Te Hēnga Katoa o te Iwi
1 Auē te mate i ahau!
He rite hoki ahau ki ngā kohikohinga o ngā hua raumati,
ki ngā hamunga i te wā e whawhaki karepe ana.
Kāhore he tautau hei kai;
e hiahia ana tōku wairua ki te hua piki mātāmua.
2 Kua ngaro te tangata tapu i runga i te whenua,
kāhore hoki he tangata tika i roto i ngā tāngata;
kei te whanga katoa rātou ki te toto;
kei te whai rātou i tōna hoa, i tōna hoa ki te kupenga.
3 Kei runga ō rātou ringa i te mea kino kia mahia mārietia e rātou;
ka tono te rangatira, kei te tatari hoki te kaiwhakawā kia utua;
ā, ko te tangata nui, e puaki ana i a ia te nanakia o tōna wairua;
nā, whiria tahitia ake e rātou.
4 Ko te tangata pai o rātou, rite tonu ki te tūmatakuru;
ko te mea tino tika, kino atu i te taiepa tātarāmoa.
Kua tae mai te rā o āu tūtei, arā te rā e whiua ai koe;
ko āianei rātou pōkaikaha ai.
5 Kaua e whakapono ki te hoa,
kaua e whakawhirinaki ki te kaiārahi;
kaiponuhia ngā tatau o tōu māngai
ki te wahine e takoto nā i tōu uma.
6 E whakaiti ana hoki te tama ki te pāpā,
e whakatika atu ana te kōtiro ki tōna whaea,
te hunaonga ki tōna hungawai wahine;
ko ngā hoariri o te tangata ko ngā tāngata o tōna whare.
7 Tēnā ko ahau, ka titiro ahau ki a Ihowā;
ka tatari ahau ki te Atua o tōku whakaoranga;
tērā tōku Atua e rongo ki ahau.
Ka Mauria te Whakaoranga e Ihowā
8 Kei whakamanamana ki ahau e tōku hoariri;
ki te hinga ahau, ka ara anō ahau;
ki te noho ahau i te pōuri,
ko Ihowā hei whakamārama mōku.
9 Māku e waha te riri, o Ihowā,
kua hara nei hoki ahau ki a ia;
kia tohe rā anō ia i tāku tohe,
kia whakarite rā anō i tāku whakawā.
Ka whakaputaina ahau e ia ki waho ki te mārama,
ā, ka kite ahau i tōna tika.
10 Kātahi tōku hoariri ka kite,
ā, ka taupokina e te whakamā;
i kī mai rā hoki ia ki ahau,
"Kei hea a Ihowā, tōu Atua?"
Ka kite ōku kanohi i taua wahine;
ākuanei ia takahia ai,
pērātia ai me te paru o ngā ara.
He Poropiti mō te Whakaoranga
11 He rā hei hanganga mō ōu taiepa!
Ā taua rā ka matara rawa atu te tikanga i whakatakotoria.
12 Ā taua rā ka haere mai rātou ki a koe,
mai i Ahiria me ngā pā o Īhipa,
mai i Īhipa ki te awa,
mai i tētahi moana ki tētahi,
i tētahi maunga ki tētahi maunga.
13 Otiia ka ururuatia te whenua,
he mea mō te hunga e noho ana i reira,
mō ngā hua hoki o ā rātou mahi.
14 Whāngaia tāu iwi ki tāu rākau,
ngā hipi o tōu kāinga tupu,
e noho mokemoke nei i te ngahere
i waenganui o Karamere;
kia kai rātou ki Pahana, ki Kireara,
kia pērā me ngā rā o mua.
15 "Ka rite ki ngā rā i haere mai ai koe i te whenua o Īhipa,
ka whakaaturia e ahau ki a ia ngā mea whakamīharo."
16 Ka kite ngā iwi, ka whakamā
ki tō rātou mārohirohi katoa;
ka kōpania tō rātou māngai ki tō rātou ringa,
ā, ka turi ō rātou taringa.
17 Ka mitimiti rātou i te puehu, ānō he nākahi;
ka oho wiri mai rātou i ō rātou piringa kōpiri,
ānō ko ngā mea ngōkingōki o te whenua;
ka haere wehi mai rātou ki a Ihowā, ki tō tātou Atua,
ā, ka mataku ki a koe.
