Daniel 9

Te Īnoi a Raniera mō tōna Iwi

1 I te tuatahi o ngā tau o Tariuha tama a Ahahueruha, nō ngā uri o ngā Meri, i kīngi nei ia ki te kīngitanga o ngā Karari. 2 I tōna tau tuatahi i kīngi ai, ka kitea e ahau, e Raniera, ki ngā pukapuka te maha o ngā tau i puta mai ai te kupu a Ihowā ki a Heremaia poropiti, hei whakatutukitanga i te ururua o Hiruhārama, arā ka tae ki te whitu tekau tau.

3 Nā, ka anga tōku mata ki te Ariki, ki te Atua; rapua ana e ahau i runga i te karakia, i te īnoi, i te nohopuku, i te kākahu taratara, i te pungarehu. 4 Nā, ka īnoi atu ahau ki te Ariki, ki tōku Atua, ka whāki, ka mea,

"E te Ariki, e te Atua nui, e te Atua whakamataku, e pupuri nei i te kawenata, i te atawhai mō te hunga e aroha ana ki a ia, e pupuri ana i āna whakahau. 5 Kua hara mātou, kua poka kē, kua mahi i te kino, kua whakakeke hoki, i a mātou i tahuri kē nei i āu whakahau, i āu tikanga. 6 Kīhai anō mātou i whakarongo ki āu pononga, ki ngā poropiti i kōrero nei i runga i tōu ingoa ki ō mātou kīngi, ki ō mātou rangatira, ki ō mātou mātua, ki te iwi katoa anō o te whenua.

7 "Kei a koe, e te Ariki, te tika, kei a mātou ia te whakamā o te mata, koia anō tēnei ināianei; kei ngā tāngata anō o Hūrā, kei ngā tāngata o Hiruhārama, kei a Īharaira katoa, kei ngā mea e tata ana, kei ngā mea i tawhiti, i ngā whenua katoa i peia atu ai rātou e koe, mō tō rātou hē i hē ai rātou ki a koe. 8 E te Ariki, kei a mātou nei ko te whakamā o te mata, kei ō mātou kīngi hoki, kei ō mātou rangatira, kei ō mātou mātua hoki, nō te mea i hara mātou ki a koe. 9 Nā te Ariki, nā tō mātou Atua, ngā mahi tohu me ngā murunga hara, ko mātou ia kua whakakeke ki a ia; 10 kīhai anō i whakarongo ki te reo o Ihowā, o tō mātou Atua, kīhai i haere i āna ture i whakatakotoria e ia, arā e āna pononga, e ngā poropiti, ki tō mātou aroaro.

11 "Āe rā, kua takahia e Īharaira katoa tāu ture, kua whakarērea e rātou, kia kore ai rātou e rongo ki tōu reo; koia i ringihia ai te kanga ki runga ki a mātou, me te oati i tuhituhia ki te ture a Mohi pononga a te Atua; kua hara hoki mātou ki a ia. 12 Nā, kua pūmau i a ia āna kupu i kōrerotia e ia mō mātou, mō ō mātou kaiwhakawā i whakarite nei i ō mātou whakawā, nā te kino nui hoki kua kawea mai nei e ia ki runga ki a mātou. Kāhore hoki he rite mō te mea kua meatia nei ki Hiruhārama i raro i te rangi katoa. 13 Ka rite ki te mea i tuhituhia ki te ture a Mohi tēnei kino katoa kua tae mai nei ki a mātou. Heoi, kāhore ā mātou īnoi ki te aroaro o Ihowā, o tō mātou Atua, mō mātou kia tahuri atu i ō mātou kino, kia mātau hoki ki tōu pono. 14 Nā reira te kino i tirotirohia mai ai e Ihowā, ā, kawea mai ana e ia ki runga ki a mātou; tika tonu hoki tā Ihowā, tā tō mātou Atua, i āna mahi katoa e mahia ana e ia, ā, kīhai mātou i whakarongo ki tōna reo.

