Ezequiel 26

He Kauwhautanga ki Tāira

1 Nā, i te tekau mā tahi o ngā tau, i te tahi o ngā rā o te marama, i puta mai te kupu a Ihowā ki ahau, i mea: 2 "E te tama a te tangata, kua mea nā a Tāira ki Hiruhārama: ‘Ha, kua pakaru ia, te kūwaha o ngā iwi; kua anga mai ia ki ahau; ka whakakīia ahau, i a ia ka ururua nei!’ 3 Mō reira ko te kupu tēnei a te Ariki, a Ihowā: Nanā, hei hoariri tēnei ahau mōu, e Tāira, ā, ka meinga e ahau ngā iwi maha kia eke ake ki a koe, kia pērā anō me te moana e mea nei i ōna ngaru kia eke ake. 4 Ā, ka kore i a rātou ngā taiepa o Tāira, ka pakaru anō ōna pourewa i a rātou. Ka tahia atu anō e ahau tōna puehu i runga i a ia, ka meinga ia kia rite ki te kāmaka moremore. 5 Ka waiho ia hei horahanga kupenga i waenga moana. Nāku hoki te kupu, e ai tā te Ariki, tā Ihowā. Ka waiho hoki ia hei pāhuatanga mā ngā iwi. 6 Nā, ko āna tamāhine i te māra, ka tukitukia e te hoari; ā, ka mōhio rātou ko Ihowā ahau.

7 "Nō te mea ko te kupu tēnei a te Ariki, a Ihowā: Tēnei te kawea atu nei e ahau i te raki ki Tāira a Nepukareha kīngi o Papurōna, kīngi o ngā kīngi, me ngā hōiho, me ngā hāriata, me ngā kaieke hōiho, me te huihui, me te iwi nui. 8 Ka patua e ia ki te hoari āu tamāhine i te māra. Ka hangā anō e ia he taumaihi hei tatau ki a koe, ka haupūria ake anō he pukepuke hei tatau ki a koe, ka ara anō i a ia te puapua ki a koe. 9 Ka whakatūria anō e ia ngā mea whawhai ki ōu taiepa, ka wāhia anō e ia ōu pourewa ki āna tītaha. 10 I te tini o ana hōiho, ka taupokina koe e tō rātou puehu; ka ngarue ōu taiepa i te haruru o ngā kaieke hōiho, o ngā kāta, o ngā hāriata, ina tomokia e ia ōu kūwaha, ina pērā ia me te hunga e tomo ana ki roto ki te pā kua pakaru. 11 Ka takatakahia ōu ara katoa e ngā pāua o ana hōiho; ka tukitukia e ia tōu iwi ki te hoari, ka riro iho anō ngā pou o tōu kaha ki te whenua. 12 Ka pāhuatia e rātou ōu taonga, ā, hei taonga parakete āu mea hokohoko. Ka wāhia iho ōu taiepa, ka pakaru ōu whare e matenuitia ana e koe; ka makā anō e rātou ōu kōhatu, ōu rākau, me tōu puehu, ki te wai. 13 Ka mutu anō i ahau te ngahau o āu waiata, e kore anō te tangi o āu hāpa e rangona ā muri ake nei. 14 Ā, ka meinga koe e ahau kia rite ki te kāmaka moremore; ka waiho koe hei horahanga kupenga. E kore koe e hangā ā muri ake nei; nāku hoki, nā Ihowā te kupu, e ai tā te Ariki, tā Ihowā.

15 "Ko te kupu tēnei a te Ariki, a Ihowā ki a Tāira: E kore ianei ngā motu e wiri i te haruru o tōu hinganga, ina auē te tangata i werohia, ina hinga te parekura i roto i a koe? 16 Ko reira hoki ngā rangatira katoa o te moana heke iho ai i runga i ō rātou torōna; ko ō rātou koroka whakarere rawa, ko ō rātou kākahu whakairo unu rawa. Ko te kākahu mō rātou ko te wiri; ka noho ki te whenua, hono tonu te wiri, ketekete tonu ki a koe. 17 Ā, ka maranga tā rātou tangi mōu, ka mea rātou ki a koe:

‘Taukiri e, kua ngaro koe,

e te pā o te hunga rere moana!

E te pā ingoa nui i kaha nei i runga i te moana,

ā, ia me ōna tāngata anō,

e mea nei i tō rātou wehi kia pā

ki ngā tāngata katoa e takataka ana i reira!

18 Ākuanei ngā motu wiri ai

i te rā e hinga ai koe;

inā, ka ohorere ngā motu o te moana

i a koe ka riro.’

