1 Ko te tangata tū kē, e whai ana i tā tōna ake hiahia,
e ngangau ana ki ngā whakaaro tōtika katoa.
2 Kāhore o te whakaarokore āhuareka ki te mātauranga;
engari kia whakakitea e ia tōna ngākau.
3 I te taenga mai o te tangata kino ka tae mai anō te whakahāwea,
me te tāwai hei hoa mō te whakamā.
4 He wai hōhonu ngā kupu a te māngai o te tangata;
he awa e rere ana te puna o te whakaaro nui.
5 Ehara i te mea pai te whakapai ki te kanohi o te tangata kino,
te whakapeau kē rānei i tā te tangata tika ina whakawā.
6 E uru ana ngā ngutu o te whakaarokore ki te totohe,
e karanga ana tōna māngai ki ngā whiu.
7 Hei huna anō mōna te māngai o te whakaarokore;
ā, ko ōna ngutu hei rore mō tōna wairua.
8 Ānō he kai reka ngā kupu a te kawe kōrero;
tae tonu iho ki ngā wāhi o roto rawa o te kōpū.
9 Ko te tangata anō hoki e māngere ana ki tāna mahi,
hei teina ia ki te tangata maumau.
10 Hei pourewa kaha te ingoa o Ihowā;
rere ana te tangata tika ki reira, ā, ora ake.
11 Ko ngā rawa o te tangata taonga hei pā kaha mōna,
hei pā tiketike ki tōna whakaaro.
12 I mua ake o te whakangaromanga ka whakakake te ngākau o te tangata;
i mua ake anō hoki o te hōnore ko te ngākau pāpaku.
13 Ko te tangata e whakahoki kupu ana i te mea kāhore anō ia i rongo noa,
he mahi wairangi tērā nāna, he hanga whakamā.
14 E whakamanawanui te wairua o te tangata ki tōna mate;
tēnā ko te wairua marū, ko wai e kaha ki tērā?
15 Ka whiwhi te ngākau o te tangata mātau ki te mōhio;
e rapu ana hoki te taringa o ngā whakaaro nui ki te mōhio.
16 Mā te mea tuku noa a te tangata ka wātea ai he wāhi mōna,
ka kawea hoki ia e tērā ki te aroaro o ngā tāngata nunui.
17 Ko te tangata nāna te kupu tuatahi i te whakawā me te mea kei a ia te tika;
nā, ka haere mai tōna hoa, kei te rapu i te tikanga o tāna.
18 Mā te rota e mutu ai ngā tautohe,
ā, ko tērā hei tauārai i waenganui o te hunga kaha.
19 Ko te tuakana, teina rānei, i whakatakariritia, pakeke atu i te pā kaha;
ā, ko aua tū ngangare me he tūtaki tatau nō te whare rangatira.
20 Ka kī te kōpū o te tangata i ngā hua o tōna māngai,
ka mākona ia i ngā hua o ōna ngutu.
21 Ko te mate, ko te ora kei te arero;
ko te hunga e aroha ana ki tērā ka kai i ōna hua.
22 Ko te tangata kua kite i te wahine māna,
kua kite i te mea pai, kua whiwhi hoki ki tā Ihowā whakapai.
23 He īnoi tā te rawakore hanga he taikaha ia
te whakahoki a te tangata taonga.
24 Ko te tangata tini ngā hoa aroha e whai ana i te hē mōna;
tērā anō ia te hoa aroha, nui atu i tō te tuakana, i tō te teina, tōna piri mai.
Barátság és békeszeretés
1 A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik. 2 Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen. 3 Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat. 4 Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje. 5 A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben. 6 A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált. 7 A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre. 8 A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják. 9 A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz. 10 Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen. 11 A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint. 12 A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van. 13 A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve. 14 A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el? 15 Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres. 16 Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt. 17 Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt. 18 A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja. 19 A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja. 20 A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól. 21 Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét. 22 Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól! 23 Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel. 24 Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.