15 "Nā āianei, e te Ariki, e tō mātou Atua, nāu nei i kawe mai tāu iwi i te whenua o Īhipa i runga i te ringa kaha, ā, mahia ana e koe he ingoa mōu, pēnei anō me tēnei ināianei; hara ana mātou, mahi ana i te kino. 16 E te Ariki, kia rite ki āu mahi tika katoa, whakatahuritia atu tōu riri, tōu weriweri, i tāu pā, i Hiruhārama, i tōu maunga tapu. He hara nei hoki nō mātou, he kino nō ō mātou mātua i ingoa kino ai a Hiruhārama me tāu iwi ki te hunga katoa i tētahi taha o mātou, i tētahi taha. 17 Nā, whakarongo āianei, e tō mātou Atua, ki te īnoi a tāu pononga, ki āna tangi, kia mārama anō tōu mata ki tōu wāhi tapu kua ururua nei, me whakaaro ki te Ariki. 18 Kia anga mai, e tōku Atua, tōu taringa, whakarongo hoki, titiro mai hoki ōu kanohi, kia kitea ai e koe ō mātou matenga, me te pā anō kua huaina nei tōu ingoa mō reira. Ehara hoki i te mea he tika nō mātou i tukua atu ai e mātou ā mātou īnoi ki tōu aroaro, engari he nui nō āu mahi tohu. 19 Whakarongo, e te Ariki! E te Ariki, murua te hē! E te Ariki, whakarongo mai, e mahi! Kaua e whakaroa; kia mahara anō ki a koe, e tōku Atua, kua oti hoki tōu ingoa te whakahua mō tāu pā, mō tāu iwi."

Ka Whakamāramatia te Poropiti e Kapariera

20 Nā, i ahau e kōrero ana, e karakia ana, e whāki ana i tōku hara, i te hara anō o tōku iwi, o Īharaira, e tuku ana i tāku īnoi ki te aroaro o Ihowā, o tōku Atua, mō te maunga tapu o tōku Atua – 21 āe rā, i ahau e kōrero ana, e karakia ana, nā, ko Kapariera, ko te tangata i kitea e ahau i te whakakitenga i te tīmatanga, ko tōna rere he mea whakahohoro, kua pā mai ki ahau i te wā o tō te ahiahi whakahere. 22 Nā, ka ako ia i ahau, ka kōrero ki ahau, ka mea, "E Raniera, kua puta mai nei ahau kia mōhio ai koe, kia mātau ai. 23 I te tīmatanga o āu īnoi i puta te kupu, ā, kua tae mai ahau ki te whakaatu; e arohaina nuitia ana hoki koe, nā, kia mōhio koe ki te mea, whakaaroa anō te kite.

24 "E whitu tekau ngā wiki kua oti te whakarite mō tōu iwi, mō tōu pā tapu hoki, e whakaotia ai te poka kē, e whakamutua ai ngā hara, e oti ai te whakamārie mō te kino, e kawea mai ai te tika mau tonu, e hīritia ai te kite, me te poropititanga, e whakawahia ai te Tapu Rawa.

25 "Nā, kia mōhio, ā, kia mārama hoki, e whitu ngā wiki o te putanga o te kupu, kia whakahoutia, kia hangā a Hiruhārama ā tae noa ki te mea i whakawahia, ki te rangatira. Ā, e ono tekau mā rua ngā wiki, ka oti anō te hanga, me te waharoa, me te awakeri, ahakoa i roto i ngā wā raruraru. 26 Ā, ka taka aua wiki e ono tekau mā rua, ka hātepea atu te mea i whakawahia, ā, kāhore he mea māna; ā, ka whakangaromia te pā me te wāhi tapu e te iwi o te rangatira ka haere mai nei; ā, he waipuke kei tōna mutunga, ā, he whawhai taea noatia te mutunga; kua takoto hoki ngā whakangaromanga. 27 Ā, ka hangā e ia he kawenata pūmau ki ētahi tokomaha, kotahi te wiki; ka tae ki te hāwhe o te wiki e meinga ana e ia kia mutu te patunga tapu me te whakahere. Nā, ka haere mai tētahi i runga i te parirau o ngā mea whakarihariha, māna e whakaururua; ā, ka ringihia he riri ki runga ki te kaiwhakangaro, ā taea rawatia anō te whakaotinga, he mea kua oti te whakarite."

