Miquéias 1

1 Ko te kupu a Ihowā i puta mai ki a Mika Morahati i ngā rā o ngā kīngi o Hūrā, arā o Iotama, o Ahata, o Hetekia, ko tāna i kite ai mō Hamaria rāua ko Hiruhārama.

Ka Whakahuatia te Whakawātanga ki a Hamaria

2 Whakarongo e ngā iwi, e koutou katoa;

kia whai taringa mai, e te whenua,

me ngā mea katoa i roto i a koe;

ko te Ariki, ko Ihowā hei whakaatu i tō koutou hē,

ko te Ariki mai i tōna temepara tapu.

3 Nō te mea, nanā, kei te puta mai a Ihowā i tōna wāhi,

ka heke iho ia, ka takahi ki runga ki ngā wāhi tiketike o te whenua.

4 Ā, ka rewa ngā maunga i raro i a ia,

ka ngātata ngā raorao,

ka rite ki te wāki i mua i te ahi,

ki ngā wai i ringihia ki te wāhi paripari.

5 Mō te hē o Hākopa, tēnei katoa,

mō ngā hara o te whare o Īharaira.

He aha te hē o Hākopa?

He teka ianei ko Hamaria?

He aha anō hoki ngā wāhi tiketike o Hūrā?

He teka ianei ko Hiruhārama?

6 "Mō reira ka meinga e ahau a Hamaria kia rite ki te pūranga o te māra,

ki ngā whakatōkanga hoki o te māra wāina;

ka ringihia iho anō e ahau ōna kōhatu ki raro ki te raorao,

ā, ka hurahia e ahau ōna tūranga.

7 Ā, ka wāwāhia āna whakapakoko, mongamonga ana,

ka tahuna hoki ōna utu katoa ki te ahi,

ā, ka takoto kau i ahau āna whakapakoko katoa.

He mea āmene hoki nāna ki te utu a te wahine kairau,

ā, ka hoki atu anō hei utu ki te wahine kairau."

Te Tarukitanga o ngā Pā o Hūrā

8 Mō reira ka tangi ahau, ka auē,

ka haere ahau, tīhore rawa ngā kākahu, tahanga kau;

ka rite tāku tangi ki tā ngā kurī mohoao,

tāku uhunga ki tā ngā otereti.

9 Nō te mea ko ōna patunga e kore e mahu;

kua tae rawa nei hoki ki a Hūrā;

kua tae ki te kūwaha o tāku iwi,

arā ki Hiruhārama.

10 Kaua e whakaaturia ki Kāta,

kaua rawa e tangi;

kua okeoke ahau i roto i te puehu

i Pētere Āpara.

11 Haere atu korua,

e te wahine e noho ana i Hapiri,

i te takoto tahanga, i te whakamā;

kāhore anō te wahine e noho ana

i Taanana i puta mai;

ka tangohia atu i a koutou

e te tangihanga o Pete-Etere tōna tūranga.

12 I tatari hoki te wahine e noho ana i Maroto ki te pai,

me te mānukanuka anō;

nō te mea kua heke iho te kino i a Ihowā

ki te kūwaha o Hiruhārama.

13 Whakamaua te hāriata ki te hōiho tere,

e te wahine e noho ana i Rakihi.

Ko ia te tīmatanga o te hara

o te tamāhine a Hiona;

kua kitea nā hoki

ngā hē o Īharaira i roto i a koe.

14 Mō reira ka hoatu e koe he hākari poroporoaki

ki Morehetekata;

hei mea teka ngā whare o Akatipi

ki ngā kīngi o Īharaira.

15 Tēnei ake ka kawea atu e ahau ki a koe,

e te wahine e noho ana i Mareha,

te tangata e whiwhi ki a koe;

ka tae te korōria o Īharaira ki Aturama rā anō.

16 Moremorea tōu māhunga, kutikutia hoki,

mō āu tamariki i āhuareka ai;

whakanuia tōu pākira kia rite ki tō te ēkara;

kua mawehe atu hoki rātou i a koe, kua whakaraua.

Júda és Izráel mindkét királysága elpusztul a bálványozás miatt

1 Az Úr igéje, a mely lőn a moreseti Mikeáshoz, Jótám, Akház és Ezékiásnak, Júda királyainak idejében, a melyet látott Samária és Jeruzsálem felől. 2 Halljátok meg minden népek, figyelmezz föld és annak teljessége. És az Úr Isten legyen bizonyság ellenetek; az Úr az ő szent templomából! 3 Mert ímé, kijő az Úr az ő helyéről, és leszáll és lépdel a földnek magaslatain. 4 És szétmállanak alatta a hegyek, a völgyek pedig szétszakadoznak, mint a viasz a tűz előtt, mint a meredekről leszakadó vizek. 5 A Jákób vétkéért lészen mindez, és az Izráel házának bűnei miatt! Micsoda a Jákób vétke? Avagy nem Samária-é? És mik a Júda magaslatai? Avagy nem Jeruzsálem-é? 6 De olyanná teszem Samáriát, mint a mezőben való kőrakás, szőlő-plánták helyévé; és lezúdítom a völgybe az ő köveit, és még fundamentomit is kimutatom. 7 Faragott képei mind összetöretnek és minden ajándékát tűz égeti meg. Minden bálványait semmivé teszem; mert paráznaság béréből gyűjtögette azokat, azért ismét paráznaság bérévé legyenek. 8 E miatt kesergek és jajgatok; ruhátalan és mezítelen járok. Üvöltök, mint a sakálok, és sikongok, mint a struczmadarak. 9 Mert halálosak az ő sebei. Bizony Júdáig ér; népem kapujáig hatol, Jeruzsálemig. 10 Gáthban hírül ne adjátok; sírván ne sírjatok; Beth-le-Afrában porba heveredtem. 11 Költözzetek el, Safirnak lakója gyalázatos meztelenül! Nem vonult ki Saanán lakosa; Beth-Eselnek siralma nem enged tartózkodni. 12 Mert beteg lett Marótnak lakosa az ő javai miatt; mert veszedelem szállt le az Úrtól Jeruzsálemnek kapujára. 13 Gyors paripához kösd a szekeret, Lákisnak lakója! ki a bűnnek kezdője valál a Sion leányánál. Bizony te benned találtatnak Izráel vétkei! 14 Azért adj válólevelet Moreset-Gátnak! Akzib házai megcsalják Izráel királyait. 15 Még hozok én te néked örököst, Marésa lakosa; Adullámig hat el Izráel dicsősége! 16 Nyírd le, kopaszítsd meg magadat a te gyönyörűséges fiaidért! Szélesítsd meg kopaszságodat, mint a keselyű; mert rabságra vitettek el tőled!