Ka Whakahē a Ārona rāua ko Miriama ki a Mohi
1 Nā, ka whakahē a Miriama rāua ko Ārona ki a Mohi mō te wahine Kuhi i mārenatia e ia (he wahine Kuhi hoki tāna i mārena ai); 2 ā, ka mea rāua, "Koia rānei i a Mohi anake ngā kōrero a Ihowā? Kāhore rānei ana kōrero hoki i a māua?" Ā, ka rongo a Ihowā. 3 Nā, he tangata māhaki rawa a Mohi i ngā tāngata katoa o te mata o te whenua.
4 Nā, i ohorere tonu te kōrerotanga a i Ihowā ki a Mohi rātou ko Ārona, ko Miriama, "Puta mai koutou tokotoru ki te tapenākara o te whakaminenga." Ā, ka puta atu rātou tokotoru. 5 Nā, ka heke iho a Ihowā i roto i te pou kapua, ā, ka tū ki te whatitoka o te tapenākara, ka karanga hoki ki a Ārona rāua ko Miriama; ā, ka puta rāua. 6 Ā, ka mea ia, "Tēnā, whakarongo ki āku kōrero:
Ki te mea he poropiti kei a koutou,
ka whakaatu atu ahau, a Ihowā i ahau ki a ia,
he mea whakakite, he kōrero moemoeā ki a ia.
7 Ehara tāku pononga, a Mohi i te pērā;
he pono ia i tōku whare katoa.
8 Ka kōrero ahau ki a ia, he māngai,
he māngai, he kōrero mata nui, kāhore hoki he kupu ngaro;
ā, e kite anō ia i te āhua o Ihowā.
He aha rā kōrua tē wehi ai ki te whakahē
mō tāku pononga, mō Mohi?"
9 Nā, ka mura te riri o Ihowā ki a rāua, ā, haere ana ia.
10 Nā, ka riro atu te kapua i runga i te tapenākara; nā! He repera a Miriama, kua rite ki te hukarere; ā, ka titiro a Ārona ki a Miriama, e! He repera. 11 Nā, ka mea a Ārona ki a Mohi, "Auē, e tōku ariki, kaua e utaina ki a māua tēnei hara i pōauau nei, i hara nei māua. 12 Kei rite ia ki te mea kua mate, ki te mea kua pau tētahi wāhi o ōna kikokiko i te putanga mai i te kōpū o tōna whaea."
13 Nā, ka karanga atu a Mohi ki a Ihowā, ka mea, "E te Atua, tēnā rā, whakaorangia ia."
14 Nā, ka mea a Ihowā, ki a Mohi, "Me i tuwha kau tōna pāpā ki tōna mata e kore ianei ia e whakamā, ā, whitu noa ngā rā? Kia whitu ngā rā e tūtakina atu ai ia ki waho o te puni, ā muri iho ka mauria mai anō." 15 Nā, tūtakina atu ana a Miriama ki waho o te puni, e whitu ngā rā; kīhai anō hoki te iwi i haere, kia whakahokia mai rā anō a Miriama.
16 Ā muri iho ka tūria e te iwi i Hateroto, ā, noho ana i te koraha o Parana.
Miriám poklossá lesz Mózes ellen való beszédéért
1 Miriám pedig és Áron szólának Mózes ellen a kúsita asszony miatt, a kit feleségül vőn, mert kúsita asszonyt vett vala feleségül. 2 És mondának: Avagy csak Mózes által szólott-é az Úr? avagy nem szólott-é mi általunk is? És meghallá az Úr. 3 (Az az ember pedig, Mózes, igen szelíd vala, minden embernél inkább, a kik e föld színén vannak.) 4 Mindjárt monda azért az Úr Mózesnak, Áronnak és Miriámnak: Menjetek ki ti hárman a gyülekezetnek sátorába; és kimenének ők hárman. 5 Akkor leszálla az Úr felhőnek oszlopában, és megálla a sátornak nyílásánál; és szólítá Áront és Miriámot, és kimenének mindketten. 6 És monda: Halljátok meg most az én beszédeimet: Ha valaki az Úr prófétája közöttetek, én megjelenek annak látásban, vagy álomban szólok azzal. 7 Nem így az én szolgámmal, Mózessel, a ki az én egész házamban hív. 8 Szemtől szembe szólok ő vele, és nyilvánvaló látásban; nem homályos beszédek által, hanem az Úrnak hasonlatosságát látja. Miért nem féltetek hát szólani az én szolgám ellen, Mózes ellen? 9 És felgyullada az Úr haragja ő reájok, és elméne. 10 És a felhő is eltávozék a sátor felül, és ímé Miriám poklos vala, fejér mint a hó; és rátekinte Áron Miriámra, és ímé poklos vala. 11 Monda azért Áron Mózesnek: Kérlek Uram, ne tulajdonítsad nékünk e bűnt; mert bolondul cselekedtünk és vétkeztünk! 12 Kérlek, ne legyen olyan Miriám mint a holt, a melynek húsa félig megemésztetik, mikor kijő az ő anyjának méhéből. 13 Kiálta azért Mózes az Úrhoz, mondván: Isten, kérlek, gyógyítsd meg őt! 14 Az Úr pedig monda Mózesnek: Ha csak az atyja pökött volna is az ő orczájára, avagy nem kellene-é szégyenkeznie hetednapig? Rekesztessék ki hét napig a táboron kívül, és azután hívassék vissza. 15 Kirekeszteték azért Miriám a táboron kivül hét napig. És a nép nem indula tovább, míg vissza nem hívaték Miriám.