Apocalipse 16

Ngā Oko o te Riri o te Atua

1 Ā, ka rongo ahau i te reo nui he mea nō roto i te whare tapu e mea ana ki ngā anahera e whitu, "Haere koutou, ringihia ngā oko e whitu o te riri o te Atua ki te whenua!"

2 Nā, haere ana te tuatahi, ringihia ana e ia tāna oko ki te whenua; ā, kua pā he mariao kino whakarihariha ki ngā tāngata kei a rātou nei te tohu a te kararehe, ki te hunga hoki e koropiko ana ki tōna whakapakoko.

3 Nā, ka ringihia e te tuarua o ngā anahera tāna oko ki te moana; ā, ka meinga hei toto, ānō nō te tūpāpaku; ā, ka mate ngā wairua ora katoa i roto i te moana.

4 Nā, ka ringihia e te tuatoru o ngā anahera tāna oko ki ngā awa, ki ngā puna wai; ā, ka meinga hei toto. 5 Ā, ka rongo ahau i te anahera o ngā wai e mea ana,

"Tika tonu koe, e te Ariki, tēnei koe ināianei,

i mua anō koe, ko te Mea Tapu hoki koe,

nāu hoki ēnei whakawā.

6 I ringihia hoki e rātou ngā toto o te hunga tapu,

o ngā poropiti, ā, hoatu ana e koe he toto ki a rātou kia inumia;

he mea tika hoki mā rātou."

7 I rongo hoki ahau i te āta e mea ana,

"Āe rā, e te Ariki, e te Atua Kaha Rawa,

pono tonu, tika tonu āu whakawā."

8 Nā, ka ringihia e te tuawhā o ngā anahera tāna oko ki te rā; ā, ka hoatu ki a ia kia tunua ngā tāngata ki te ahi. 9 Nā, hunuhunua ana ngā tāngata e te wera nui; ā, ka kohukohu rātou ki te ingoa o te Atua, kei a ia nei te tikanga mō ēnei whiu. Kīhai hoki rātou i rīpenetā, i hoatu i te korōria ki a ia.

10 Nā, ka ringihia e te tuarima o ngā anahera tāna oko ki te torōna o te kararehe; ā, ka whakapōuritia tōna rangatiratanga; ā, ngaua ana e ngā tāngata ō rātou arero i te mamae, 11 kohukohua ana hoki e rātou te Atua o te rangi mō ō rātou mamae, mō ō rātou mariao, kīhai anō rātou i rīpenetā ki ā rātou mahi.

12 Nā, ka ringihia e te tuaono o ngā anahera tāna oko ki te awa nui, ki Uparati; ā, mimiti ake tōna wai, he mea kia rite ai te huarahi o ngā kīngi e haere mai i te rāwhiti. 13 Ā, i kite ahau i ngā wairua poke e toru, te rite kei te poroka, e puta mai ana i te māngai o te tarakona, i te māngai hoki o te kararehe, i te māngai anō hoki o te poropiti teka. 14 Ko ngā wairua hoki rātou o ngā rēwera, e mahi ana i ngā tohu, e haere atu ana ki ngā kīngi o te whenua, o te ao katoa, ki te huihui i a rātou ki te whawhai i taua rā nui o te Atua Kaha Rawa.

15 "Nanā, ka haere atu ahau, ānō he tāhae. Ka hari te tangata e mataara ana, e tiaki ana i ōna kākahu, kei haere tahanga ia, kei kitea tōna whakamā!"

