Atos 14

I Ikoniuma

1 Ā, i Ikoniuma ka haere tahi rāua ki roto ki te whare karakia o ngā Hūrai, ā, ka kōrero, nō ka whakapono tōna tini o ngā Hūrai, o ngā Kariki. 2 Nā ngā Hūrai whakateka ia i whakaoho, i whakakino ngā ngākau o ngā tauiwi ki ngā tēina. 3 Nā, he nui te wā i noho ai rāua i reira, i māia ai te kōrero i ngā mea a te Ariki, nāna i whakaae te kupu o tōna aroha noa, me te hōmai anō e ia ngā tohu me ngā mea whakamīharo kia meatia e ō rāua ringa. 4 Otiia, i wehewehea ngā tāngata o te pā; ko ētahi i ū ki ngā Hūrai, ko ētahi ki ngā āpōtoro.

5 Ā, i ngā tauiwi rātou ko ngā Hūrai, ko ō rātou rangatira hoki e huaki ana ki te whakatupu kino, ki te āki i a rāua ki te kōhatu. 6 Ka tūpato rāua, ā, rere ana ki Raihitara, ki Rerepe, ki ngā pā o Raikaonia, ki pahaki tata atu anō hoki. 7 Ā, kauwhautia ana e rāua te rongopai ki reira.

I Raihitara me Rerepe

8 I Raihitara hoki e noho ana tētahi tangata waewae ngoikore, he kopa nō te kōpū mai o tōna whaea, kāhore i haere i mua iho. 9 I rongo tēnei i a Pāora e kōrero ana; ko te tirohanga putanga atu o tērā ki a ia, ka kite he whakapono tōna e ora ai, 10 he nui noa atu tōna reo ki te karanga atu, "E tū ōu waewae ki runga." Nā, mokowhiti ake ana ia, haere ana.

11 Nō te kitenga o ngā tāngata i tā Pāora i mea ai, ka ara tō rātou reo, ka mea i te reo o Raikaonia, "Kua heke iho ngā atua ki a tātou, nō ngā tāngata te āhua!" 12 Ā, huaina ana e rātou a Pānapa ko Hupita, a Pāora ko Merekurai, nō te mea ko ia te pū kōrero. 13 Nā, ka kawea mai e te tohunga o Hupita, i te ngutu nei o te pā tōna temepara, he pūru, he tūpare ki ngā kūwaha, ka mea kia patua he whakahere e rātou ko ngā mano.

14 Otirā, i te rongonga o ngā āpōtoro, o Pānapa rāua ko Pāora, ka haehae i ō rāua kākahu, ā, rere ana ki roto ki ngā tāngata, ka karanga atu, 15 ka mea, "E mara mā, he aha koutou ka mea ai i ēnei mea? He tāngata anō māua, he rite tahi ki a koutou te tū, e kauwhau ana hoki i te rongopai, kia tahuri kē koutou i ēnei mea tekateka noa ki te Atua ora, nāna nei i hanga te rangi me te whenua, te moana me ō reira mea katoa. 16 I ngā whakatupuranga hoki kua pahemo atu, i tukua e ia ngā iwi katoa kia haere i ō rātou ake ara. 17 Otiia, kīhai i tukua e ia kia kāhore he kaiwhakaatu mōna; i atawhai hoki ia, i hōmai anō e ia ki a koutou te ua o te rangi, me ngā pō hua, i mākona ai ō koutou ngākau i te kai, i te koa." 18 Ā, ka kōrerotia ēnei kupu, nā, mutu whakauaua i a rāua te mea a ngā tāngata ki te patu whakahere mā rāua.

19 Otirā, ka haere mai ētahi Hūrai i Anatioka, i Ikoniuma; ā, ka whakakīkī rātou i ngā mano, ā, ākina ana a Pāora ki te kōhatu, tōia ana ki waho o te pā, hua noa kua mate. 20 Otiia, i ngā ākonga e tū ana i tōna taha, ka whakatika ia, haere ana ki roto ki te pā. Ā, i te aonga ake ka haere rāua ko Pānapa ki Rerepe.

Te Hokinga ki Anitioka i Hīria

21 Ā, nō ka kauwhau rāua i te rongopai ki taua pā, ā, he tokomaha ka meinga hei ākonga, ka hoki rāua ki Raihitara, ki Ikoniuma, ki Anatioka; 22 whakaū ana i ngā wairua o ngā ākonga, whakahau ana i a rātou kia mau tonu ki te whakapono, kua takoto hoki te tikanga, me nā runga i ngā matenga maha he ara atu mō tātou ki te rangatiratanga o te Atua. 23 Ā, nō ka whakaritea e rāua he kaumātua mō rātou i tēnei hāhi, i tēnei hāhi, me te īnoi anō rāua me te nohopuku, ka tukua atu rātou e rāua ki te Ariki, i whakapono nei rātou.

