Ezequiel 7

Te Parekura Raraka

1 I puta mai anō te kupu a Ihowā ki ahau; i mea: 2 "Nā, e koe, e te tama a te tangata, ko te kupu tēnei a te Ariki, a Ihowā, ki te whenua o Īharaira: He whakamutunga! Kua tae mai te whakamutunga ki ngā pito e whā o te whenua. 3 Ko āianei te whakamutunga mōu, ka tukua atu e ahau tōku riri ki runga ki a koe, ka rite anō ki ōu ara tāku whakarite mōu; ka hoatu anō e ahau āu mea whakarihariha katoa ki runga ki a koe. 4 E kore anō tōku kanohi e manawapā ki a koe, e kore ahau e tohu. Engari, ka hoatu e ahau te utu o ōu ara ki a koe; ka mau hoki āu mea whakarihariha ki roto i a koe. Ā, ka mōhio koutou ko Ihowā ahau.

5 "Ko te kupu tēnei a te Ariki, a Ihowā: He kino! He kino kotahi! Nanā, te haere mai nei. 6 He whakamutunga kua tae mai, kua tae mai te whakamutunga, kei te oho ki a koe; nanā, e haere mai nei. 7 Ko te mea kua rite mōu, tēnei kua tae mai, e te tangata o te whenua. Kua tae mai te wā, kua tata te rā – he rā nō te ngangau, ehara i te rā o te umere harakoa i runga o ngā maunga. 8 Ākuanei ka tata te ringihia e ahau tōku weriweri ki runga ki a koe, ka whakapaua e ahau tōku riri ki a koe, ka rite anō ki ōu ara tāku whakarite mōu; ka hoatu anō e ahau he utu ki a koe mō āu mea whakarihariha katoa. 9 E kore anō tōku kanohi e manawapā; e kore ahau e tohu. Ka rite ki ōu ara tāku e hoatu ai ki a koe, ka mau anō āu mea whakarihariha ki waenganui i a koe. Ā, ka mōhio koutou e whiu ana anō ahau, a Ihowā.

10 "Nanā, te rā! Nanā, kua tae mai! Kua puta te mea kua rite mōu. Kua puāwai te tokotoko, kua kōpuku te whakapehapeha. 11 Kua ara te tutū hei tokotoko mō te kino; e kore e toe tētahi o rātou, tētahi rānei o tō rātou mano, o ō rātou taonga rānei; kāhore anō hoki he arikitanga i roto i a rātou. 12 Kua tae mai te wā, kua tata te rā; kaua te kaihoko mai e koa; kaua anō te kaihoko atu e pōuri, nō te mea ka pā te riri ki tōna mano katoa. 13 Nō te mea ahakoa i te ora rāua, e kore te tangata i te utu e hoki atu ki te mea i hokona; mō ōna mano katoa hoki te whakakitenga, e kore rātou e hoki; e kore anō tētahi e whakakaha i a ia i runga i tōna hē i āna mahi i a ia e ora ana. 14 Kua whakatangihia e rātou te tētere, ā, kua whakaritea ngā mea katoa; heoi kāhore he tangata e haere ana ki te whawhai; nō te mea kei runga tōku riri i ōna mano katoa.

15 "I waho ko te hoari, i roto ko te mate urutā, ko te hemokai; ko te tangata i te pārae ka mate i te hoari; ko te tangata i te pā ka pau i te hemokai, i te mate urutā. 16 Ko ngā mōrehu o rātou e mawhiti, ka mawhiti, ā, ka noho ki ngā maunga, ka rite ki ngā kūkupa o ngā awaawa, tumutumu katoa rātou i runga i tōna hē, i tōna hē. 17 Ka ngoikore katoa ngā ringa, ā, ka ngonge ngā turi ānō he wai. 18 Ka whītikiria anō he kākahu taratara ki a rātou, ka taupokina rātou e te wehi. He whakamā kei ngā mata katoa, ā, i runga i ō rātou māhunga katoa ko te pākira. 19 Ka makā e rātou tā rātou hiriwa ki ngā ara, ka waiho tā rātou kōura hei mea poke. E kore tā rātou hiriwa, tā rātou kōura, e tau hei whakaora i a rātou i te rā o tō Ihowā riri. E kore e ngata ō rātou wairua, e kore anō e kī ō rātou puku i ērā. Ko te tūtukitanga waewae hoki tērā i hē ai rātou. 20 Nā, ko te ātaahua o tōna whakapaipai, nāna i whakawhiwhi ki te korōria. Heoi, hangā ana e rātou ngā āhua o ā rātou mea anuanu, o ā rātou mea whakarihariha ki reira; nō reira meinga iho e ahau hei mea poke ki a rātou. 21 Ka tukua anō e ahau hei taonga parakete ki te ringa o ngā tāngata kē, ki ngā tāngata kino o te whenua, hei taonga pārau; ā, ka whakapokea e rātou. 22 Ka tahuri atu anō tōku mata i a rātou, ā, ka whakapokea e rātou tōku wāhi ngaro; ka tae mai anō ngā kaipāhua ki reira whakapoke ai.