Te Aroha o Ihowā ki a Īharaira
18 Ko wai he Atua hei rite mōu, e muru nei i te hē,
e whakarere noa nei i te poka kē
o ngā mōrehu o tōna wāhi tupu?
E kore ia e kawe tonu i tōna riri ā ake ake,
nō te mea e ngākau nui ana ia ki te tohu tangata.
19 Tērā ia e tahuri anō, ka aroha ki a tātou;
ka pēhia e ia ō tātou kino ki raro ki ōna waewae.
Ka pangā anō e koe ō rātou hara
ki ngā rire o te moana.
20 Ka whakatutukitia e koe te mea tika ki a Hākopa,
te aroha ki a Āperahama,
ko tāu i oati ai ki ō mātou mātua
i ngā rā ō mua.
Kevés az igaz
1 Jaj nékem, mert olyanná lettem, mint a letakarított mező, mint a megszedett szőlő: egy enni való gerezd sem maradott; pedig zsengére vágyott a lelkem! 2 Elveszett e földről a kegyes, és igaz sincs az emberek között. Mindnyájan vér után ólálkodnak, kiki hálóval vadássza atyjafiát. 3 Gonoszságra készek a kezek, hogy jól vigyék véghez; a fejedelem követelőzik, és a biró fizetésre vár; a főember is maga mondja el lelke kívánságát, és összeszövik azt. 4 A ki jó közöttök, olyan mint a tüske, az igaz olyan, mint a tövisbokor. A te őrállóidnak napja, a te megítélésed eljött; most következik el az ő zűrzavaruk. 5 Ne higyjetek a barátnak; ne bízzatok a tanácsadóban; az öledben ülő előtt is zárd be szádnak ajtaját. 6 Mert a fiú bolondnak tartja atyját, a leány anyja ellen támad, a meny az ő napára; az embernek saját háznépe az ellensége.
Gazdag isteni kegyelem igérete a büntetés kiállása után
7 De én az Úrra nézek, várom az én szabadításom Istenét; meghallgat engem az én Istenem! 8 Ne örülj, én ellenségem! Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a setétségben ülnék is, az Úr az én világosságom! 9 Az Úr haragját hordozom, mert vétkeztem ellene; mindaddig, a míg leperli peremet és meghozza ítéletemet. Kivisz engem a világosságra, meglátom az ő igazságát. 10 De meglátja ellenségem is és szégyen borítja el, a ki ezt mondja nékem: Hol az Úr, a te Istened? Meglátják őt az én szemeim, hogy ímé széttapostatik, mint az utcza-sár. 11 Falaid megépítésének napja! e napon távol lesz a törvény! 12 Azon a napon eljőnek hozzád Assiriából és Égyiptom városaiból; Égyiptomtól a folyamig, tengertől tengerig és hegytől hegyig. 13 És pusztává lesz a föld az ő lakói miatt, az ő cselekedeteik gyümölcséért. 14 Legeltesd népedet a te vessződdel, a te örökségednek nyáját, a mely magánosan lakozik az erdőben, a Kármel közepén. Legeljenek Básánban és Gileádban, mint a hajdankor napjain! 15 Mint az Égyiptom földéről kijövetelednek idején, láttatok vele csodadolgokat. 16 Látják ezt a pogányok és megszégyenülnek minden erejökkel. Kezöket szájokra teszik, füleik megsiketülnek; 17 Nyalják a port, mint a kígyó, mint a föld férgei; reszketve jőnek rejtekeikből; remegve folyamodnak az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, és félnek tetőled! 18 Kicsoda olyan Isten, mint te, a ki megbocsátja a bűnt és elengedi öröksége maradékának vétkét?! Nem tartja meg haragját örökké, mert gyönyörködik az irgalmasságban! 19 Hozzánk térvén, könyörül rajtunk; eltapodja álnokságainkat. Bizony a tenger mélységébe veted minden bűnünket! 20 Hűséget mutatsz a Jákóbnak, irgalmasságot Ábrahámnak, a mint megesküdtél atyáinknak még az ősidőkben.