Provérbios 6

He Whakatūpato Anō

1 E tāku tama, ki te mea ko tāu hei whakakapi mō tā tōu hoa,

ki te mea kua papaki tōu ringa mō te tangata kē,

2 kua oti koe te māhanga e ngā kupu a tōu māngai,

kua mau koe i ngā kupu a tōu māngai.

3 Meinga tēnei ināianei, e tāku tama, kia ora ai koe,

he mea hoki kua taka koe ki roto ki te ringa o tōu hoa:

haere, whakaiti i a koe, ā, ka tohe ki tōu hoa.

4 Kei tukua iho te moe ki ōu kanohi;

kei tunewha ōu kamo.

5 Whakaora i a koe ānō he anaterope i roto i te ringa o te kaiwhai,

ānō he manu i roto i te ringa o te kaihopu.

6 Haere ki te pōpokorua, e te tangata māngere,

mātakitakina iho ōna ara, kia nui ai ōu whakaaro.

7 Kāhore nei ōna kaitohutohu,

ōna kaitirotiro, ōna rangatira,

8 heoi, e mahi kai ana māna i te raumati,

e kohikohi ana i te kai māna i te kotinga wīti.

9 Kia pēhea ake te roa o tāu takoto, e te tangata māngere?

Āhea koe maranga ai i tāu moe?

10 Kia iti ake nei te wāhi e parangia ai, kia iti ake nei te moe,

kia iti ake te kōtuinga o ngā ringa i a koe e takoto nā;

11 nā, ka rite ki te kaipāhua te putanga mai o te mūhore ki a koe,

tōu rawakore, ānō he tangata he patu nei tāna.

12 Ko te tangata kāhore ōna painga, ko te tangata hara,

e hāereere ana me te māngai tū kē;

13 e whakakini ana ōna kanohi, e kōrero ana ōna waewae,

e tuhi ana ōna maihao;

14 kei roto te whanokē i tōna ngākau,

e whakatakoto ana ia i te kino i ngā wā katoa;

e rui ana ia i te ngangare.

15 Mō reira ka huaki tata te aituā ki a ia;

e kore e aha ka whatia ia, tē taea te rongoā.

16 E ono ngā mea e kino ana ki a Ihowā;

āe rā, e whitu ngā mea e whakariharihangia ana e ia:

17 ko te kanohi whakakake, ko te arero teka,

ko ngā ringa whakaheke i te toto harakore,

18 he ngākau e whakatakoto ana i ngā whakaaro kikino,

he waewae e hohoro ana te rere ki te hīanga,

19 he kaiwhakaatu teka e kōrero teka ana,

ko te tangata hoki e rui ana i te ngangare

ki waenganui i ngā tuākana, i ngā tēina.

20 E tāku tama, puritia te whakahau a tōu pāpā,

kaua hoki e whakarērea te ture a tōu whaea.

21 Kia mau tonu te tākai ki tōu ngākau,

heia ki tōu kakī.

22 Ko tōu kaiārahi anō tērā ina haere koe;

māna koe e tiaki ina takoto koe;

ka kōrero mai anō ki a koe, ina ara koe.

23 He rama hoki te whakahau, ā, he mārama te ture;

ko ngā riringa hoki, e whakaako ana, he ara ki te ora.

24 Hei tiaki i a koe kei hē i te wahine kino,

i te whakapati a te arero o te wahine kē.

25 Kei hiahia koe ki tōna ātaahua i roto i tōu ngākau;

kei mau anō koe i ōna kamo.

26 Ko te tukunga iho o te tangata he wāhi taro, he mea mō te wahine kairau;

ko tā te wahine pūremu e whai ana ko te wairua utu nui.

27 E taea rānei e te tangata te tango i te ahi ki roto ki tōna uma,

ā, e kore ōna kākahu e wera?

28 E taea rānei e tētahi te haere i runga i ngā waro ratarata,

ā, e kore ōna waewae e hunua?

29 Ka pērā anō te tangata e haere ana ki te wahine a tōna hoa;

e kore e kore ka whiua te tangata e pā ana ki a ia.

30 E kore e whakahāweatia e te tangata te tāhae,

ki te tāhaetia e ia he mea e mākona ai tōna wairua ina hiakai ia.

31 Otiia ki te kitea ia, kia takiwhitu āna e whakautu ai;

me hōmai e ia ngā rawa katoa o tōna whare.

32 Ko te tangata e pūremu ana ki te wahine, kāhore ōna mōhio;

ko te tangata e pērā ana, kei te whakangaro ia i tōna wairua.

33 He kaiākiko, he whakamā te wāhi mōna;

e kore anō tōna ingoa kino e horoia atu.

34 He riri nui hoki nā te tangata te hae;

e kore anō e tohungia e ia i te rā rapu utu.

35 E kore ia e manako ki tētahi utu;

e kore hoki e tatū tōna ngākau, ahakoa he nui āu hākari e tāpae ai.

Kezességtől való óvás

1 Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért: 2 Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel. 3 Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat. 4 Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek, 5 Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.

Restségtől való óvás

6 Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs! 7 A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura, 8 Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét. 9 Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból? 10 Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek; 11 Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!

Álnokságtól való óvás

12 Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár, 13 A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád. 14 Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít. 15 Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása. 16 E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének: 17 A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek, 18 Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak, 19 A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!

Házasságtöréstől való óvás

20 Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd. 21 Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba. 22 Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled. 23 Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések. 24 Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől. 25 Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel; 26 Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász! 27 Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének? 28 Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének? 29 Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt! 30 Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik; 31 És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja; 32 A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt! 33 Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik. 34 Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján. 35 Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.