23 "Hangā he mekameka! Kua kī hoki te whenua i ngā hē whakaheke toto; kī tonu hoki te pā i te tutū. 24 Mō reira ka kawea mai e ahau ngā tauiwi kino rawa, ā, ka riro ō rātou whare i a rātou. Ka mutu anō i ahau te whakapehapeha o te hunga kaha ka whakapokea ō rātou wāhi tapu. 25 Kei te haere mai te whakangaromanga; ka rapua e rātou te rangimārie; heoi kāhore noa iho. 26 Ka tae mai te aituā ki runga ki te aituā, te rongo ki runga ki te rongo; ā, ka rapua e rātou tā te poropiti whakakitenga; heoi ka whakakāhoretia te ture i te tohunga, te whakaaro i ngā kaumātua. 27 Ka tangi te kīngi, ko te ngaromanga hoki he kākahu mō te rangatira, ka ohooho anō ngā ringa o te iwi o te whenua. Ka rite ki ō rātou ara tāku e mea ai ki a rātou, kei ā rātou ritenga anō hoki he ritenga mō tāku whakawā i a rātou; ā, ka mōhio rātou ko Ihowā ahau."

Isten rettenetes büntetései Izráelen

1 És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: 2 És te, embernek fia, így szól az Úr Isten Izráel földjének: Vége! eljött a vég a föld négy szárnyára! 3 Immár itt a vég rajtad; s bocsátom haragomat reád, és megítéllek útaid szerint, és vetem reád minden útálatosságodat. 4 És nem kedvez az én szemem néked, sem meg nem szánlak; hanem a te útaidat vetem reád, és útálatosságaid közötted lesznek és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr. 5 Így szól az Úr Isten: Ímé veszedelem, egyetlen veszedelem; ímé eljött. 6 Vég jött, eljött a vég, fölserkent ellened, ímé eljött! 7 Eljött a végzet reád, földnek lakosa! eljött az idő, közel a nap, rémülés és nem víg éneklés a hegyeken. 8 Most rövid időn kiöntöm búsulásomat reád, és teljessé teszem haragomat rajtad, és megítéllek útaid szerint, és rád vetem minden útálatosságodat. 9 És nem kedvez az én szemem, sem meg nem szánlak; útaid szerint fizetek tenéked, és a te útálatosságaid közötted lesznek; és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ki ver. 10 Ímé a nap, ímé eljött, kisarjadt a végzet, kivirágzott a vessző, kivirult a kevélység. 11 Az erőszakosság a gonoszság veszszejévé nőtt fel, nincs semmi meg belőlök, sem sokaságukból, sem tömegökből, s nincs egy jaj is miattok! 12 Eljött az idő, elközelgett a nap; a vevő ne örüljön, az eladó ne szomorkodjék, mert harag jön minden sokaságára. 13 Mert az eladó eladott jószágához nem térhet vissza többé, még ha élve az élők közt maradna is, mert a jövendölés az ő egész sokasága ellen vissza nem tér, és vétke miatt senki sem lehet hosszú életű. 14 Kürtöljetek a kürttel és készítsetek el mindent; ám nincsen, a ki harczra menjen, mert haragom minden ő sokasága ellen. 15 A fegyver kivül, a döghalál és éhség belül; a ki a mezőn van, fegyver miatt hal meg, és a ki a városban, azt éhség és döghalál emészti meg. 16 És menekülnek menekültjeik, és lesznek a hegyeken, mint a völgyek galambjai: mindnyájan nyögvén, kiki vétke miatt. 17 Minden kéz elerőtlenül, és minden térd elolvad, mint a víz. 18 Felövezkednek zsákkal, és befedi őket rettegés, és minden orczán szégyen, és mindnyájok fején kopaszság. 19 Ezüstjöket az utczákra vetik, és aranyuk szenny lesz előttök; ezüstjök s aranyuk meg nem szabadíthatja őket az Úr búsulásának napján; lelköket azzal jól nem lakatják, s hasokat meg nem tölthetik; mert csábítójok volt az a vétekre. 20 És a belőle készült drága ékességeket kevélykedésre használják, és útálatosságuk képeit, undokságaikat abból csinálták, azért tettem előttök azt szenynyé; 21 És adom azt az idegenek kezébe zsákmányul, és a föld hitetleninek prédául, hadd fertéztessék meg. 22 És elfordítom tőlük arczomat, hadd fertéztessék meg szent helyemet; s betörjenek belé a rontók és megfertéztessék. 23 Készítsd a lánczot; mert a föld tele van véres ítélettel, és a város tele van erőszakossággal. 24 És elhozom a pogányok leggonoszabbjait, hadd foglalják el házaikat; s véget vetek a hatalmasok kevélységének, s fertézett lesz templomuk. 25 Rettegés jött el, s keresnek békét és nincs. 26 Egy romlás a másikra jő, és egy hír után más támad, s kérnek látást a prófétától, ám törvény nem lesz a papnál, sem tanács a véneknél. 27 A király szomorkodik, a fejedelem irtózatba öltözik; s a föld népének kezei megdermednek. Útjok szerint cselekszem velök, ítéletök szerint ítélem meg őket, hadd tudják meg, hogy én vagyok az Úr.