24 Nā, ka haere rāua nā waenganui o Pihiria, tae tonu atu ki Pamapuria. 25 Ā, ka oti te kauwhau e rāua te kupu ki Pereka, ka haere rāua ki raro ki Ataria. 26 Ā, rere atu ana i reira ki Anatioka, ki te wāhi i tukua ai rāua ki te aroha noa o te Atua, mō te mahi ka oti nei i a rāua.

27 Nā, ka tae rāua ka huihuia te hāhi, ka kōrerotia ngā mea i mahi tahi ai te Atua me rāua ko tāna uakanga hoki i te tatau o te whakapono ki ngā tauiwi. 28 Ā, kīhai i iti te wā i noho ai rāua i reira ki ngā ākonga.

Pál működése és élményei Ikóniumban, Listrában, Derbében; visszatérése Antiókhiába

1 Lőn pedig Ikóniumban, hogy ők együtt menének be a zsidók zsinagógájába, és prédikálának, úgyannyira, hogy mind zsidóknak, mind görögöknek nagy sokasága lőn hívővé. 2 A kik azonban a zsidók közül nem hivének, felindíták és megharagíták a pogányoknak lelkét az atyafiak ellen. 3 Azért sok időt töltöttek ott, bátran prédikálva az Úrban, ki bizonyságot tesz vala az ő kegyelmének beszéde mellett, és adja vala, hogy jelek és csodák történjenek az ő kezeik által. 4 De a városnak sokasága meghasonlék; és némelyek a zsidók mellett, mások pedig az apostolok mellett valának. 5 És mikor a pogányok és zsidók az ő főembereikkel egybe támadást indítának, hogy bosszúsággal illessék és megkövezzék őket, 6 Ők megtudták, és elfutának Likaóniának városaiba, Listrába és Derbébe, és a körülvaló tartományba, 7 És ott prédikálják vala az evangyéliomot. 8 És Listrában ül vala egy lábaival tehetetlen ember, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta volt, és soha nem járt. 9 Ez hallá Pált beszélni: a ki szemeit reá függesztvén, és látván, hogy van hite, hogy meggyógyul, 10 Monda nagy fenszóval: Állj fel lábaidra egyenesen! És felszökött és járt. 11 A sokaság pedig mikor látta, a mit Pál cselekedett, felkiálta, likaóniai nyelven mondván: Az istenek jöttek le mihozzánk emberi ábrázatban! 12 És hívják vala Barnabást Jupiternek, Pált pedig Merkúriusnak, minthogy ő volt a szóvivő. 13 Jupiter papja pedig, a kinek temploma az ő városuk előtt vala, felkoszorúzott bikákat hajtva a kapukhoz, a sokasággal együtt áldozni akar vala. 14 Mikor azonban ezt meghallották az apostolok, Barnabás és Pál, köntösüket megszaggatván, a sokaság közé futamodának, kiáltván 15 És ezt mondván: Férfiak, miért mívelitek ezeket? Mi is hozzátok hasonló természetű emberek vagyunk, és azt az örvendetes izenetet hirdetjük néktek, hogy e hiábavalóktól az élő Istenhez térjetek, ki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és minden azokban valókat: 16 Ki az elmúlt időkben hagyta a pogányokat mind a maguk útján haladni: 17 Jóllehet nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jóltevőnk volt, adván mennyből esőket és termő időket nékünk, és betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket. 18 És ezeket mondván, nagynehezen lecsendesíték a sokaságot, hogy nékik ne áldozzék. 19 Jövének azonban Antiókhiából és Ikóniumból zsidók, és a sokaságot eláltatván, megkövezék Pált, és kivonszolák a városból, azt gondolván, hogy meghalt. 20 De mikor körülvették őt a tanítványok, felkelvén, beméne a városba; és másnap Barnabással elméne Derbébe. 21 És miután hirdették az evangyéliomot annak a városnak, és sokakat tanítványokká tettek, megtérének Listrába, Ikoniumba és Antiókhiába. 22 Erősítve a tanítványok lelkét, intvén, hogy maradjanak meg a hitben, és hogy sok háborúságon által kell nékünk az Isten országába bemennünk. 23 Miután pedig választottak nékik gyülekezetenként véneket, imádkozván bőjtölésekkel egybe, ajánlák őket az Úrnak, kiben hittek vala. 24 És Pisidián általmenvén, menének Pamfiliába. 25 És miután Pergában hirdették az ígét, lemenének Attáliába; 26 És onnét elhajózának Antiókhiába, a honnét az Isten kegyelmére bízták volt őket arra a munkára, melyet elvégeztek. 27 Mikor pedig megérkeztek és a gyülekezetet egybehívták, elbeszélék, mily nagy dolgokat cselekedett az Isten ő velök, és hogy a pogányoknak kaput nyitott a hitre. 28 Ott aztán nem kevés időt töltöttek a tanítványokkal.