1 Crônicas 22

1 Kātahi ka kī a Rāwiri, "Ko te whare tēnei o Ihowā, o te Atua, ko te āta tahunga tinana anō tēnei mā Īharaira."

Ngā Whakarite kia Hanga i te Temepara

2 I whakahau anō a Rāwiri kia huihuia ngā tāngata iwi kē o te whenua o Īharaira; i whakaritea e ia he kaihahau hei hahau kōhatu tārai, hei hanga mō te whare o te Atua. 3 I mahia anō e Rāwiri he rino, tōna nui nā, hei whao mō ngā tatau o ngā kūwaha, mō ngā hononga, me te parāhi anō, he nui noa atu, kīhai i pāunatia, 4 me te rākau, he hīta, kīhai i taua – he maha hoki ngā rākau, ngā hīta, i kawea mai e ngā tāngata o Hairona, o Tāira, ki a Rāwiri.

5 Nā, ka mea a Rāwiri, "He taitamariki tāku tama, a Horomona, he ngāwari, ā, ko te whare e hanga mā Ihowā, kia nui rawa te ingoa, te korōria, i ngā whenua katoa; māku e tīmata te mahi mea mō reira." Nā, he maha ngā mea i pae i a Rāwiri i mua i tōna matenga.

6 Kātahi ka karangatia e ia tāna tama a Horomona, ā, whakahaua ana e ia kia hangā te whare o Ihowā, o te Atua o Īharaira. 7 Nā, ka mea a Rāwiri ki a Horomona, ki tāna tama: "Ko ahau, i whai ngākau ahau ki te hanga i te whare mō te ingoa o Ihowā, o tōku Atua. 8 Otiia i puta mai te kupu a Ihowā ki ahau; i mea ia: ‘He nui ngā toto i whakahekea e koe; he nui ngā whawhai i whawhai ai koe. E kore e hangā e koe he whare mō tōku ingoa; he nui hoki ngā toto i whakahekea e koe ki te whenua ki tōku aroaro. 9 Nanā, ka whānau he tama māu, he tangata āta noho; ka meinga anō ia e ahau kia āta noho i ōna hoariri ā tawhio noa. Ko tōna ingoa ko Horomona, ā, ka hoatu e ahau te rongo mau, me te rangimārie ki a Īharaira i ōna rā. 10 Māna e hanga he whare mō tōku ingoa; ko ia hei tama ki ahau, ko ahau hei pāpā ki a ia. Nā, ka whakapūmautia e ahau te torōna o tōna kīngitanga ki a Īharaira ā ake ake.’

11 "Nā, e tāku tama, kia noho a Ihowā ki a koe, kia kake koe, kia hangā anō e koe te whare o Ihowā, o tōu Atua, kia rite anō ki tāna kupu mōu. 12 Kia hōmai anō ia e Ihowā he ngākau whakaaro, he mōhio, ki a koe, kia whakahaua e ia ki a koe he tikanga mō Īharaira. Kia puritia ai e koe te ture a Ihowā, a tōu Atua. 13 Ko reira koe kake ai, ki te puritia e koe, ki te mahia, ngā tikanga, me ngā whakaritenga i whakahaua e Ihowā ki a Mohi mō Īharaira. Kia kaha, kia māia. Kaua e wehi, kaua e pāwera.

14 "Nanā, i ahau e hē nei, kua pae i ahau he kōura mō te whare o Ihowā, kotahi rau mano taranata, he hiriwa, kotahi mano mano taranata, me te parāhi, me te rino, e kore e taea te pāuna, he nui hoki; me te rākau, me te kōhatu, kua pae i ahau. Māu anō e tāpiri ētahi ki ērā. 15 Kei a koe anō tōna tini o ngā kaimahi: o ngā kaihahau, o ngā kaimahi i te kōhatu, i te rākau, me ngā mea mōhio katoa ki ngā mahi katoa. 16 E kore e taea te tatau te kōura, te hiriwa, te parāhi, te rino. Whakatika, e mahi, ā, hei a koe a Ihowā."

