Naum 2

Te Urupatu o te Pā Kino

1 Kua tae ake te kaiwāwāhi ki tōu aroaro.

Tiakina te pā,

tūteia te ara,

kia kaha tōu hope,

kia ū rawa tōu kaha.

2 Nō te mea ka whakahokia mai e Ihowā te korōria o Hākopa,

me te korōria o Īharaira;

kua takoto kau hoki rātou i ngā kaiwhakatakoto kau,

kua hē anō ā rātou manga wāina i a rātou.

3 Kua oti te whakangungu rākau a āna mārohirohi te whakawhero,

he ngangana te kākahu o ngā māia.

Kei te rino e kanapa ana te rite o ngā hāriata

i te rā e takatū ai ia,

ā, ko ngā tao wiri rawa.

4 Ngana tonu ngā hāriata i ngā ara,

taututetute ana ki a rātou anō i ngā waharoa;

ko tō rātou āhua ānō he roherohe,

e rere ana me he uira.

5 Ka mahara ia ki āna metararahi;

ka tapatu rātou i a rātou e haere ana;

ka hohoro rātou ki tō reira taiepa,

ā, ka rite te ārai.

6 Ka whakatuwheratia ngā kūwaha o ngā awa,

ka papahoro te whare kīngi.

7 Nā, kua tū tahanga a Huhapa, kua maua atu ia,

ā, ka tangi āna pononga wāhine,

ko te reo koia anō kei tō te kūkupa,

ko ō rātou uma hei timipera mā rātou.

8 Ko Ninewe ia, ko tōna rite mai onamata, kei te puna wai.

Heoi, ka tahuti rātou;

ka karanga, "E tū, e tū!"

Heoi, e kore tētahi e titiro whakamuri.

9 Pāhuatia te hiriwa,

pāhuatia te kōura;

kāhore hoki he mutunga o ngā rawa,

o te korōria i roto i ngā taonga āhuareka katoa.

10 Kua takoto kau ia, kāhore āna mea, mōtī rawa!

Harotu kau te ngākau, kei te āki anō ngā turi ki a rāua,

he nui te mamae kei ngā hope katoa,

kua kōmā ngā mata o rātou katoa.

11 Kei hea te nohoanga o ngā raiona,

te wāhi kai a ngā kūao raiona,

te wāhi i hāereere ai te raiona, me te raiona kātua,

me te kūao raiona, tē ai he kaiwhakawehi?

12 I haehaea mai e te raiona he mea e mākona ai āna kūao,

nōtia ana e ia te kakī hei mea mā āna raiona uha,

whakakīia ana e ia ōna rua ki te kai,

ōna nohoanga hoki ki te mea i haehaea.

13 "Nanā, hei hoariri tēnei ahau mōu,"

e ai tā Ihowā o ngā mano,

"ka tahuna anō e ahau ana hāriata i roto i te paowa,

ka pau āu kūao raiona i te hoari.

Ka kore i ahau he haehaenga māu i runga i te whenua,

e kore anō te reo o āu karere e rangona ā muri ake nei."

Jövendölés Ninive pusztulásáról

1 Pusztító jön fel ellened; őrizd a várat, nézzed az útat, erősítsd derekadat, keményítsd meg erődet igen. 2 Mert helyreállítja az Úr Jákób büszkeségét, mint Izráel büszkeségét; mert rablók rabolták ki őket, csemetéiket pedig kivágták. 3 Vitézeinek pajzsa veres, katonáinak ruházata bíborszínű, hadiszekere aczéltűzben ragyog fegyverkezése napján, és a dárdákat rengetik. 4 Az utczákon robognak a szekerek, összeütköznek a piaczokon; tekintetök mint a fáklyák, futkosnak mint a villámok. 5 Emlegeti vitézlő hőseit; ingadoznak lépéseikben, sietnek a kőfalra, és felállíttatik a védősáncz. 6 A folyóvizek kapui megnyílnak, és a palota megrendül. 7 De elvégeztetett: felfedik, elvitetik, és szolgálói keseregnek, mint nyögő galambok, mellöket vervén. 8 Pedig Ninive olyan, mint a bővizű tó, eleitől fogva: mégis futnak ők. Álljatok meg, álljatok meg! De vissza se tekint senki. 9 Raboljatok ezüstöt, raboljatok aranyat; száma sincs a rejtett kincseknek, gazdag minden drága edényben. 10 Feldúlva, széthányva, kifosztatva! Szíve megolvadt, a térdek reszketnek, fájdalom van egész derekában, és mindnyájok arcza elvesztette pirosságát. 11 Hol van az oroszlánok tanyája, és az oroszlán-kölyköknek ama legelője, a hová járt a nőstény- és hímoroszlán, az oroszlán-kölyök, és nem volt a ki elriaszsza? 12 Az oroszlán torkig valót ragadozott kölykeinek, és fojtogatott nőstényeinek, és megtöltötte barlangjait zsákmánynyal, tanyáit pedig prédával. 13 Ímé rád török, azt mondja a Seregek Ura, és füstté égetem szekereit. Oroszlán-kölykeidet kard emészti meg, és kiirtom e földről zsákmányodat, és nem hallatszik többé követeidnek szava.