1 Whakapapa 19

Te Hinganga o ngā Tama a Āmona me ngā Hīriani

1 Nā, i muri i tēnei ka mate a Nahaha kīngi o ngā tama a Āmona, ā, ko tāna tama te kīngi i muri i a ia. 2 Nā, ka mea a Rāwiri, "Ka puta tōku aroha ki a Hanunu tama a Nahaha; i puta hoki te aroha o tōna pāpā ki ahau." Nā, ka ungā e Rāwiri ētahi tāngata ki te whakamārie i a ia mō tōna pāpā.

Nā, kua tae ngā tāngata a Rāwiri ki te whenua o ngā tama a Āmona ki a Hanunu, ki te whakamārie i a ia. 3 Otiia ka mea ngā rangatira o ngā tama a Āmona ki a Hanunu, "Ki tōu whakaaro he whakahōnore nā Rāwiri i tōu pāpā i tonoa mai ai e ia ngā kaiwhakamārie ki a koe? He teka ianei he titiro, he whakangaro, he tūtei i te whenua te mea i haere mai ai āna tāngata ki a koe?" 4 Heoi, ka mau a Hanunu ki ngā tāngata a Rāwiri, heua ana e ia, tapahia ana ō rātou kākahu ki waenga, i te ritenga iho o ō rātou papa, ā tonoa atu ana rātou.

5 Kātahi ka haere ētahi, ka kōrero ki a Rāwiri i te meatanga ki aua tāngata. Nā, ka tono tāngata ia ki te whakatau i a rātou; he nui hoki te whakamā o aua tāngata, ā, ka mea te kīngi, "Hei Heriko koutou noho ai, kia tupu rā anō ō koutou pāhau, ko reira hoki mai ai."

6 Ā, nō te kitenga o ngā tama a Āmona e piro ana rātou ki a Rāwiri ka hoatu e Hanunu rātou ko ngā tama a Āmona ētahi taranata hiriwa kotahi mano kia kawea hei utu hāriata kaieke hōiho, i Mehopotamia, i Āramamāka, i Topa. 7 Heoi, e toru tekau mā rua mano hāriata i utua e rātou, me te kīngi anō o Maaka rātou ko āna tāngata, ā, haere mai ana rātou, noho ana ki mua i Merepa. Nā, ka huihui ngā tama a Āmona i ō rātou pā, haere ana mai ki te whawhai.

8 Ā, i te rongonga o Rāwiri, ka tonoa e ia a Ioapa rātou ko te ope katoa, arā ngā mārohirohi. 9 Nā, ka puta ngā tama a Āmona ki waho, ā, whakatakotoria ana ō rātou ngohi ki te kūwaha o te pā. Nā, ko ngā kīngi i haere nei, he mea motu kē rātou i te pārae.

10 Ā, nō te kitenga o Ioapa e ākina ana a mua, a muri ōna e te hoariri, ka whiriwhiria e ia ētahi i roto i te hunga whiriwhiri katoa o Īharaira, ā, whakaritea ana e ia hei tū i ngā Hīriani. 11 Ko te nuinga atu hoki o te iwi i tukua e ia ki te ringa o Āpihai, o tōna teina, ā, ka whakatikaia rātou e rātou hei tū i ngā tama a Āmona. 12 I mea anō ia, "Ki te kaha ngā Hīriani i ahau, me āwhina mai ahau e koe; ki te kaha ia ngā tama a Āmona i a koe, nā māku koe e āwhina atu. 13 Kia māia, kia whakatāne tātou; me whakaaro ki tō tātou iwi, ki ngā pā o tō tātou Atua, ā, mā Ihowā e mea te mea e pai ana ki tāna titiro."

14 Heoi, ko te whakatatanga o Ioapa rātou ko tōna nuinga ki te whawhai ki ngā Hīriani, nā, rere ana rātou i tōna aroaro. 15 Ā, nō te kitenga o ngā tama a Āmona kua rere ngā Hīriani, nā, ka rere anō rātou i te aroaro o tōna teina, o Āpihai, ā, haere ana ki roto ki te pā. Kātahi ka haere a Ioapa ki Hiruhārama.

16 Ā, nō te kitenga o ngā Hīriani kua patua rātou e Īharaira, ka tono tāngata, ā, ka tīkina atu ngā Hīriani i tāwāhi o te awa; ā, ko Topaka rangatira o te ope a Hararētere ki mua i a rātou.

17 Nā, ka kōrerotia ki a Rāwiri, ā, ka huihuia e ia a Īharaira katoa, ā, whiti ana ki tāwāhi o Horano, whakaekea ana e ia, whakatikaia ana e ia ngā ngohi hei tū i a rātou. Nā, ka oti ngā ngohi te whakatika e Rāwiri hei tū i ngā Hīriani, ka whawhai rātou ki a ia. 18 Nā, ka rere ngā Hīriani i te aroaro o Īharaira; ā, patua iho o ngā Hīriani e Rāwiri ngā tāngata o ngā hāriata e whitu mano, e whā tekau mano ngā tāngata haere i raro; i patua anō e ia a Topaka te rangatira ope.