17 I whakahau anō a Rāwiri i ngā rangatira katoa o Īharaira kia uru ki te mahi a tāna tama, a Horomona, i mea ia, 18 "He teka ianei ko Ihowā, ko tō koutou Atua, hei hoa mō koutou? Ā, kua meinga koutou kia āta noho ā tawhio noa? Kua hōmai hoki e ia ngā tāngata o te whenua ki tōku ringa; ā, kua taea te whenua te pēhi i te aroaro o Ihowā, i te aroaro anō o tāna iwi. 19 Nā, tukua ō koutou ngākau, ō koutou wairua, ki te rapu i a Ihowā, i tō koutou Atua. Whakatika ki te hanga i te wāhi tapu o te Atua, o Ihowā, ki te kawe mai anō i te āka o te kawenata a Ihowā, i ngā oko tapu a te Atua, ki te whare ka hangā nei mō te ingoa o Ihowā."

Dávid intézkedik a templom leendő építéséről és oktatja Salamont

1 Monda Dávid: Ez az Úr Istennek háza és az égőáldozatnak oltára Izráel számára. 2 Megparancsolá azért Dávid, hogy gyűjtsék össze az Izráel földén való jövevényeket, a kiket kővágókká tőn, hogy faragni való köveket vágnának, hogy az Isten házát megcsinálnák. 3 Továbbá sok vasat szerze Dávid szegeknek, az ajtókhoz és a foglalásokra; rezet is bőségesen minden mérték nélkül. 4 Számtalan czédrusfát is; mert a Sídon és Tírus városbeliek czédrusfákat bőségesen szállítának Dávidnak. 5 Mert monda Dávid: Az én fiam, Salamon, gyermek és igen gyenge, az Úrnak pedig nagy házat kell építeni, mely híres legyen és ékesség az egész világon; elkészítek azért mindeneket néki. Dávid azért mindeneket nagy bőségesen megszerze, minekelőtte meghalna. 6 Hivatá azért Dávid az ő fiát, Salamont, és meghagyá néki, hogy az Úrnak, Izráel Istenének házat csináltasson. 7 És monda Dávid Salamonnak: Édes fiam, én elgondoltam vala szívemben, hogy az Úrnak, az én Istenemnek nevének házat építsek; 8 De az Úr ekképen szóla nékem, mondván: Sok vért ontottál, és sokat hadakoztál; ne építs az én nevemnek házat, mert sok vért ontottál ki a földre én előttem. 9 Ímé fiad lészen néked, a kinek csendessége lészen, mert nyugodalmat adok néki minden körüle való ellenségeitől; azért neveztetik Salamonnak, mert békességet és nyugodalmat adok Izráelnek az ő idejében. 10 Ő csinál az én nevemnek házat; ő lészen nékem fiam és én néki atyja leszek, és megerősítem az ő királyságának trónját Izráel felett mindörökké. 11 Most édes fiam legyen az Úr veled, hogy sikerüljön néked házat építeni az Úrnak, a te Istenednek, miképen szólott te felőled; 12 De adjon az Úr néked értelmet és bölcseséget, mikor téged Izráel fölé helyez, hogy az Úrnak a te Istenednek törvényét megőrízzed. 13 Akkor jól lesz dolgod, ha a rendeléseket és a végzéseket megtartod és teljesíted azokat, a melyeket az Úr Mózes által parancsolt volt Izráelnek. Légy bátor, légy erős, ne félj, és ne rettegj! 14 Ímé én is az én szegénységemben szereztem az Úr házának építésére százezer tálentom aranyat és ezerszer ezer tálentom ezüstöt, és rezet, s vasat mérték nélkül, mert igen bőven van; fákat is, köveket is szerzettem; te is szerezz ezekhez. 15 Van néked sok mívesed, kővágód, kő- és fafaragód és mindenféle dologban bölcs mesterembered. 16 Az aranynak, ezüstnek, vasnak és réznek száma nincsen: azért kelj fel, láss hozzá, és az Úr legyen veled! 17 Megparancsolá pedig Dávid Izráel összes főembereinek, hogy ők is legyenek segítségül az ő fiának, Salamonnak, ezt mondván: 18 Avagy nincsen-é az Úr a ti Istentek ti veletek, a ki néktek békességet adott köröskörül? Mert az én hatalmam alá adá e földnek lakosait, és meghódolt e föld az Úr előtt és az ő népe előtt. 19 No azért keressétek az Urat a ti Istenteket teljes szívetek és lelketek szerint, és felkelvén, az Úr Isten szentséges helyét csináljátok meg, hogy vigyétek az Úr szövetségének ládáját és az Istennek szentelt edényeket a házba, a mely építtetik az Úr nevének.