He Whakatūpato kei Pūremu
1 E tāku tama, tahuri ki ōku whakaaro nui;
kia anga tōu taringa ki tōku mātauranga,
2 kia ū ai koe ki te ngārahu pai,
mau ai te mātauranga i ōu ngutu.
3 Ko ngā ngutu hoki o te wahine kē, kei te māturuturunga iho o te honikoma,
ngāwari iho tōna māngai i te hinu;
4 he kawa rawa hoki tōna mutunga i te taru kawa,
he koi, ānō he hoari matarua.
5 Ko ōna waewae e heke ana ki te mate;
mau pū te rēinga i ōna takahanga.
6 Heoi, kāhore i kitea e ia te ara tōtika ki te ora;
he kotiti kē ōna ara, ā, kāhore ia i tē mātau.
7 Nā reira, e āku tamariki, whakarongo mai ki ahau,
kei mahue hoki ngā kupu a tōku māngai.
8 Kia matara tōu ara i a ia,
kaua hoki e tata ki te tatau o tōna whare;
9 kei hoatu tōu hōnore ki ngā tāngata kē,
ōu tau ki te hunga nanakia.
10 Kei mākona ngā tāngata kē i tōu kaha,
kei riro ōu māuiui ki te whare o te tangata kē;
11 ā, ka tangi koe i tōu whakamutunga,
ina poto ōu kikokiko me tōu tinana,
12 ā, ka mea, "Kātae tōku kino ki te ako;
kātae te māuiui o tōku ngākau ki te tohutohu!
13 Kīhai hoki ahau i whakarongo ki te reo o ōku kaiwhakaako,
kīhai tōku taringa i anga ki te hunga e tohutohu ana i ahau.
14 Wāhi iti kei ngā kino katoa ahau
i waenganui o te whakaminenga, o te huihui."
15 Inumia he wai i roto i tāu ake rua,
me ngā wai rere anō i roto i tāu ake poka.
16 Kia tohatoha noa atu koia āu puna wai,
ngā awa wai i ngā huarahi?
17 Waiho ēnā māu anake,
kauaka mā koutou tahi ko ngā tāngata kē.
18 Kia manaakitia tāu puna wai;
kia koa anō koe ki te wahine o tōu taitamarikitanga.
19 Kia rite ia ki taua mea āhuareka, ki te hāta,
ki te mea ātaahua ki te anaterope.
Kia mākona koe i ōna ū i ngā wā katoa,
kia matenuitia tonutia e koe tōna aroha.
20 He aha oti koe, e tāku tama, ka matenui ai ki te wahine kē,
i awhi ai i te uma o te wahine kē?
21 Kei mua hoki i ngā kanohi o Ihowā ngā ara o te tangata,
ā, e meinga ana e ia kia papatairite ōna ara katoa.
22 Ko ōna kino anō hei hopu i te tangata kino,
hei taura ōna hara e mau ai ia.
23 Ka mate ia, he mea kīhai i whakaakona,
ka pōhēhē i te nui o tōna wairangi.
Erkölcstelen élettől való óvás
1 Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet, 2 Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék. 3 Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye. 4 De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr. 5 Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek. 6 Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné. 7 Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől! 8 Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához, 9 Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek; 10 Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson. 11 Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested, 12 És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém, 13 És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet! 14 Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette! 15 Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet. 16 Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai? 17 Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled. 18 Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének. 19 A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen. 20 És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek? 21 Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli. 22 A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg. 23 Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.