19 Ā, i te kitenga o ngā tāngata a Hararētere kua mate rātou i a Īharaira, ka houhia e rātou te rongo ki a Rāwiri, ā, ka meinga rātou hei tāngata māna; kīhai hoki ngā Hīriani i pai ki te āwhina i ngā tama a Āmona i muri atu.

Dávid bosszút állt az Ammonitákon követeinek megcsúfolásáért

1 Történt ezután, hogy meghalt Náhás, az Ammon fiainak királya, és uralkodék az ő fia helyette. 2 És monda Dávid: Minden jóval leszek a Náhás fiához, Hánunhoz; mert az ő atyja is jól tett volt velem. Ezért Dávid követeket külde ő hozzá, a kik vigasztalnák őt az ő atyjának halála miatt; és elmenének a Dávid szolgái az Ammon fiainak földére Hánunhoz, hogy őt vigasztalnák. 3 Akkor mondának az Ammon fiainak főemberei Hánunnak: Azt hiszed-é, hogy Dávid atyád iránti tiszteletből küldött hozzád vigasztalókat? Avagy nem azért jöttek-é az ő szolgái hozzád, hogy a földet megvizsgálják, elpusztítsák és kikémleljék? 4 Megfogatá azért Hánun a Dávid szolgáit és azokat megnyiratá, és ruhájokat félig elmetszeté az ő derekukig, és úgy bocsátá el őket. 5 Elmenének pedig és értesíték Dávidot, hogy mi történt a férfiakkal. És külde eléjök (mert azok a férfiak felette nagy gyalázattal illettettek vala) és ezt izené a király: Maradjatok Jérikhóban, míg szakállatok megnövénd, akkor jőjjetek hozzám. 6 Látván pedig az Ammon fiai, hogy tisztességtelen dolgot cselekedtek vala Dáviddal, küldének Hánun és az Ammon fiai ezer tálentom ezüstöt, hogy fogadjanak szekereket és lovagokat Mésopotámiából, siriai Maakából és Sóbából. 7 Fogadának azért magoknak harminczkétezer szekeret, Maakának királyát is az ő népével együtt, a kik eljövének és tábort járának Medeba előtt. Az Ammon fiai is összegyűlének az ő városaikból és jövének az ütközetre. 8 A mit mikor meghallott Dávid, elküldé Joábot és a vitézek egész seregét. 9 És az Ammon fiai kimenvén, csatarendbe állának a város kapuja előtt; a mely királyok pedig segítségre jöttek vala, külön valának a mezőn. 10 Látván pedig Joáb, hogy mind elől, mind hátul ellenség állana, kiválaszta az egész Izráel harczosai közül egynéhányat, és a Siriabeliek ellen rendelé. 11 A nép többi részét pedig testvérére, Abisaira bízá, és ezek az Ammon fiaival állának szembe. 12 És monda: Ha a Siriabeliek rajtam erőt vennének, légy segítségemre; ha pedig az Ammon fiai rajtad vennének erőt, én is megsegéllek. 13 Légy erős, sőt legyünk bátrak mindnyájan a mi népünkért és a mi Istenünk városaiért; az Úr pedig cselekedje azt, a mi néki tetszik. 14 Harczra indula azért Joáb és az ő hada a Siriabeliek ellen, a kik ő előtte megfutamodának. 15 Az Ammon fiai pedig mikor látták, hogy megfutamodának a Siriabeliek: ők is megfutamodának Abisai elől az ő testvére elől, és a városba menekülének; Joáb pedig visszatért Jeruzsálembe. 16 Látván pedig a Siriabeliek, hogy az Izráel előtt megverettetének, követeket küldének és kihozatták a Siriabelieket, a kik a folyóvizen túl laknak vala, és Sófák, a Hadadézer seregeinek vezére volt az előljárójuk. 17 Mikor pedig hírül adák Dávidnak, összegyűjté az egész Izráelt, és a Jordán vizén átmenvén, hozzájok érkezék és csatarendbe állott ellenök. És mikor csatarendbe állott Dávid a Siriabeliek ellen, ők is megütközének ő vele. 18 De a Siriabeliek megfutamodának Izráel elől, és levága Dávid a Siriabeliek közül hétezer szekeret és negyvenezer gyalogot; annakfelette Sófákot, a sereg vezérét is megölé. 19 Mikor pedig látták a Hadadézer szolgái, hogy Izráel előtt legyőzetének: békét kötöttek Dáviddal és szolgálának néki, és nem akarák többször a Siriabeliek megsegélleni az Ammon fiait.