16 Nā, ka huihuia rātou e ia ki te wāhi e huaina nei i te reo Hiperu ko Aramakerona.

17 Nā, ka ringihia e te anahera tuawhitu tāna oko ki te takiwā o te rangi, ā, ka puta mai he reo nui i te whare tapu o te rangi, i te torōna, e mea ana, "Kua oti!" 18 Ā, ka puta mai he uira, he reo, he whatitiri, ā, ka puta he rū nui, kāhore anō he rū i pērā mai o te nohoanga o te tangata ki te whenua, tōna nui, tōna kaha. 19 Nā, ka wehea te pā nui, e toru ngā wāhi, ā, ka horo ngā pā o ngā tauiwi. Ka maharatia hoki Papurōna nui i te aroaro o te Atua, hoatu ana ki a ia te kapu o te wāina o te āritarita o tōna riri. 20 Ā, rere atu ana ngā motu katoa, kīhai hoki i kitea ngā maunga. 21 I heke iho anō hoki i te rangi he whatu nui, ki runga ki ngā tāngata, kei tō te taranata te taimaha o te whatu kotahi; ā, ka kohukohu ngā tāngata i te Atua mō te whiu a te whatu; he nui rawa hoki tāna whiu.

A hét angyal kitölti az Isten haragjának poharát

1 És hallék nagy szózatot a templomból, a mely mondja vala a hét angyalnak: Menjetek el és töltsétek ki a földre az Isten haragjának hét poharát. 2 Elméne azért az első, és kitölté az ő poharát a földre; és támada gonosz és ártalmas fekély azokon az embereken, a kiken vala a fenevad bélyege, és a kik imádják vala annak képét. 3 A másik angyal is kitölté az ő poharát a tengerbe; és olyanná lőn, mint a halott vére; és minden élő állat meghala a tengerben. 4 A harmadik angyal is kitölté az ő poharát a folyóvizekbe és a vizek forrásaiba; és lőn vér. 5 És hallám, hogy a vizek angyala ezt mondja vala: Igaz vagy Uram, a ki vagy és a ki valál, te Szent, hogy ezeket ítélted; 6 Mivelhogy szentek és próféták vérét ontották, vért adál nékik inni; mert méltók arra. 7 És hallám, hogy más az oltárról ezt mondja vala: Jól van Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid. 8 A negyedik angyal is kitölté az ő poharát a napra; és adaték annak, hogy az embereket tikkaszsza tűzzel. 9 És tikkadának az emberek nagy hévséggel; és az Istennek nevét káromlák, a kinek hatalma vala e csapásokon; és nem térének meg, hogy neki dicsőséget adjanak. 10 Az ötödik angyal is kitölté az ő poharát a fenevad királyiszékére; és lőn az ő országa setét; és rágják vala az ő nyelvöket a kín miatt, 11 És káromlák a menny Istenét az ő kínjaik és fekélyeik miatt; és meg nem térének az ő cselekedeteikből. 12 A hatodik angyal is kitölté az ő poharát a nagy folyóvízre, az Eufrátesre; és kiszárada annak vize, hogy a napkelet felől jövő királyoknak út készíttessék. 13 És láték a sárkány szájából és a fenevad szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan lelket kijőni, a békákhoz hasonlókat; 14 Mert ördögi lelkek azok, a kik jeleket tesznek; a kik elmennek a földnek és az egész világnak királyaihoz, hogy egybe gyűjtsék azokat a mindenható Isten ama nagy napjának viadalára. 15 (Imé eljövök, mint a tolvaj. Boldog, a ki vigyáz és őrzi az ő ruháit, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne lássák az ő rútságát.) 16 Egybegyűjték azért őket a helyre, a melyet zsidóul Armageddonnak neveznek. 17 A hetedik angyal is kitölté az ő poharát a levegőégre; és nagy szózat jöve ki a mennyei templomból a királyiszéktől, a mely ezt mondja vala: Meglett! 18 És lőnek zendülések és mennydörgések és villámlások; és lőn nagy földindulás, a milyen nem volt, mióta az emberek a földön vannak, ilyen földindulás, ilyen nagy. 19 És a nagy város három részre szakada, és a pogányok városai elesének; és a nagy Babilon megemlítteték az Isten előtt, hogy adjon annak inni az ő búsult haragja borának poharából. 20 És minden sziget elmúlék, és hegyek nem találtatának többé. 21 És nagy jégeső, mint egy-egy tálentom, szálla az égből az emberekre; és káromlák az Istent az emberek a jégeső csapásáért; mert annak csapása felette nagy.