához híván őket, monda: Engedjétek, hogy a kis gyermekek én hozzám jőjjenek, és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa. 17 Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen nem megy be abba.

A gazdagság veszélyei

18 És megkérdé őt egy főember, mondván: Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem? 19 Monda pedig néki Jézus: Miért mondasz engem jónak? Nincs senki , csak egy, az Isten. 20 A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy; tiszteld atyádat és anyádat. 21 Az pedig monda: Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam. 22 Jézus ezeket hallván, monda néki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, a mid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és jer, kövess engem. 23 Az pedig ezeket hallván, igen megszomorodék; mert igen gazdag vala. 24 És mikor látta Jézus, hogy az igen megszomorodék, monda: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van! 25 Mert könnyebb a tevének a fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni. 26 A kik pedig ezt hallották, mondának: Ki idvezülhet tehát? 27 Ő pedig monda: A mi embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél. 28 És monda Péter: Ímé mi mindent elhagytunk, és követtünk téged! 29 Ő pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért, 30 A ki sokszorta többet ne kapna ebben az időben, a jövendő világon pedig örök életet.

Jézus harmadszor jelenti szenvedéseit

31 És maga mellé vévén a tizenkettőt, monda nékik: Ímé felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az embernek Fián, a mit a próféták megírtak. 32 Mert a pogányok kezébe adatik, és megcsúfoltatik, és meggyaláztatik, és megköpdöstetik; 33 És megostorozván, megölik őt; és harmadnapon feltámad. 34 Ők pedig ezekből semmit nem értének; és a beszéd ő előlük el vala rejtve, és nem fogták fel a mondottakat.

Vak meggyógyítása

35 Lőn pedig, mikor Jerikhóhoz közeledett, egy vak ül vala az út mellett koldulván. 36 És mikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, tudakozódék, mi dolog az? 37 Megmondák pedig néki, hogy a Názáretbeli Jézus megy el arra. 38 És kiálta, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam! 39 A kik pedig elől mentek, dorgálák őt, hogy hallgasson; de ő annál inkább kiálta: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam! 40 És Jézus megállván, parancsolá, hogy vigyék azt hozzá; és mikor közel ért, megkérdé őt, 41 Mondván: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Az pedig monda: Uram, hogy az én szemem világa megjőjjön. 42 És Jézus monda néki: Láss, a te hited téged megtartott. 43 És azonnal megjöve annak szeme világa, és követé őt, dicsőítvén az Istent az egész sokaság pedig ezt látván, dicsőséget ada az Istennek.

Veja também