19 "Nō te mea ko te kupu tēnei a te Ariki, a Ihowā: I te wā e meinga ai koe e ahau hei pā kua ururuatia, kia rite ki ngā pā kāhore e nohoia; i te wā e kawea atu ai e ahau te rire ki runga ki a koe, ā, ka taupokina koe e ngā wai nunui; 20 ko reira whakahokia iho ai koe e ahau ki raro, koutou ko te hunga e heke ana ki te rua, ki ngā tāngata onamata, ā, ka meinga koe kia noho ki ngā wāhi o raro o te whenua, ki ngā wāhi mokemoke onamata, i roto i te hunga e heke ana ki te poka, kore iho koe e nohoia; ā, ka hoatu e ahau he korōria ki te whenua o te hunga ora. 21 Ka meinga koe e ahau hei wehi, ā, mōtī iho koe; ka rapua anō koe, ā, kore noa iho e kitea ā ake ake, e ai tā te Ariki, tā Ihowā."

Prófétál Tírus elpusztulása felől

1 És lőn a tizenegyedik esztendőben, a hónap elsején, lőn az Úrnak beszéde hozzám, mondván: 2 Embernek fia! mivelhogy ezt mondá Tírus Jeruzsálemre: Haha! eltört a népek kapuja, felém fordulva nyitva van; én megtelek, ha ő elpusztul; 3 Ezokáért így szól az Úr Isten: Ímé én, Tírus, te reád megyek, és hozok fel ellened sok nemzetet, miként a tenger fölhozza hullámit. 4 És elhányják Tírus kőfalait és lerontják tornyait, s levonszom még porát is róla, s kopasz sziklává teszem őt. 5 Hálók kivető helye lesz a tenger közepén, mert én szólottam, ezt mondja az Úr Isten, s legyen a nemzetek ragadománya. 6 És leányai, kik a mezőségen vannak, fegyverrel ölettessenek meg, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr. 7 Mert így szól az Úr Isten: Ímé, én hozom Tírus ellen Nabukodonozort, Babilon királyát északról, a királyok királyát; lovakkal, szekerekkel, lovagokkal, sereggel és sok néppel. 8 Leányaidat ott a mezőségen fegyverrel öli meg, és állat ellened tornyot, és tölt ellened sánczot, és emel ellened paizs-fedelet. 9 És faltörő kosával ütteti kőfalaidat, s tornyaidat lerontja fegyvereivel. 10 Lovainak sokasága miatt belep téged poruk; a lovagoknak, kerekeknek és szekereknek robogása miatt megrendülnek kőfalaid, mikor bemegy kapuidon, a mint be szoktak menni a megtörött városba. 11 Lovainak körmeivel tapodja meg minden utczádat, népedet fegyverrel öli meg, s erősséged oszlopai a földre dőlnek. 12 És prédára hányják gazdagságodat, és elragadozzák árúidat, és letörik kőfalaidat, s gyönyörűséges házaidat lerontják, és köveidet és fáidat, s még porodat is a víz közepére hányják. 13 És megszüntetem éneklésed hangosságát, és cziteráid zengése nem hallatik többé. 14 És kopasz sziklává teszlek; hálók kivető helye leszel, hogy többé meg ne építsenek; mert én, az Úr szóltam, ezt mondja az Úr Isten. 15 Így szól az Úr Isten Tírusnak: Bizonyára a te romlásod zuhanásától, mikor a sebesültek nyögnek, mikor a te benned valók öltön-ölettetnek, megrendülnek a szigetek! 16 És leszáll királyi székéről a tenger minden fejedelme, és elvetik köntöseiket, s hímes ruháikat levetik: rettegésekbe öltöznek, a földön ülnek és rettegnek minden szempillantásban, s elborzadnak miattad. 17 És gyászéneket kezdenek rólad, és ezt mondják néked: Mimódon veszél el te, a kit laknak a tengerekről, te híres-neves város, mely hatalmas vala a tengeren, ő és lakosai, a kik félelmökre valának minden mellettök lakozóknak! 18 Ímé, rettegnek a szigetek zuhanásod napján, és megfélemlenek a tengerben való szigetek ilyen véged miatt. 19 Mert azt mondja az Úr Isten: Mikor én téged elpusztult várossá teszlek, mint a mely városokat nem laknak; mikor a mélység árját felhozom reád, hogy beborítsanak a sok vizek: 20 Akkor levonszlak téged azokkal, kik sírgödörbe szállanak, a hajdan népéhez; és lakatlak téged a mélységek országában, a hajdan pusztaságaiban, együtt azokkal, a kik sírgödörbe szálltak, hogy többé senki ne lakjék benned. És ha megmutattam dicsőségemet az élőknek földén: 21 Rémségesen cselekszem veled és nem leszel; s keresni fognak, de többé örökké meg nem találnak, ezt mondja az Úr Isten.