Miquéias 4

Te Rangimārie Mutungakore

1 Otiia, tēnei ake kei ngā rā whakamutunga

ka whakapūmautia te maunga i tō Ihowā whare

ki te tihi o ngā maunga,

ā, ka hikitia ki runga ake i ngā pukepuke,

ā, ka rere ngā iwi ki reira.

2 Ā, he maha ngā iwi e haere, e mea:

"Haere mai koutou, tātou ka haere ki runga ki te maunga o Ihowā,

ki te whare o te Atua o Hākopa,

ā, māna tātou e whakaako ki āna ara;

ka haere hoki tātou i āna huarahi."

Nō te mea ka puta mai te ture i Hiona,

te kupu hoki a Ihowā i Hiruhārama.

3 Ā, ka whakarite whakawā ia i waenganui i ngā iwi maha,

ka rīria hoki e ia te hē o ngā iwi kaha i tawhiti;

ā, ka patupatua e rātou ā rātou hoari hei hea parau,

ā rātou tao hei mea tapahi manga.

E kore tētahi iwi e hāpai hoari ki tētahi iwi,

ā, heoi anō tā rātou ako ki te whawhai.

4 Engari ka noho rātou, ia tangata, ia tangata,

i raro i tāna wāina, i raro i tāna piki;

ā, kāhore he tangata hei whakawehi i a rātou;

nā te māngai hoki o Ihowā o ngā mano te kōrero.

5 Ka haere hoki ngā iwi katoa,

ia tangata, ia tangata, i runga i te ingoa o tōna atua,

ā, ka haere tātou i runga i te ingoa o Ihowā,

o tō tātou Atua ā ake ake.

Ka Hoki mai a Īharaira i te Manene

6 "Ā taua rā," e ai tā Ihowā,

"ka huihuia e ahau te wahine e totitoti ana,

ka whakaminea te wahine i peia atu,

me ia anō i whakatupuria kinotia e ahau;

7 ā, ka meinga e ahau te wahine e totitoti ana hei mōrehu,

me te wahine i makā atu ki tawhiti hei iwi kaha;

ā, ka kīngi a Ihowā ki a rātou ki Maunga Hiona

āianei ā ake tonu atu.

8 Nā, ka tae mai ki a koe, e koe, e te pourewa o te kāhui,

e te taumaihi o te tamāhine a Hiona;

āe rā, ka tae mai ki a koe te kīngitanga ō mua rā,

te kīngitanga o te tamāhine a Hiruhārama."

9 Nā, he aha koe i hāmama ai?

Kāhore ianei he kīngi i roto i a koe,

kua ngaro rānei tōu kaiwhakatakoto whakaaro,

i mau pū ai koe i te mamae

me te mea he wahine e whānau ana?

10 Whakamamae, e ngana kia puta ki waho, e te tamāhine a Hiona,

kia rite ki te wahine e whānau ana.

Nō te mea ko āianei koe puta ai i roto i te pā,

ā, ka noho ki te pārae,

ā, ka tae ki Papurōna rā anō;

hei reira koe ka whakaorangia;

hei reira a Ihowā hoko ai i a koe

i te ringa o ōu hoariri.

11 Nā, tōna maha o ngā iwi kua huihui ki te whawhai ki a koe,

e mea ana, "Tukua ia kia whakapokea,

kia kite atu tō tātou kanohi i tāna koronga i runga i Hiona."

12 Otirā, kāhore rātou e mātau

ki ngā whakaaro o Ihowā,

kāhore hoki e mōhio ki tāna i whakatakoto ai;

kua kohikohia hoki rātou e ia

ānō he paihere ki te patunga wīti.

13 "Whakatika ki te patu wīti,

e te tamāhine a Hiona;

ka meinga hoki e ahau tōu haona hei rino,

ka meinga hoki e ahau ōu pāua hei parāhi;

ā, he maha ngā iwi e patupatua e koe ā mongamonga noa;

ā, māu e whakatapu mā Ihowā ngā mea i apohia mai e rātou,

ō rātou rawa mā te Ariki o te whenua katoa."

A Messiás országáról

1 És lészen: az utolsó időben az Úr házának hegye a hegyek fölé helyeztetik, és felülemelkedik az a halmokon, és népek özönlenek reá. 2 Pogányok is sokan mennek, és mondják: Jertek, menjünk fel az Úr hegyére és a Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az ő útaira, és járjunk az ő ösvényein! Mert Sionból jő ki a törvény, és az Úr beszéde Jeruzsálemből. 3 És sok népek között ítéletet tészen, és megfedd erős nemzeteket nagy messze földig és fegyvereiket kapákká kovácsolják, dárdáikat pedig sarlókká; nép népre fegyvert nem emel, és hadakozást többé nem tanulnak. 4 És kiki nyugszik az ő szőlője alatt és fügefája alatt, és senki meg nem rettenti őket, mert a Seregek Urának szája szólott. 5 Mert minden nép a maga istenének nevében jár, és mi is a mi Urunk Istenünk nevében járunk örökkön örökké.

Izráel visszatérése és szabadulása nagy kín után

6 Azon a napon, azt mondja az Úr, összegyűjtöm a sántát, és összeszedem az elszéledetteket, és a kiket megsanyargattam. 7 És a sántát maradékká teszem, az elszélesztettet pedig erős nemzetté, és az Úr uralkodik rajtok a Sion hegyén mostantól fogva mindörökké. 8 És te nyájnak tornya, Sion leányának vára! Eljő tehozzád és elérkezik az előbbi hatalom, a Jeruzsálem leányának birodalma. 9 Miért kiáltasz hát kiáltva? Nincsen-é közötted király? Elveszett-é a te tanácsadód, hogy úgy elfogott a fájdalom, mint a gyermek-szűlőt?! 10 Gyötrődj és kinlódj, Sionnak leánya, mint a gyermek-szülő! Mert ímé, kimégy a városból, és a mezőn tanyázol, és egészen Bábelig mégysz. Ott szabadíttatol meg; ott vált ki téged az Úr, ellenségednek kezéből. 11 Mert ímé, sok nemzetség gyűlt össze ellened, a kik ezt mondják: Legyen szentségtelen, és legeltessük szemeinket a Sionon! 12 De ők nem tudják az Úr gondolatait és nem értik az ő szándékát, hogy összegyűjti őket, mint a kévét a szérűre. 13 Kelj fel és csépelj, Sionnak leánya! Mert vassá teszem a te szarvaidat, körmeidet pedig aczéllá teszem, és széttiporsz sok népeket, és rablott kincseiket az Úrnak áldozom, javaikat pedig az egész föld Urának.