Dániel bűnbánati imája Izráel népéért

1 Dáriusnak, az Asvérus fiának első esztendejében, a ki a Médiabeliek nemzetségéből vala, a ki királylyá tétetett vala a Káldeusok országán; 2 Uralkodásának első esztendejében én, Dániel, megfigyeltem a könyvekben az esztendők számát, a melyről az Úr ígéje lőn Jeremiás prófétához, hogy hetven esztendőnek kell eltelni Jeruzsálem omladékain. 3 És orczámat az Úr Istenhez emelém, hogy keressem őt imádsággal, könyörgéssel, bőjtöléssel, zsákban és hamuban. 4 És imádkozám az Úrhoz, az én Istenemhez, és vallást tevék, és mondám: Kérlek, oh Uram, nagy és rettenetes Isten, a ki megtartja a szövetséget és a kegyességet azoknak, a kik őt szeretik és teljesítik az ő parancsolatait. 5 Vétkeztünk és gonoszságot míveltünk, hitetlenül cselekedtünk és pártot ütöttünk ellened, és eltávoztunk a te parancsolataidtól és ítéleteidtől. 6 És nem hallgatánk a te szolgáidra, a prófétákra, a kik a te nevedben szóltak a mi királyainknak, fejedelmeinknek, atyáinknak és az ország egész népének. 7 Tied Uram az igazság, mienk pedig orczánk pirulása, a mint ez ma van Júda férfiain, Jeruzsálem lakosain és az egész Izráelen, a közel és távol valókon, mindama földeken, a melyekre kivetetted őket az ő gonoszságuk miatt, a melylyel vétkeztek ellened. 8 Miénk, oh Uram, orczánk pirulása, a mi királyainké, fejedelmeinké és atyáinké, a kik vétkeztünk ellened. 9 A mi Urunké Istenünké az irgalmasság és a bocsánat, mert pártot ütöttünk ellene; 10 És nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára, hogy járjunk az ő törvényeiben, a melyeket előnkbe adott, az ő szolgái, a próféták által. 11 És az egész Izráel áthágta a te törvényedet, és elhajlottak, hogy ne hallgassanak a te szódra. Ezért reánk szakad az átok és eskü, a mely meg van írva Mózesnek, az Isten szolgájának törvényében; mert vétkeztünk ellene! 12 És teljesíté az ő szavait, a melyeket szóla ellenünk és a mi bíráink ellen, a kik minket ítéltek, hogy nagy veszedelmet hoz reánk; mert nem történt olyan az egész ég alatt, a milyen történt Jeruzsálemben. 13 A mint írva van a Mózes törvényében, az a veszedelem mind reánk jöve! És az Úrnak, a mi Istenünknek szine előtt nem esedeztünk, hogy megtértünk volna a mi álnokságainkból, és figyeltünk volna a te igazságodra. 14 Azért készen tartotta az Úr a veszedelmet, és azt reánk hozá: mert igaz az Úr, a mi Istenünk minden cselekedetében, melyeket cselekszik; mert nem hallgattunk az ő szavára. 15 Most azért, oh mi Urunk, Istenünk! a ki kihoztad a te népedet Égyiptom földéből hatalmas kézzel, és nevet szereztél magadnak, mint ma is van: vétkeztünk, gonoszul cselekedtünk! 16 Uram, a te igazságod teljessége szerint forduljon el, kérlek, a te haragod és búsulásod a te városodtól, Jeruzsálemtől, a te szentséges hegyedtől, mert a mi bűneinkért és a mi atyáink hamisságaiért gyalázatára van Jeruzsálem és a te néped mindeneknek mi körültünk. 17 És most hallgasd meg, oh Istenünk, a te szolgádnak könyörgését és esedezéseit, és világosítsd meg az Úrért a te orczádat a te szent helyeden, a mely elpusztíttatott. 18 Hajtsad, én Istenem, a te füledet hozzánk és hallgass meg; nyisd meg szemeidet és tekintsd meg a mi pusztulásunkat és a várost, a mely a te nevedről neveztetik; mert nem a mi igazságunkban, hanem a te nagy irgalmasságodban bízva terjesztjük elődbe a mi esedezéseinket. 19 Uram, hallgass meg! Uram, légy kegyelmes! Uram, légy figyelmetes, és cselekedd meg, ne késedelmezzél tennen magadért, oh én Istenem; mert a te nevedről neveztetik a te városod és a te néped.

Isteni kijelentés a hetven hétről

20 És még szólék és imádkozám, és vallást tevék az én bűnömről, és az én népemnek, az Izráelnek bűnéről; és esedezésemet az Úr elé, az én Istenem elé terjesztém az én Istenemnek szent hegyéért. 21 És még az imádságot mondom vala, mikor ama férfiú, Gábriel, a kit elébb a látomásban láttam vala, sebességgel repülvén, megillete engem az estvéli áldozat idején. 22 És értésemre adá, és szóla nékem és monda: Dániel, most jöttem ki, hogy értelemre tanítsalak. 23 A te esedezésed kezdetén egy szózat támadt, és én eljöttem, hogy megjelentsem; mert te kedves vagy: vedd eszedbe azért a szózatot, és értsd meg a látomást! 24 Hetven hét szabatott a te népedre és szent városodra, hogy vége szakadjon a gonoszságnak és bepecsételtessék a bűn, és hogy eltöröltessék a hamisság és elhozassék az örök igazság, és bepecsételtessék a látomás és a próféták, és felkenettessék a Szentek szente. 25 Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van és újra megépíttetnek az utczák és a kerítések, még pedig viszontagságos időkben. 26 A hatvankét hét mulva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz. És a várost és a szenthelyet elpusztítja a következő fejedelem népe; és vége lesz mintegy vízözön által, és végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás. 27 És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak, és útálatosságok szárnyán pusztít, a míg az enyészet és a mi elhatároztatott, a pusztítóra szakad.